„Azt hiszem, háborúba megyünk…”

2016.08.27. 08:00 :: PintérTamás

Kókay László brassói naplója a román hadba lépés idejéből

A császári és királyi szegedi 46. gyalogezrednél szolgáló Kókay László 1916 júniusának végén újra a Brassóban állomásozó pótzászlóaljhoz került, miután a Doberdóról szerencsésen visszatérve Szegeden letette a hadiérettségi vizsgát. Itt érte a román hadba lépés. Naplójában megörökítette az 1916. augusztus 27–28-ai izgalmas napok eseményeinek egyes részleteit is.

 

A káderhoz [1916.] június 28-án érkeztem meg Brassóba. Bemutattam érettségi bizonyítványomat, s kértem, hogy léptessenek elő, de halogató választ kaptam, s a II. ers[atz]. komp[anie]hoz osztottak be, mely a tüzér kaszárnyában volt. Itt sokan verődtünk össze önkéntesek, Ignyacsev, Obrát, Kardos is itt voltak. Míg a tüzér kaszárnyában voltunk, s Heinrich főhadnagy volt a parancsnokunk, kitűnő dolgunk, s szép szobánk volt.

A brassói tüzérségi laktanya korabeli képeslapon A brassói tüzérségi laktanya korabeli képeslapon
(forrás: gallery.hungaricana.hu)

Később átmentünk augusztus elején az új kaszárnyába, mert Románia felől háborús szelek kezdtek fújni, s a székely 82-es gyalogezredet az orosz frontról Brassóba hozták, s egy részük a tüzér laktanyába lett elhelyezve. Az ersatzot Friedrich főhadnagy vette át, ki szigorú ember volt, de jól kijöttem vele, s meg lévén velem, mint kiképző sarzsival elégedve, nem osztott be a XXIII. marsba, sőt augusztus 12–20-ig 8 nap szabadságot is kaptam, mit Vásárhelyen fekvő beteg édes Anyám látogatására fordítottam.

Visszatérve szabadságomról, feltűnt az a komoly veszedelmet sejtető hangulat, mely Brassón uralkodott. Csapatszállítások, s különösen tüzérségi vonatok sűrűn jöttek, s nem tudtuk hová mennek, csak sejtettük, hogy a határra. Egyszer mikor a lőporraktárnál voltam őrségen, éjjel egész jól látható volt, amint a románok a Bucsecset fényszórózták, a román háború réme fenyegetőleg közeledett, s mégis káderünk s a 82-ősök színmagyar legénysége óriási gyűlölettel viseltetett egymás iránt. Véres verekedések napirenden voltak, úgyhogy 5–6 katonánál kisebb katona csoportnak nem volt tanácsos menni az utcán a másik színmagyar ezred legénységének a gyűlölete miatt.

Brassó korabeli panorámaképe Brassó korabeli panorámaképe
(Kókay László hagyatékából)

Augusztus 27-én vasárnap is, midőn kirándulást tettünk Hétfaluba mi, II. ersatzbeli önkéntesek, nem kevesebb mint 9-en indultunk el bajonettel fölfegyverkezve. A postaréten felülve a tramwayra Bácsfaluba mentünk, hol a nagyvendéglőben pompás vajat és sört kaptunk. Majd gyalogosan indultunk visszafele. Nagy izgatottság mindenfele. Az emberek csoportokba verődve tárgyaltak az utcákon, s mutogattak egy felettük keringő repülőgépre, mely itt szokatlan látvány volt.

Brassó korabeli képeslapokon Brassó korabeli képeslapokon
(Kókay László hagyatékából)

Derestyébe érve, a Cell féle sörgyár vendéglőjében ismét megittunk 1-1 pohár sört, s ott hallottuk azt a hírt, hogy Romániával ½ 7 óta minden közlekedés (távírda, telefon, vasút) szünetel. Bár gyalog akartunk visszamenni Brassóba, most balsejtelemtől űzve a legelső tramwayal ½ 8-kor visszatértünk Brassóba. A Postaréten a nyári vendéglőben megvacsoráztunk, s közben érdeklődtünk, mi újság Romániáról?

A brassói Postarét korabeli képeslapon A brassói Postarét korabeli képeslapon
(forrás: gallery.hungaricana.hu)

Senki se tudott semmit. Ahányan voltak, annyifélét újságoltak, s 10 óra után az a hír terjedt el, hogy Románia hadat üzent. Mi, bár el lehettünk rá készülve, nem hittük ezt a hírt, annál is inkább, mert egész biztosra vettük, hogy ebben az esetben nem hagynák a katonaságot ily nyugodtan üldögélni a vendéglőkben, hanem már régen alárm volna, hiszen alig van Brassótól a határ 20 km-re. 11 órakor visszaindultunk a laktanyába, s az utcán most is verekedő bakacsoportokat látva biztosra vettük, hogy a levegőben kóválygó rémhírek alaptalanok.

¾ 12-kor beérve az új kaszárnyába a laktanya ügyeletes tiszti szoba előtt nagy csoportosulást láttunk. Odamenve érdeklődtünk a laktanya ügyeletes tiszttől, Nagy tiszthelyettestől, mi újság? Azt mondta hadüzenet nincs még, ellenben a határon Predeál előtt fegyveres összetűzés volt a románokkal, sok sebesültünk van, s nemsokára alarmunk lesz. (Innentől kezdve naplószerűen vezetem az eseményeket.)

Augusztus 28. Éjfélkor érek fel a század körletébe a II-ös pavillon I. emeleti folyosójára. Máskor szokatlan látvány tárul elém. Alig alszik valaki, legtöbben felöltözve a folyosón ülnek, járkálnak, beszélgetnek. Én is nem tudom, lefeküdjem-e? Eh mégis, hátha nem komoly a dolog, lefekszem, de ruhástól.

¾ 1. „Alarm!” ordítják ki az ajtón. Lassan kezdünk vackolódni. Némelyik tovább alszik. A napos azt kiabálja be, hogy mindenki azonnal pakoljon össze. Én erre a rajtam lévő extra ruhákat levetem, s beleteszem a ládámba, s komisz ruhába öltözök. Még alig vagyok vele kész, ki kell szaladnunk a folyosóra. A még föl nem szerelt, de már készen levő XXIV. marsból sokan szabadságon vannak, s ezeket most az ersatzból pótolják, mert mint hallatszik, a mars kimegy a határra, az erzatz pedig be az országba. Az én szerencsém ismét a régi, azaz nincs köszönet benne. Egy szabadságon lévő káplár helyett bekerülök a marsba, rajtam kívül csak Juhász kerül még az önkéntesek közül a marsba, de ez nem restell könyörögni, hogy vegyék ki, ki is veszik. A többi önkéntes társam a regruta önkéntesek kiképzésénél marad továbbra is.

Kókay László még 1915 decemberében, az olasz frontra indulás előtt Brassóban készült fotója Kókay László még 1915 decemberében, az olasz frontra indulás előtt Brassóban készült fotója (Kókay László hagyatékából)

Az új mars kompaninak hamarosan megalakíttatik a tiszti kara is. Kompanie kommandant oberleutnant Szűcs, egy ismeretlen, fronton sose járt tiszt. III. zugs komandant törzsőrmester Tóth, akinek zugjába én is be lettem osztva. A III. zug 2. schwarmját kapom, összesen 10 embert, kik közül csak 2 volt még tűzben. Inftanterist Szunyi és Bodrogi, a többi mind regruta. A századunk létszáma 200 emberre egészíttetik ki. Zugunk u[nter] offizierja zugsführer Makra lesz. Fölírom schwarmom névsorát, s utána már indulhatok is fegyvert keresni, mert nem adnak, hanem rábízzák mindenkire, hogy szerezzen magának, de csak Manlichert szabad. Nagy nehezen bírok csak egy kopott 95-ös puskát keríteni, bajonettem szerencsére pásszol rá. Alig vagyunk kész a fegyverszerzéssel, máris lehaladni van az udvarra (3 órakor) az augmentációs magazin elé. Vadonatúj mars felszerelést kapunk, ruhát, fehérneműt, hátzsákot, spátnit stb. stb., s azonkívül fejenkint 200 darab élest. Régi ruhánkat levetjük, s egy csomóba hajigáljuk. Hogy mindenki leadja e ruháját az új helyett, senki se törődik vele. Ki tudja mennyit kell mennünk a 200 élessel, tudják, hogy senkinek se lenne kedve fölösleges holmit cipelni.

Közben megvirrad. A faszolás és öltözés mindjárt gyorsabban halad, s reggel 6 órára már mindnyájan vadonatúj ruhában vagyunk. A 4. marsch kompanie még csak nemrég kezdte el a faszolást, az 1. és 3. marsch kompanie pedig csak ebben a pillanatban haladnak be a főkapun, ők Feketehalomról jönnek. No, így nem tudom, mikor lesz kész a marschunk. Még mindig nem tudjuk milyen a helyzet. Még mindig nem tudjuk, háború van-e már Romániával, nem is érünk rá ezen tűnődni, kérdezősködni, gyorsan, lázasan öltözünk.

Feketehalom korabeli képeslapon Feketehalom korabeli képeslapon
(Kókay László hagyatékából)

Hétfalu felől óriási füstfelhő száll fölfele, úgy látszik, ott már ég valami. Az ersatz is pakkol, kocsikkal van tele az udvar. Néhány percre elszököm. A ládám sorsa aggaszt, illetve a benne lévő fehérneműm, extra blúzom és cipőm és főleg érettségi bizonyítványom sorsa. Arra már nincs alkalom, hogy felmenjek az emeletre érte, különben is nem gondolhatnék rá, hogy magammal cipeljem, őrmester Tóthot, ki édesanyámnak is jó ismerőse, s most egy kocsira pakoltat, megkérem arra a szívességre, hogy ládámat hozassa le, s tetesse a kocsira, s vigye magával az ország belsejébe. Tóth ezt meg is ígéri (de sajnos csak ígéri, ládám végképp odaveszett).

9 órakor már készen van nemcsak századunk, hanem a 4. komp. is, az ersatz legnagyobb része pedig már el is indult az országba. Úgy látszik nagyon sürgős a dolgunk, mert meg se várva míg az 1. és 3. kompanie felszereltetik, századunk és a 4. kompanie, összesen 400-an Burtik kapitány parancsnoksága alatt egy szál géppuska nélkül, anélkül hogy reggeliztünk, s szokás szerint fölesküdtünk volna, elindulunk.

A bakák meglehetős jó kedvűek, énekelünk, bár a risztung nehéz. Leginkább a jelenleg legaktuálisabb nóta járja: „Magyarország szép helyen van, környeskörül ellenség van…”

Korabeli propaganda képeslap Korabeli propaganda képeslap
(Kókay László hagyatékából)

Alighogy kiérünk a hosszú utcára, hol balra kanyarodunk, egy parasztszekér döcög velünk szembe. Rajta 2 szuronyos csendőr, s a kocsiderékban 2 összekötözött szürkeruhás, csizmás oláh katona. Hú, úgy látom kezd a helyzet komolyodni, azt hiszem, háborúba, s nem mint beszélték, határőrségre megyünk. A nap forrón tűz alá. Risztungunk nehéz, s már erősen izzadunk. Beérkezünk az óvárosba, a Kolostor utcára.

A brassói kolostor utca korabeli képeslapon A brassói kolostor utca korabeli képeslapon
(forrás: gallery.hungaricana.hu)

Mindenütt ijedten futkosó nép. A tramway vágányain tehervagonok, s ebbe pakolnak sokan bútort, s egyéb dolgokat. Úgy látom, menekülni akarnak. Mikor énekszóval keresztülhaladunk a Kolostor utcán, felcsillan a szemük, s mindenütt lelkesen éljeneznek bennünket. Elhagyjuk az óvárost. Már a Bolgárszer keskeny, köves főutcáján kapaszkodunk felfele a hegyekbe. A bolgárszegi oláh lakosság bezzeg nem éljenez, egy lelket se lehet látni az utcán, be vannak zárkózva.

Kiérve a Bolgárszegből rövid pihenőt tartunk, s kiadják a parancsot: „Láden!”, szép kis „határőrség”, már itt meg kell a puskát tölteni. Majd tovább indulunk, nem az általam jól ismert Knikur Mare [?], illetve a…

Itt sajnos megszakad Kókay László naplójának ez a kötete és csak 1917 januárjában folytatódik tovább, amelynek közlését későbbiekben tervezzük.

3 komment

Címkék: brassó kókay lászló román front román betörés Kókay László szegedi 46-os gyalogezred

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr4311649584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2016.08.27. 09:46:05

Nagyon jó ez is, teljes mértékben visszaadja a korabeli hangulatot,a bizonytalanságot.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2016.08.27. 10:29:57

@MTi: Kókay Lászlóban nem lehet csalódni. :)
Az a kár, hogy a napló további része sajnos megsemmisült, pedig az is nagyon érdekes lenne.

Moticska Tihamér 2016.08.28. 19:59:30

A blognak is nevet adó műben említik, hogy a románok már a hadba lépés első órájában egy ”fényes hadicselt” hajtottak végre a predeáli vasúti határátkelőn. Az állomásparancsnoktól kezdve, a vasúti tiszteken és szolgálattevő személyzeten keresztül a jegypénztárosig (akik még nem is tudták, hogy a Monarchia hadban áll Romániával) mindenkit legyilkoltak, nehogy valaki sebtében mozdonyt indíthasson Brassóba, hogy jön az ellenség.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • Kövendy Katalin: Nagyon érdekes, nagyon szép, nagyon megható történet. A képek (is) szívet melengetőek! (2020.08.06. 10:24) Momčilo Gavrić, a szerb gyermekkatona
  • BartókBéla: Mindig azt szoktam mondani a diákoknak, hogy a történelem iránti érdeklődés a család és a szülők ő... (2020.08.05. 13:18) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • Hungryhorse: Kiváló blog! Sok erőt, kitartást és jó egészséget kívánok a folytatásához! (2020.08.03. 10:09) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • Fosca: Nekem a blog adta az inspirációt arra, hogy a elkezdjem nagyapám hadiútját és olasz hadifogságát k... (2020.08.01. 21:25) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • janos900: Nagy Háború blog jelentősége számomra Évtizedek óta játszom hadtörténelmi korszakokat és eseménye... (2020.07.31. 06:29) Hogy is kezdődött 10 éve?
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról