Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel

2016.01.29. 11:00 :: StencingerNorbert

A Kárpátia Stúdió gondozásában jelent meg Nagy Miklós Mihály „Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel” című munkája, amelyben a szerző katonaföldrajzi megközelítéssel, számos térképpel és ábrával szemléltetve, elsősorban magyar szempontból mutatja be a XX. század őskatasztrófáját és az azt követő eseményeket.

„…az első világháború egyedi vonásaival is rászolgált a Nagy Háború elnevezésre. Jóllehet minden történelmi kornak megvolt a saját világháborúja – ezt ma már egyre többen vallják –, az 1914–1918 közötti küzdelem kiemelkedik közülük.” – olvasható a könyv bevezető soraiban. Hogy ez miként és mennyire érintette a harcokban résztvevő nagyhatalom, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik államalkotóját, Magyarországot, azt hivatott bemutatni a Nagy Miklós Mihály tollából, a Kárpátia Kiadó gondozásában megjelent kiadvány.

Az igényes külsővel boltokba került könyv öt nagy részre tagolódik, amelyek közül már a „Bevezető” is számos érdekes és elgondolkodtató ismeretet, adatot tartalmaz. Eltérve ezzel a megszokottól, hiszen általában más kiadványok első sorai kevésbé informatívak, mint a jelen publikációé. 

Nagy Miklós Mihály

A bevezető sorokat követő fejezet Az Osztrák–Magyar Monarchia és Magyarország címet viseli. Ebben a szerző, egyebek mellett, részletesen ismerteti az 1867-ben létrejött birodalom földrajzi és gazdasági viszonyait. Számos statisztikai adattal alátámasztva, illetve térképekkel és grafikonokkal szemléltetve ismerteti az ország demográfiai viszonyait, a lakosság kor-, vallási- és nemzetiségi megoszlását. Az itt megjelent információk az olvasók számára érdekesek lehetnek, a kutatók számára pedig hasznosak, mivel nagy részük a korban, illetve a két világháború között megjelent kiadványokból származik és így a közlésük könnyen hozzáférhetővé teszi őket. 

A fejezetben találkozhatunk olyan elemzési szemponttal – kivándorlás –, amely a korszak egyik meghatározó eseménye volt. Az erről leírt gondolatok mindenképpen hasznos tájékoztatót adnak az érdeklődőknek. Emellett a kiadvány ezen részében Nagy Miklós Mihály a korabeli Magyarország gazdasági állapotáról fontos megállapítást tesz, amikor hangsúlyozza, „hogy a mezőgazdasági termelés túlsúlya nem azonos a gazdasági elmaradottsággal.” Ezen állítását a fejezet során statisztikai adatokkal is igazolja. A továbbiakban földrajzos szempontok alapján elemezi az ország gazdaságát, külön kiemelve azokat az ágazatokat, illetve közlekedésföldrajzi tényezőket, amelyek szorosan kapcsolatba hozhatók a háborúval: a hadiipart és a vasúthálózatot.  

A fejezet végén, a kiadvány címében megfogalmazottakhoz ragaszkodva, tematikus térképekkel szemléltetve mutatja be az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének kialakulását és szervezeti felépítését. A térképek nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az érdeklődők megismerjék az egyes alakulatok sorozási körleteit, a magyar honvéd csapatok békehadrendjét, és hogy beazonosíthassák: a településükről mely ezredekhez vonulhattak be elődeik. 

Összességében a könyv e fejezetéből az olvasók teljes képet kaphatnak a Monarchia és ezen belül a szent korona országainak háború előtti gazdasági állapotáról, valamint a Duna menti hatalom fegyveres erejének felépítéséről. 

A kiadvány leghosszabb – Magyarország az első világháborúban című – részében először a harcok földrajzi viszonyrendszerének kialakulásával ismerkedhet meg az olvasó. A fejezet bevezető részében a szerző bemutatja a korabeli politikaföldrajzi viszonyokat, illetve azok kialakulásának folyamatát. Ez a rész egyetemes történelmi áttekintést ad, amelynek révén megismerhetjük a kor nagyhatalmi politikáját és céljait. A leírtakból kiindulva Nagy Miklós Mihály egy következtetést is megfogalmaz: „a Nagy Háború területi tétje és a hadszínterei földrajzilag nem esnek egybe. A küzdelem fő színtere mindvégig megmarad Európában – és a török hadszíntér eseményei miatt a Közel-Keleten  –, a harc azonban az egész világra kiterjedő hegemóniáért folyt.” 

A fejezet a világháborúban részt vevő országok meghatározása során kialakult történészi elméletek bemutatásával, és annak történeti áttekintésével folytatódik, amelyben arra a következtetésre jut a katonai szakíró, hogy bár egy kivétellel, valamennyi földrészről van résztvevője a fegyveres konfliktusnak, a háború fő térsége mégis az európai kontinens volt. 

A következőkben Nagy Miklós Mihály a katonaföldrajzi elemzések és a háborúig lezajlott fegyveres összeütközések ismertetésével azoknak a térségeknek a történetét mutatja be, ahol később az Osztrák ̶ Magyar Monarchia szempontjából fontos hadszínterek kialakultak. A fejezet folytatásában a Clausewitz által felállított és a korban elfogadott hadelméleti rendszerben vizsgálja a lezajlott eseményeket. Az elemzés mindvégig olvasmányos és érdekes, így az egyszerű érdeklődő számára is érthető és sok új ismerettel szolgál. 

A folytatásban a szerző részletesen ír a résztvevő hatalmak politikai céljairól és hadműveletei terveiről, természetesen kiemelten elemezve az Osztrák ̶ Magyar Monarchiáét. A könyv címéből és jellegéből adódóan a kiadvány e részében is a szövegek megértését pontosan elkészített térképek segítik. 

A katonai cselekmények ismertetését a szerb hadszíntéren történtek bemutatásával kezdi a szerző. A hadműveletek leírása mellett igyekszik a kezdeti katonai sikertelenségre is magyarázatot találni, elsősorban a két világháború között megjelent szakírók munkái alapján. Nagy Miklós Mihály nem csak a harci események tényszerű közlésére törekszik: jól kiegészíti mindezt a párhuzamosan lezajlott diplomáciai lépések bemutatásával, így jobban érthetővé teszi a cselekményeket és azok jelentőségét.

A szerb hadszíntér bemutatása után a fejezet az Oroszország elleni hadműveletek ismertetésével folytatódik. A bevezető sorokban részletesen olvashatunk arról, hogy e hadszíntér milyen jelentőséggel bírt a Monarchia szempontjából, és a szerző részletesen bemutatja a szembenálló felek erőviszonyait is. Az itt lezajlott fegyveres konfliktusok leírásában nagy hangsúlyt kap a „magyar államteret” éríntő harcok bemutatása. Itt a pontos hadtudományi terminológiával megfogalmazott szöveg mellett az orosz betöréseket térkép is ábrázolja, amelyen jól láthatóak az ideiglenesen megszállt területek és az esetleges ellenséges előrenyomulás további céljai és veszélyei is. A magyar területeket ért támadások mellett részletesen olvashatunk a hadszíntér nagy hadműveleteiről, amelyeket más hadszíntereken zajló eseményekkel párhuzamba állítva a szerző szemléletesen elhelyezi a háború menetében.

A könyv ezen részében olvashatunk a román fronton lezajlott harcokról. Az eddigiekhez hasonlóan Nagy Miklós Mihály ez esteben is bemutatja a szemben álló feleket és a hadszíntér jelentőségét, majd ír az itt lezajlott főbb harci cselekményekről és a Monarchia csapatainak előnyomulásáról, bemutatva az eseményeket egészen a bukaresti békéig.

Végezetül az olasz hadszíntéren történteket ismerteti a katonai szakíró. Először a volt szövetséges hadba lépésének diplomáciai előzményeivel, illetve az új hadszíntér jelentőségével ismerkedhet meg az olvasó. A szerző itt ragadja meg az alkalmat, hogy a tengeri hadviselésről, valamint igazi kuriózumként, a Monarchia dunai flottillájának harcairól is szóljon.

