A Tápió-vidék szélén található Pánd község lakóinak a száma az első világháború kitörésekor közel 2000 fő volt. A település hadköteles korú férfi lakosai közül 307-en vonultak be katonai szolgálatra, javarészt a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékébe. 84 pándi baka sosem tért haza. A község első világháborús veszteségeit Molnár József pándi helytörténész és Topor István, Pándról elszármazott történelemtanár, állandó szerzőnk tárja fel.
Pánd község Pest megye középső részén, a Gödöllő-ceglédberceli-dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápióvidék szélén, három völgy találkozásában helyezkedik el.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a település lakóinak száma 1895 fő volt, ebből 930 volt férfi. A Nagy Háború kirobbanását követően itt is mozgósították a hadköteles korú férfiakat. Közülük 307-en vonultak be katonai szolgálatra.
Pánd látképe az 1920-as években. A kép jobb oldalán a református templom, mellette az iskola, a bal felső részben pedig a Patay kastély épülete látható
(Forrás: OSZK)
A település lakói kezdettől fogva kivették a részüket a háború terheiből. A vélhetően már a XVI. század közepétől-végétől református hitre tért falu presbitériuma a háború kitörését követően bekapcsolódott a püspöki kezdeményezésbe: segélyt szavazott meg, amelynek egyik fele a Magyar Szent Korona országai Vöröskereszt Egyletének, másik fele a bevonult katonák családjainak segélyezésére fordíttatott. Az egyháztanács 100 koronát szavazott meg a nemes célra, ennek fele a Vöröskereszt Egyletnek, másik fele a Magyar Általános Hitelbankhoz küldetett, a helybeli bevonult katonák családjainak segélyezése céljából. Az 1915. áprilisi presbiteri jegyzőkönyvből tudjuk, hogy „felolvastatott esperes 207/915 számú határozata, amelyben az Egyház Tanács tulajdonát képező és feleslegessé vált vörösréz tárgyak, edények a hadsereg vezetőség rendelkezésére való bocsájtatást kéri. Egyház Tanács a tornyunkon lévő régi s a templom padlásán őrzött rézkakast a hadvezetőség rendelkezésére bocsájtja. Felkéri elnököt annak illetékes helyre való eljuttatására.” A július 12-i gyűlésen az elnök bejelentette, hogy a hadisegély címén felajánlott 18 kilogrammos érckakast elszállították a községi elöljáróságra. Az erről szóló elismervényt az irattárba helyezték.
A 497/915-ös esperesi körlevelet felolvasván a presbitérium határozatot hozott, amelynek értelmében az egyház pénztárából 10 koronát utalványozott a rokkantak számára.
Az 1915. december 12-i presbiteri gyűlésen a lelkész bejelentette, hogy „a III. Hadikölcsön kötvényeiből az egyház, az egyházi alapok terhére, 3000 korona értékű kötvényt jegyzett. Ugyanezen ülésen határoztak arról, hogy a hadba vonult katonák karácsonyi ajándékára és imakönyvekre 15-15 koronát szavazott meg.
Csakúgy, mint az ország összes településén, itt is sor került a harangok rekvirálására, amelyeknek értékét 1987 korona 46 fillérben állapították meg. A harangokkal együtt át kellett adni az egyház orgonáját is.
Molnár József helytörténész több évtizedes kutatómunkájának eredményeként tudjuk, hogy a pándi bakák megjárták a háború minden frontját. Legtöbbjük az orosz harctéren küzdött, de ott voltak a szerbiai és román, valamint az olasz fronton is. Legtöbbjük a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékében szolgált, de szórványosan más ezredekbe is vittek pándi katonákat, így a magyar királyi budapesti 1. honvéd gyalogezredbe, a császári és királyi budapesti 32-es, nagyváradi 37-es, kecskeméti 38-as, székesfehérvári 69-es gyalogezredekbe, illetve a 24-es tábori vadászzászlóaljba.
A hadba vonultak közül jelen ismereteink szerint 87-en haltak hősi halált. Többen fogságba estek, vagy szereztek maradandó sebeket. Az elérhető alakulattörténetek közül a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred történetének első kötete több pándi katona nevét megőrizte. A Drina menti első, második, harmadik, arangjelovac-gorni, milanovaci csatákban, valamint a visszavonulás alatti csatában megsebesültek: Bartal István tizedes, Bagó János szakaszvezető, Galambosi Pál őrvezető, Gergely Ferenc tizedes.
A veszteséglisták is több pándi katona sebesülését rögzítették. Így az 1914. október 24-i listán olvasható a magyar királyi budapesti 29. gyalogezred 10. századában szolgáló Bartal István tizedes neve.
Az 1914. október 24-i 34. számú veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
A november 3-i listában a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred négy katonája: Bede János szakaszvezető, Bede László, Bede István és Major Sámuel neve olvasható.
Az 1914. november 3-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
Az 1916. november 7-i lista Bartal János őrvezető sebesülését rögzíti.
Az 1916. november 7-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
Az 1918. február 21-i lista Demény József őrvezető sebesüléséről tudósít.
Az 1918. február 21-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
A hadifogságba esett katonák száma kb. 85 lehetett. A veszteséglistákban két pándi baka adataira bukkantam. Az 1888-ban született Hangyás László a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred 11. századában szolgált, amikor fogságba esett.
Az 1915. június 11-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
A tőle egy évvel idősebb Raczki Pál szintén a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred katonája volt. Ő 1917-ben az orosz fronton esett fogságba. A tatárföldi Jelabuga fogolytáborába került.
Az 1917. március 23-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
Molnár Sándor a dél-szibériai szemipalatyinszki térségbe került, pár kilométerre a kínai határtól, de voltak közép- és észak-szibériai táborokban is pándiak. Egyikőjük, Nagy Kálmán – aki Tápióbicske Kispándnak nevezett részén élt; azért a Kispánd név, mert itt helyezkedtek el a pándiak szőlői – rajzot készített egy közép-szibériai hadifogolytáborról.
Petz Mihályné hagyatékából
A Molnár József által összeállított és az általam talált elesettek névsora:
| NÉV | SZÜL. ÉV | RENDFOKOZAT | ALAKULAT | ELHALÁLOZÁS IDEJE, HELYE | |
| 1. | Bagó János | 1897 | népfelkelő honvéd | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.12.10. Kozyto, orosz h. |
| 2. | Bartal István | 1887 | népfelkelő | cs. és kir. 37. gyalogezred | 1916.7.16. Brianca-rusto |
| 3. | Bartal István | 1889 | - | - | - |
| 4. | Bartal János | 1889 | őrvezető | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1914.9.30. Gabanovic |
| 5. | Bartal Pál | 1893 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1918.10.20. Terrasini |
| 6. | Bacskai István | - | - | - | - |
| 7. | Bárány István | 1894 | őrvezető | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.3.24. Galíczia, Sokolyki |
| 8. | Bárány János | - | - | - | - |
| 9. | Bede János | 1875 | honvéd | cs. és kir. 68. gyalogezred | Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1919.12.31-én 24 óra 00-kor |
| 10. | Bede János | - | - | - | - |
| 11. | Bede László | - | - | - | - |
| 12. | Bede Sándor | - | - | - | - |
| 13. | Berecz Sándor | 1892 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1916.6.21. Zichnoya |
| 14. | Béres Benjamin | - | - | - | - |
| 15. | Béres István | 1894 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1914.12.08. Bole |
| 16. | Béres János | - | - | - | - |
| 17. | Béres Pál | - | - | - | - |
| 18. | Bicskei József | - | - | - | - |
| 19. | Blaskó Pál | 1895 | - | - | Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1914.12.31-én 24 óra 00-kor |
| 20. | Bódis Sándor | - | - | - | - |
| 21. | Boros László | 1891 | népfelkelő | cs. és kir. 69. gyalogezred | 1915.3.28. Fonsty-del |
| 22. | Czira István | 1877 | népfelkelő honvéd | m. kir. 29. gyalogezred | 1916.01.01. Usga |
| 23. | Demény István | 1874 | honvéd | m. kir. 29. h. gyalogezred | Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1919.12.31-én 24 óra 00-kor |
| 24. | Demény István | 1882 | - | - | - |
| 25. | Demény János | - | - | - | - |
| 26. | Demény László | 1882 | honvéd | m. kir. 29. h. gyalogezred | Bírói megállapítás szerint meghalt: Oroszországban 1916.12.31-én 24 óra 00-kor |
| 27. | Demény László | - | - | - | - |
| 28. | Demény Sámuel | 1880 | - | - | Bírói megállapítás szerint az olasz harctéren halt meg 1917.12.31-én 24 óra 00-kor |
| 29. | Demeter Sándor | - | - | - | - |
| 30. | Fábus István | 1896 | népfelkelő | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1915.9.4. Dozguswoj |
| 31. | Fodor István | - | - | - | - |
| 32. | Gábor László | 1893 | szakaszvezető | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.6.1. Balukoce |
| 33. | Gál Benő | 1878 | gyalogos | cs. és kir. 38. gyalogezred | 1916.5.23. Kozyto, orosz harctér |
| 34. | Gál István | 1887 | póttartalékos honvéd | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1915.5.4. orosz harctér |
| 35. | Gál István | - | - | - | - |
| 36. | Gál Kálmán | 1888 | póttartalékos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1916.5.23. Kozyto, orosz harctér |
| 37. | Gál László | 1898 | népfelkelő | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1916.6.24. Halatini |
| 38. | Gáspár Kálmán | - | - | - | - |
| 39. | Gáspár Sámuel | 1898 | - | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1917.3.23. Petrozavodszk |
| 40. | Hangyás János | - | - | - | - |
| 41. | Hangyás János | - | - | - | - |
| 42. | Hangyás Kálmán | 1891 | gyalogos | cs. és kir. 69. gyalogezred | 1915.8.29. Karg-Wiskov |
| 43. | Karsai Kálmán | 1896 | népfelkelő | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1915.11.05. Kolicsi |
| 44. | Kele Pál | - | - | - | - |
| 45. | Kis Ernő | 1894 | népfelkelő | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.3.23. Tanovovicze, Galícia |
| 46. | Kis János | 1894 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.3.1. Inkovicki |
| 47. | Kolompár János | - | - | - | - |
| 48. | Kóté Ernő | - | - | - | - |
| 49. | Macza István | 1886 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1914.10.27. Lovice |
| 50. | Major János | - | - | - | - |
| 51. | Major Sándor | 1882 | honvéd | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1914.9.29. Szávo tuzla kórház, Szerbia |
| 52. | Malatinszki János | 1887 | őrvezető | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1915.5.22. Belehovitz mellett, Galícia |
| 53. | Marsai János | - | - | - | - |
| 54. | Mészáros János | 1889 | őrvezető | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.4.18. |
| 55. | Mészáros Lajos | - | - | - | - |
| 56. | Mészáros Lukács | 1880 | - | - | Nagykátai Járásbíróság megállapítása alapján meghalt: 1914. 12. 31-én 24 óra 00-kor |
| 57. | Mohácsi János | - | - | - | - |
| 58. | Mohácsi László | 1895 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1914.11.8. Barac |
| 59. | Mohácsi Máté | 1893 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1914.11.3. ism. helyen |
| 60. | Molnár Benjamin | 1880 | póttartalékos | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1915.7.1. orosz harctér |
| 61. | Molnár Benjamin | 1887 | - | - | - |
| 62. | Molnár István | 1884 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1916.3.27. Kozyto, orosz harctér |
| 63. | Molnár István | 1894 | vadász tizedes | m. kir. 24. tábori vadász zászlóalj | 1916.8.11. Vorochtusky |
| 64. | Molnár János | - | - | - | - |
| 65. | Molnár László | - | - | - | - |
| 66. | Nagy János | - | - | - | - |
| 67. | Ordasi János | - | - | - | - |
| 68. | Pecek István | - | - | - | - |
| 69. | Pecek Lajos | - | - | - | - |
| 70. | Polgár Ábel | - | - | - | - |
| 71. | Pőcz Pál | - | - | - | - |
| 72. | Szántó Sándor | 1882 | honvéd | m. kir. 1. h. gyalogezred | 1915.10.22. Genova |
| 73. | Székely István | - | - | - | - |
| 74. | Székely Sándor | - | - | - | - |
| 75. | Topor István | - | - | - | - |
| 76. | Topor János | 1892 | - | - | Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1914.12.31-én 24 óra 00-kor |
| 77. | Topor Pál | 1893 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1917.5.23. Janianá, Goth vidékén |
| 78. | Tóth János | - | - | - | - |
| 79. | Tóth Sándor | 1888 | póttartalékos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.2.10. Lianszki, a Kárpátokban |
| 80. | Veres János | 1873 | népfelkelő | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1916.8.4. Oroslanov |
| 81. | Veres János | 1879 | - | - | - |
| 82. | Veres László | - | - | - | - |
| 83. | Vogel Sándor | 1881 | népfelkelő honvéd | m. kir. 29. h. gyalogezred | 1914.9.14. Pasimo Boczko mellett |
| 84. | Zeleni András | - | - | - | - |
Nem szerepelnek a hősök tiszteletére emelt szobor emléktábláján:
| NÉV | SZÜL. ÉV | RENDFOKOZAT | ALAKULAT | ELHALÁLOZÁS IDEJE, HELYE | |
| 1. | Bácskai József | 1893 | - | - | Bírói megállapítás szerint a szerbiai harctéren halt meg 1915.12.31-én 24 óra 00-kor |
| 2. | Bárány István | 1884 | - | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.3.5 és 3.13. között; Sokolyki, Galícia |
| 3. | Molnár József | 1893 | gyalogos | cs. és kir. 68. gyalogezred | 1915.12.5 és 12.10. között; Sopot, Szerbia |
| 4. | Topor Sándor | - | - | cs. és kir. 82. gyalogezred | 1917.8.9. |
| 5. | Veres János | 1898 | gyalogos | cs. és kir. 32. gyalogezred | 1916.8.17. Winhva Byliki |
A fentiek közül Topor Sándor elestére a veszteséglisták átvizsgálása közben bukkantam rá. Ez alapján tudjuk, hogy 1917. augusztus 9-én hunyt el a császári és királyi székely 82. gyalogezred 5. századának katonájaként. [Nagy valószínűséggel az ezred számát elírhatták, és inkább a 32. gyalogezredről van itt szó.]
Az 1917. december 15-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
A frontról való visszatérést követően a szerzett sérülések következtében hunytak el:
| NÉV | SZÜL. ÉV | RENDFOKOZAT | ALAKULAT | ELHALÁLOZÁS IDEJE, HELYE | |
| 1. | Kele József | 1896 | - | - | 1918.10.30. Eltemetve a pándi Öregtemetőben. |
| 2. | Molnár István | 1899 | - | - | 1918.12.15. Hősi halottként katonai tiszteletadás mellett temették el a pándi Öregtemetőben. |
A pándi családok között is voltak olyanok, akik két-három gyermeküket veszítették el.
Demény István és Karsai Lídia gyermekei közül hárman estek el: István, János és Sámuel. Bartal István és Béres Julianna is három gyermekét: Istvánt, Jánost és Pált sirathatta. István a magyar királyi 29. gyalogezred 9. századában szolgált, és az 1914. október 24-i veszteséglistán még sebesültként szerepelt.
Az 1914. október 24-i veszteséglista részlete. Ezen István mint sebesült szerepel
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
János a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred 15. századának volt a katonája. Haláláról az 1916. november 7-i veszteséglista értesít.
Az 1916. november 7-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)
Tóth József és Hangyás Judit iker gyermekeit veszítette el az első nagy kataklizmában. János és Sándor, mint a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred katonája közös lovas járőrszolgálatot teljesítettek a Kárpátokban, Lianszki környékén, amikor gránáttalálat érte őket. A sors úgy hozta, hogy egyazon nap születtek 1888-ban Pándon, és egyazon napon 1915. február 10-én estek el 27 évesen.
Az elesettek között 4 roma származású (Kolompár János, Kóté Ernő, Pecek István, Pecek Lajos) és egy izraelita felekezetű (Vogel Sándor) honvéd található.
Hadbavonultak a község tanítói is. Így Csontos György, aki a háborúban 1916-tól teljesített katonai szolgálatot, a budapesti 29. honvéd gyalogezred kötelékében. Jezerniczky Dezső 1914-től az orosz, majd a román, végül az olasz frontot is megjárta. Kitüntetései: kis Ezüst Vitézségi Érem, Károly csapatkereszt. Salamon Béla 1916-tól vett részt a Nagy Háborúban. A román fronton harcolt, 1918-ban szerelt le.
A település földbirtokosai közül Montagh Dezső és báji Patay Sámuel teljesített katonai szolgálatot.
Montagh Dezső 1875-ben született a Csanád megyei Valkón. Középiskoláit Budapesten végezte, majd Bajorországban a Gazdasági Akadémián szerzett képesítést. Ennek köszönhetően 1915 júliusában a cs. és kir. 4. hadtáposztályban (k.u.k. Traindivision Nº 4.) kezdte meg szolgálatát. 1915. október 1-jével, mint őrvezető, december 8-án tizedes, 23-án pedig már szakaszvezetői rangban szolgált. 1916-ban előbb kadétjelölt, majd szeptemberben hadnagyi rangot szerzett. 1915-től az orosz, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. Kiváló képességeinek köszönhetően megkapta a Koronás Arany Érdemkereszt a vitézségi érem szalagján kitüntetést.
Báji Patay Sámuel 1877-ben látta meg a napvilágot Pándon, anyja birtokán. Szülei: báji Patay Gyula és szilasi és pilisi Szilassy Kornélia voltak. Huszonhárom évesen nősült. Felesége a Kazinczy-család leszármazottja, kazinczi és alsóregmeci Kazinczy Ottília lett. Házasságkötésüket követően felesége berettői birtokán éltek és gazdálkodtak. Így a Nagy Háború kitörésekor a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezredbe vonult be.
báji Patay Sámuel fényképe a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred albumában
1915. május 1-jei hatállyal az 5. honvéd huszárezred hadnagyává nevezték ki.
Rendeleti Közlöny 1915. Személyi ügyek 515.
Alig néhány hónappal később már főhadnagyi rangot viselt. 1915 augusztusában a Bug folyó mentén állomásozó hadosztály állásait erősítette. Hadosztályparancsra Patay főhadnagy vezetésével az ellenség erejének és szándékának kikémlelésére, Luboml-Kowel felé egy szakasz ment előre. Augusztus 10-én a felderítésen lévő szakasz bevonult, Patay főhadnagy pedig jelentette, hogy az oroszoknak a Bug keleti partján gyéren megszállott, de összefüggő állásuk van, s ezért a folyón nem tudtak átkelni. A fontos küldetés teljesítéséért az ezred parancsnoka, Puska őrnagy Signum laudis kitüntetésre terjesztette fel Patay főhadnagyot.
Szeptember 23-án a galuziai harcokban tanúsított vitézségéért és különös bátorságáért ismét kitüntetésre javasolták.
A háborúban tanúsított helytállásáért több kitüntetést is kapott. Így megkapta a 3. osztályú Katonai Érdemkereszt hadidíszítményt a kardokkal, az Ezüst Katonai Érdemérem Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal, Bronz Katonai Érdemérem Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal.
Rendeleti Közlöny 1916. Személyi ügyek 162.
Trianont követően Zemplén megye északi részét Csehszlovákiához csatolták, és vele Berettőt is elszakították hazánktól. A házaspár így a pándi birtokra költözött.
A pándi Patay kastély
1945 után birtokát elveszítette. Budapestre költözött, ahonnan 1951-ben kitelepítették Öcsödre. A kitelepítések feloldása után Ferenc fiához költözött Solymárra. 1954. július 29-én hunyt el. Előbb Rákoskeresztúron temették el, majd felesége földi maradványaival együtt a solymári temetőben helyezték végső nyugalomra.
Pánd I. világháborús emlékművét húsz évvel a Nagy Háború befejezését követően, 1938. október 23-án, vasárnap avatták fel.
Alkotója a falu szülöttje, Pándi Kiss János szobrászművész. A szobor érdekessége, hogy a két alak az alkotó családtagjait ábrázolja. Az édesanyjától búcsúzkodó katona Pándi Kiss János édesapja, aki a helyi szájhagyomány szerint első elesett katonája volt Pándnak, a nőalak pedig az alkotó nagymamája.
Az avatási ünnepségen megjelent Pestvármegye alispánja, vitéz Endre László, dr. Lovászy Gábor, dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő, Patay Sámuel, Viczián István nyugalmazott államtitkár, Palló Imre, az Operaház művésze. A Magyar Királyi Honvédséget Tasnády Ferenc alezredes képviselte. Az ünnepség istentiszteletekkel kezdődött, majd vitéz Endre László alispán mondott beszédet és felavatta az emlékművet. Ezt követően dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő tartotta meg beszédét, végül az emlékmű megkoszorúzása következett.
Az emlékművön bronz emléktábla örökítette meg a hősi halált halt pándi katonák nevét. A II. világháború hősi halottai külön bronztáblát kaptak.
Fotó: dr. Szűcs László
Irodalom:
- A 29. honvéd gyalogezred története. I. k. Arcanum Digitális Tudománytár
- A volt magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred története. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- Honvédségi Közlöny. 1915., 1916. Személyi ügyek. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- Molnár József: Emlékezzünk az első világháború kitörésére. Pándi Tükör 2014. nyár 13-15.
- Dr. Nagy Kalozi Balázs: Adalékok a pándi református egyház történetéhez. Kézirat.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931) Nagykátai járás
- Tóth Ferenc: Birtokosok voltak Pándon. Pest Megyei Hírlap. 1993. június 22. 7.
- VeszteséglistákKöszönettel tartozom Molnár József helytörténésznek a gazdag anyagért, amit küldött részemre. Számvéber Norbert alezredes úrnak és dr. Lázár Balázsnak a HM HIM HL Bécsi Kirendeltségétől a bécsi hadilevéltárból Patay Sámuelre és Montagh Dezsőre vonatkozó anyagokért. Patay Tibornak báji Patay Sámuel életéről szóló kiegészítéseiért.
