A Kárpátia Stúdió gondozásában jelent meg Nagy Miklós Mihály „Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel” című munkája, amelyben a szerző katonaföldrajzi megközelítéssel, számos térképpel és ábrával szemléltetve, elsősorban magyar szempontból mutatja be a XX. század őskatasztrófáját és az azt követő eseményeket.

„…az első világháború egyedi vonásaival is rászolgált a Nagy Háború elnevezésre. Jóllehet minden történelmi kornak megvolt a saját világháborúja – ezt ma már egyre többen vallják –, az 1914–1918 közötti küzdelem kiemelkedik közülük.” – olvasható a könyv bevezető soraiban. Hogy ez miként és mennyire érintette a harcokban résztvevő nagyhatalom, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik államalkotóját, Magyarországot, azt hivatott bemutatni a Nagy Miklós Mihály tollából, a Kárpátia Kiadó gondozásában megjelent kiadvány.

Az igényes külsővel boltokba került könyv öt nagy részre tagolódik, amelyek közül már a „Bevezető” is számos érdekes és elgondolkodtató ismeretet, adatot tartalmaz. Eltérve ezzel a megszokottól, hiszen általában más kiadványok első sorai kevésbé informatívak, mint a jelen publikációé. 

A bevezető sorokat követő fejezet Az Osztrák–Magyar Monarchia és Magyarország címet viseli. Ebben a szerző, egyebek mellett, részletesen ismerteti az 1867-ben létrejött birodalom földrajzi és gazdasági viszonyait. Számos statisztikai adattal alátámasztva, illetve térképekkel és grafikonokkal szemléltetve ismerteti az ország demográfiai viszonyait, a lakosság kor-, vallási- és nemzetiségi megoszlását. Az itt megjelent információk az olvasók számára érdekesek lehetnek, a kutatók számára pedig hasznosak, mivel nagy részük a korban, illetve a két világháború között megjelent kiadványokból származik és így a közlésük könnyen hozzáférhetővé teszi őket. 

A fejezetben találkozhatunk olyan elemzési szemponttal – kivándorlás –, amely a korszak egyik meghatározó eseménye volt. Az erről leírt gondolatok mindenképpen hasznos tájékoztatót adnak az érdeklődőknek. Emellett a kiadvány ezen részében Nagy Miklós Mihály a korabeli Magyarország gazdasági állapotáról fontos megállapítást tesz, amikor hangsúlyozza, „hogy a mezőgazdasági termelés túlsúlya nem azonos a gazdasági elmaradottsággal.” Ezen állítását a fejezet során statisztikai adatokkal is igazolja. A továbbiakban földrajzos szempontok alapján elemezi az ország gazdaságát, külön kiemelve azokat az ágazatokat, illetve közlekedésföldrajzi tényezőket, amelyek szorosan kapcsolatba hozhatók a háborúval: a hadiipart és a vasúthálózatot.  

A fejezet végén, a kiadvány címében megfogalmazottakhoz ragaszkodva, tematikus térképekkel szemléltetve mutatja be az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének kialakulását és szervezeti felépítését. A térképek nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az érdeklődők megismerjék az egyes alakulatok sorozási körleteit, a magyar honvéd csapatok békehadrendjét, és hogy beazonosíthassák: a településükről mely ezredekhez vonulhattak be elődeik. 

Összességében a könyv e fejezetéből az olvasók teljes képet kaphatnak a Monarchia és ezen belül a szent korona országainak háború előtti gazdasági állapotáról, valamint a Duna menti hatalom fegyveres erejének felépítéséről. 

A kiadvány leghosszabb – Magyarország az első világháborúban című – részében először a harcok földrajzi viszonyrendszerének kialakulásával ismerkedhet meg az olvasó. A fejezet bevezető részében a szerző bemutatja a korabeli politikaföldrajzi viszonyokat, illetve azok kialakulásának folyamatát. Ez a rész egyetemes történelmi áttekintést ad, amelynek révén megismerhetjük a kor nagyhatalmi politikáját és céljait. A leírtakból kiindulva Nagy Miklós Mihály egy következtetést is megfogalmaz: „a Nagy Háború területi tétje és a hadszínterei földrajzilag nem esnek egybe. A küzdelem fő színtere mindvégig megmarad Európában – és a török hadszíntér eseményei miatt a Közel-Keleten  –, a harc azonban az egész világra kiterjedő hegemóniáért folyt.” 

A fejezet a világháborúban részt vevő országok meghatározása során kialakult történészi elméletek bemutatásával, és annak történeti áttekintésével folytatódik, amelyben arra a következtetésre jut a katonai szakíró, hogy bár egy kivétellel, valamennyi földrészről van résztvevője a fegyveres konfliktusnak, a háború fő térsége mégis az európai kontinens volt. 

A következőkben Nagy Miklós Mihály a katonaföldrajzi elemzések és a háborúig lezajlott fegyveres összeütközések ismertetésével azoknak a térségeknek a történetét mutatja be, ahol később az Osztrák ̶ Magyar Monarchia szempontjából fontos hadszínterek kialakultak. A fejezet folytatásában a Clausewitz által felállított és a korban elfogadott hadelméleti rendszerben vizsgálja a lezajlott eseményeket. Az elemzés mindvégig olvasmányos és érdekes, így az egyszerű érdeklődő számára is érthető és sok új ismerettel szolgál. 

A folytatásban a szerző részletesen ír a résztvevő hatalmak politikai céljairól és hadműveletei terveiről, természetesen kiemelten elemezve az Osztrák ̶ Magyar Monarchiáét. A könyv címéből és jellegéből adódóan a kiadvány e részében is a szövegek megértését pontosan elkészített térképek segítik. 

A katonai cselekmények ismertetését a szerb hadszíntéren történtek bemutatásával kezdi a szerző. A hadműveletek leírása mellett igyekszik a kezdeti katonai sikertelenségre is magyarázatot találni, elsősorban a két világháború között megjelent szakírók munkái alapján. Nagy Miklós Mihály nem csak a harci események tényszerű közlésére törekszik: jól kiegészíti mindezt a párhuzamosan lezajlott diplomáciai lépések bemutatásával, így jobban érthetővé teszi a cselekményeket és azok jelentőségét.

A szerb hadszíntér bemutatása után a fejezet az Oroszország elleni hadműveletek ismertetésével folytatódik. A bevezető sorokban részletesen olvashatunk arról, hogy e hadszíntér milyen jelentőséggel bírt a Monarchia szempontjából, és a szerző részletesen bemutatja a szembenálló felek erőviszonyait is. Az itt lezajlott fegyveres konfliktusok leírásában nagy hangsúlyt kap a „magyar államteret” éríntő harcok bemutatása. Itt a pontos hadtudományi terminológiával megfogalmazott szöveg mellett az orosz betöréseket térkép is ábrázolja, amelyen jól láthatóak az ideiglenesen megszállt területek és az esetleges ellenséges előrenyomulás további céljai és veszélyei is. A magyar területeket ért támadások mellett részletesen olvashatunk a hadszíntér nagy hadműveleteiről, amelyeket más hadszíntereken zajló eseményekkel párhuzamba állítva a szerző szemléletesen elhelyezi a háború menetében.

A könyv ezen részében olvashatunk a román fronton lezajlott harcokról. Az eddigiekhez hasonlóan Nagy Miklós Mihály ez esteben is bemutatja a szemben álló feleket és a hadszíntér jelentőségét, majd ír az itt lezajlott főbb harci cselekményekről és a Monarchia csapatainak előnyomulásáról, bemutatva az eseményeket egészen a bukaresti békéig.

Végezetül az olasz hadszíntéren történteket ismerteti a katonai szakíró. Először a volt szövetséges hadba lépésének diplomáciai előzményeivel, illetve az új hadszíntér jelentőségével ismerkedhet meg az olvasó. A szerző itt ragadja meg az alkalmat, hogy a tengeri hadviselésről, valamint igazi kuriózumként, a Monarchia dunai flottillájának harcairól is szóljon.

A harcok ismertetése után a hadifoglyok helyzetét, a hadifogolytáborok életét mutatja be egy fejezetrész, és a két világháború között közzétett számadatokat olvashatunk a hadifogságba esett katonák létszámáról. Alátámasztva ezzel azt, hogy a hadifoglyok tömeges száma milyen és mekkora gondokat okozott a harcoló feleknek. A kapcsolódó térkép, amely a hadifogolytáborok helyét ábrázolja, jól szemlélteti a táborok nagy számát, elhelyezkedésüket, valamint az anyaországtól való távolságukat.

A negyedik fejezetben, amelynek a Magyar honvédő háború 1918-1919 címet adta a szerző, a Monarchia összeomlása utáni eseményeket ismerteti meg az olvasókkal. A belpolitika történései mellett természetesen a katonai események játsszák a főszerepet a fejezetben a már megszokott jól áttekinthető és informatív térképekkel illusztrálva.

A könyv zárófejezete a részletes irodalomjegyzék, amely körültekintően ismerteti a Nagy Háborúval foglalkozó szakirodalmat. Elsősorban a két háború között megjelent szakmunkák esetében, áttanulmányozása sok időt takaríthat meg a témával foglalkozó történészeknek, a téma iránt érdeklődőknek pedig jó kiindulási alapot nyújthat az általános tájékozódáshoz.

A sok statisztikai adat és komoly hadtudományi elemzések ellenére a könyv szövege mindvégig olvasmányos, könnyen érthető, és a jól kiválasztatott idézetek tovább színesítik a leírtakat. A kiadványban olvasható katonaföldrajzi, katonai elemzések az érdeklődők számára érdekességeket, a kutatók számára pedig segítséget nyújthatnak a további munkájukhoz. A könyv értékét növelik a benne található térképek, amelyek Nagy Miklós Mihály szakmai irányítása mellett Tamás László munkáját dicsérik.

Összefoglalva elmondható, hogy a kiadvány jól bemutatja a korabeli Magyarország gazdasági viszonyait, földrajzi, hadtudományi elemzéseket és történelmi áttekintést ad a hadszínterekről, amelyek fő szerepet játszottak hadtörténelmünkben.