A harcok ismertetése után a hadifoglyok helyzetét, a hadifogolytáborok életét mutatja be egy fejezetrész, és a két világháború között közzétett számadatokat olvashatunk a hadifogságba esett katonák létszámáról. Alátámasztva ezzel azt, hogy a hadifoglyok tömeges száma milyen és mekkora gondokat okozott a harcoló feleknek. A kapcsolódó térkép, amely a hadifogolytáborok helyét ábrázolja, jól szemlélteti a táborok nagy számát, elhelyezkedésüket, valamint az anyaországtól való távolságukat.

A negyedik fejezetben, amelynek a Magyar honvédő háború 1918-1919 címet adta a szerző, a Monarchia összeomlása utáni eseményeket ismerteti meg az olvasókkal. A belpolitika történései mellett természetesen a katonai események játsszák a főszerepet a fejezetben a már megszokott jól áttekinthető és informatív térképekkel illusztrálva.

A könyv zárófejezete a részletes irodalomjegyzék, amely körültekintően ismerteti a Nagy Háborúval foglalkozó szakirodalmat. Elsősorban a két háború között megjelent szakmunkák esetében, áttanulmányozása sok időt takaríthat meg a témával foglalkozó történészeknek, a téma iránt érdeklődőknek pedig jó kiindulási alapot nyújthat az általános tájékozódáshoz.

A sok statisztikai adat és komoly hadtudományi elemzések ellenére a könyv szövege mindvégig olvasmányos, könnyen érthető, és a jól kiválasztatott idézetek tovább színesítik a leírtakat. A kiadványban olvasható katonaföldrajzi, katonai elemzések az érdeklődők számára érdekességeket, a kutatók számára pedig segítséget nyújthatnak a további munkájukhoz. A könyv értékét növelik a benne található térképek, amelyek Nagy Miklós Mihály szakmai irányítása mellett Tamás László munkáját dicsérik.

Összefoglalva elmondható, hogy a kiadvány jól bemutatja a korabeli Magyarország gazdasági viszonyait, földrajzi, hadtudományi elemzéseket és történelmi áttekintést ad a hadszínterekről, amelyek fő szerepet játszottak hadtörténelmünkben.

3 komment

Címkék: könyv térkép

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr828327704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2016.01.29. 14:35:19

Nagyon helyes, hogy megjelent ilyen mű. A Jelenlegi ismeretterjesztő (és egyéb) csatornák műsorait nézegetve arra jut az egyszeri TV-néző, hogy az I. vh-ban csak a nyugati front létezett.

Fosca 2016.01.30. 10:31:56

Maximálisan egyetértek! Az oka ennek abban egyrészt abban keresendő, hogy több generáció nőtt fel olyan "történelem órákon", ahol erről csak kevés szó esett. Ha jók az információim, a mostani történelem tanítás sem említi a méltó helyén a mieink szerepét és nem segíti a gyerekeket megismerni saját őseik hősiességét, önfeláldozását és sok egyéb fontos tényt a "mi" háborúnkról. Új tankönyvek sem ártaná nak..
Másrészt oka lehet, hogy egy mostani felmérés szeri nt, a diákok körében a felmenőkről való ismeret, jó esetben a dédszülőkig, néha a nagyszülőkig terjed.
Régi mondás:
Amit Jancsi nem tanult meg, azt János nem tudja.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • Buna Katalin: Egy érdekes cikk a Szarvasi közlönvben 1934-ből. Vajon a 80-100 db dia meg van még valahol? "Szé... (2021.11.30. 19:33) Csak egy pár képeslap…
  • magyaros17: @KajonÁrpád: Igen, a vártűzérségnél játszott szerepről hallottam. A legtöbb vártűzér sapkajelvénye... (2021.11.30. 11:02) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: Ez a Gunesch mindig meg tudja lepni az embert! (2021.11.29. 21:30) „Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”
  • PintérTamás: A blogon Rózsafi János posztjában többször is említésre kerül a József hőherceg által "Kövér Berta... (2021.11.27. 11:42) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: A hatásáról így számolt be egy olasz hadifogoly, akinek a vallomását József főherceg rögzítette a ... (2021.11.25. 23:42) A híres 30 és feles
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása