A. Gergely András
könyvtáros, szociológus, politológus, kulturális antropológus, az ELTE TÁTK és a Pécsi Tudományegyetem mb. oktatója, nyugalmazott akadémiai tudományos főmunkatárs, címzetes egyetemi tanár. Kutatási területe a helyi társadalmak, kisebbségek, élményközösségek, politikai kölcsönhatások historikuma, értelmezési mezőik sokfélesége. 2023. április 1-jén elhunyt.
Ambrus László
történész, az egri Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézete Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe az Egyesült Államokba irányuló magyar kivándorlás, az amerikai magyarság társadalomtörténete, különös tekintettel az első világháborús amerikai hadsereggel kapcsolatba került magyarokra, ill. a háború idején az USA-ban élt magyar bevándorlók hátországi viszonyaira.
Babos Krisztina
a JATE-SZTE történelem-spanyol szakán végzett bölcsész, muzeológus, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának munkatársa. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagja, a blog alapítója, szerkesztője.
Bálint Ferenc
történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban az Egyenruha és Felszerelés Gyűjtemény munkatársa. Érdeklődési területe: egyenruhák 1945 előtt, valamint ilyen témájú fényképek, különös tekintettel a Komárom városához köthető felvételekre.
Balla Tibor
hadtörténész, levéltáros, a hadtudomány doktora (PhD), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék kutatóprofesszora. Két évtizede kutatja az Osztrák-Magyar Monarchia és az I. világháború történetét, fő kutatási területe az első világháborús osztrák-magyar tábornokok életrajza, az olasz hadszíntér eseményei.
Bartók Béla
történész, a történelemtudomány doktora (PhD), az egri Eszterházy Károly Főiskola történelemtudományi Intézete Újkori és Jelenkori Tanszékének docense. Kutatási területe a 20. századi magyar társadalomtörténet és eszmetörténet, valamint a történelmi emlékezet és kultuszok megjelenése.
Berta Kristóf
történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási területe a XX. századi magyar társadalomtörténet és hadtörténet.
Csizmadia Edit
könyvtáros, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Helyismereti gyűjteményének munkatársa. Érdeklődési és kutatási területe Szeged irodalma, kulturális öröksége, valamint a női szerepek átalakulásának története a századforduló időszakában.
Fodor Gábor
turkológus-történész, a történelemtudományok doktora (PhD). 2015-től a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ, Isztambul igazgatója. Főbb kutatási területe az 1848-1918 között az Oszmán Birodalomban megfordult magyarok visszaemlékezései, illetve az ezekhez kapcsolódó levéltári anyagok, fényképes dokumentációk. Kiemelten foglalkozik a magyarok isztambuli jelenlétével, illetve az első világháború során az oszmán frontokon járt magyarok történetével.
Forgács Márton
történelem és német szakos bölcsész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény munkatársa. Érdeklődési területe az iszlám világ története és kultúrája, illetve az első világháborús hadifogság Oroszország közép-ázsiai területein.
Horváth Jenő
történész, a történettudomány kandidátusa, habilitált doktor. Hosszú ideig tanított az ELTE BTK-án és a Corvinus Egyetemen. Kutatási területei: diplomáciatörténet, európai integráció története, Olaszország története.
Jász Borbála
filozófus, művészettörténész. Az MTA Filozófiai Intézetének kutatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója, PhD hallgató. Kutatási területe a filozófia és építészet kapcsolata a XX. század első felében, valamint a világháborúk utáni újjáépítés.
Juhász Balázs
történész, a történelemtudomány doktora (PhD), az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének habilitált docense. Kutatási területe az olasz–magyar kapcsolatok története a 20. század első felében, különös tekintettel ezek katonai vonatkozására.
Kaba Eszter
levéltáros, az ELTE-BTK Művelődéstörténeti Tanszékének doktorandusza, a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár munkatársa. A levéltárban folyó Magyarok a Szovjetunióban 1914-1941 c. kutatás egyik résztvevője, elsősorban a hadifogolykérdéssel foglalkozik.
Kajon Árpád
informatikus, amatőr hadtörténész. Érdeklődési területe: 1860-1918 közötti fényképek gyűjtése és az ezekhez kapcsolódó információk (személyek, alakulatok, egyenruhák, felszerelés, stb.) kutatása.
Karika Tímea
segédlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának munkatársa. Fő kutatási területe a magyarországi hadigondozás története, a világháborúk halottainak, rokkantjainak, hadiözvegyeinek sorsa, élettörténete. Emellett folyamatos kutatásokat folytat bonyhádi Perczel Armand tábornok és családjának történetével, valamint Balatonfőkajár község helytörténetével kapcsolatban. Előadásai, publikációi is e témákban születtek.
Kelemen Ferenc
tudományos kutató, 1. osztályú tűzszerész, főtörzsőrmester, tűzszerész kiképző. Érdeklődési és kutatási területe az 1 világháború robbanó szerkezetei, lőszerei, gránátjai, a magyar hadiipar és a magyar hadmérnökök tevékenysége, valamint az Isonzó-front története. A Monarchia hadiipara elektronikus oldal szerkesztője, több tudományos cikk szerzője.
Kerényi Éva
történész-muzeológus, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Doktori Program doktorandusz hallgatója, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa. Kutatási területe az Osztrák-Magyar Monarchia művelődés- és társadalomtörténete, a mindennapok története. Kiemelt figyelmet fordít szülőföldje, Gömör 19. századi históriájára. Az I. világháború tematikája a hátország szemszögéből érintette meg, melyből kifolyólag hobbi-szinten háborús propagandatermékeket és levelezőlapokat gyűjt.
Kiss Gábor
főlevéltáros, a hadtudomány doktora (PhD), a Hadtörténelmi Levéltár megbízott vezetője. Munkaterülete a Levéltár I. világháborús iratanyagának gondozása. Elsősorban az osztrák-magyar haderő egészségügyével foglalkozik. Publikációinak zöme e tárgykörben született.
Kovács Csaba
történész-statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Diplomáját Budapesten, az ELTE BTK-n szerezte. Főbb kutatási területei: a vajdasági magyarok története; a magyar mezőgazdaság története 1945 után; statisztika- és népszámlálás-történet; az elbeszélő források (naplók, visszaemlékezések, levelek, levelezőlapok, interjúk) felhasználása a történetírásban.
Kukkonka Judit
könyvtáros, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Helyismereti gyűjteményének munkatársa. Érdeklődési és kutatási területe Szeged helytörténeti eseményei.
Magyarosi Sándor
történész. A budapesti CEU-n a kommunizmus történetéből, az írországi Maynoothban hadtörténetből és stratégiai tanulmányokból szerzett mesteri fokozatot. Jelenleg az utóbbi egyetemen hadtörténetből doktorál.
Miklós Tamás
történész, 2010-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Érdeklődési területe Esztergom I. és II. világháborús története, valamint a város első világháborús veszteségeit és a kenyérmezői hadifogolytábor történetét kutatja
Molnár Tibor
főlevéltáros, a zentai Történelmi Levéltár munkatársa. Érdeklődési területe az I. világháborús emberveszteségek, katonatemetők kutatása. A témában több kiadványa, publikációja jelent meg.
Nagy József
történész (Gyergyóremete), az ELTE BTK doktorandusz hallgatója. Kutatási területe a székelység első és második világháborús hadtörténete és a második világháború székelyföldi kollektív emlékezete.
Négyesi Lajos
hadtörténész, alezredes, egyetemi adjunktus, a hadtudomány doktora (PhD), a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztály alelnöke, középkori magyar és egyetemes hadművészeti, valamint csata- és hadszíntérkutatási kiadványok és publikációk szerzője
Pápai Tamás László
történész, könyvtáros, a Tomory Lajos Múzeum adattárosa. Fő kutatási területe a családtörténet, Budapest XVIII. kerületének (Pestszentlőrinc és Pestszentimre) ipartörténete és építészete.
Pásztor Levente
alapdiplomás történész, kutatási területe a Borsod és Heves vármegyékre eső hadkiegészítési kerületek alakulatai, legfőképpen a császári és királyi egri 60. gyalogezred és a magyar királyi miskolci 10. gyalogezredek és az ezekben harcolt katonák története.
Péter I. Zoltán
helytörténész, újságíró. Főleg Nagyvárad építés- és kultúrtörténetét, illetve Ady Endre életét és munkásságát kutatja. E témákban jelentek meg könyvei, tanulmányai. Újabban a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred első világháborús eseményeivel foglalkozik. 2020. április 18-án elhunyt.
Pintér Tamás
történész-levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa. Az első világháború magyar vonatkozású hadszíntereinek kutatója, fő kutatási területe az olasz front és a háború emlékezetének története. A témához kapcsolódó kiadványok és publikációk szerkesztője, illetve szerzője. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a blog alapítója, szerkesztője.
Pollmann Ferenc
hadtörténész, a történettudomány doktora (az MTA doktora), a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott munkatársa. Két évtizede kutatja az első világháború történetét, fő kutatási területe a háború kitörése és a balkáni hadszíntér eseményei. A témához kapcsolódó publikációk, kiadványok szerkesztője, illetve szerzője.
Rózsafi János
tudományos kutató, az első világháború magyar hadszíntereinek kutatója; fő kutatási területe a 20. honvéd hadosztály harcainak története. A témához kapcsolódó publikációk szerzője. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagja, a blog alapítója.
Rőczei Lívia
a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Szakán végzett történelem szakon, a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárának levéltárosa. Fő kutatási területe az első világháború és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kapcsolata.
Sajó György
A Koppenhágai Egyetem közel-keleti tanulmányok szakán végzett történész, független kutató. Egyik fő kutatási területe az első világháborúban a Törökországban, ezen belül különösen is a palesztin fronton szolgáló osztrák-magyar katonák története. A témában az osztrák Styria kiadónál jelent meg tanulmánya.
Sallay Gergely
történész-muzeológus, a történelemtudomány doktora (PhD), a HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményének vezetője, osztályvezető, a Magyar Numizmatikai Társulat és a brit Orders and Medals Research Society tagja; kiemelt kutatási területe a magyar katonai jelvények története, különös tekintettel az első világháborús és a Horthy-kori alakulatjelvényekre
Simonit, Gianfranco
amatőr hadtörténész, a Karszti Barlangász Egyesület elnöke, a doberdói hadszíntér kutatója. Munkája elismeréseként számos állami kitüntetést, illetve tiszteletbeli történészi címet kapott.
Somogyi László
történész, Budapest Főváros Levéltárának munkatársa (főlevéltáros), az ELTE BTK végzős PhD-hallgatója. Kutatási területe az első világháború alatt Magyarországon létrehozott civil internálótáborok működése, a civilek ellen irányuló internálási eljárás, illetve civilek ellen irányuló háborús erőszak.
Somosi György
jogász, hadszíntérkutató, érdeklődési területe az I. és a II. világháborúban részt vett katonák életútja, emellett hadisírok kutatásával foglalkozik.
hadtörténeti kutató. Fő kutatási területe a magyar királyi honvédség kerékpáros csapatainak története, különös tekintettel a szervezeti és személyi adatokra. Emellett publikációs tevékenységet folytat Magyarország 1900–1945 közötti hadtörténete egyes részterületeivel kapcsolatban. A kerekparoszaszloalj.com oldal szerkesztője, a signumlaudis.hu oldal főszerkesztője.
Šövegeš Lipovšek, Gordana
történész, levéltáros, a Maribori Területi Levéltár főlevéltárosa, 2012-2014 között a Szlovéniai Levéltárosok Egyesületének elnöke. A levéltárban a magyar nyelvű levéltári anyag, illetve a művelődési, tudományos, szociális és egészségügyi intézmények, valamint szervezetek referense. Fő kutatási területe a Muravidék története.
Stencinger Norbert
történész, a hadtudomány doktora (PhD), az első világháború magyar hadszíntereinek kutatója, a fő kutatási területe a Doberdó és a tábori lelkészet története. A témához kapcsolódó publikációk szerzője. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának a tagja, a blog alapítója.
Suslik Ádám
történész, levéltáros, a történelemtudomány doktora (PhD), a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, a Belügyminisztérium iratanyagának a referense az 1867-1945 közötti időszakból. Kutatási területe az első világháború, azon belül az orosz hadszíntér, alakulattörténet és a cs. és kir. hadbíróságok működése.
Szoleczky Emese
történész-muzeológus, a történelemtudomány doktora (PhD), a HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményének vezetője, osztályvezető-helyettes. Kutatási területe a világháborús hátország; jótékonysági szervezetek, Auguszta-Gyorssegély-alap; települések, intézmények, egyéni sorsok; ünnepek a háború alatt.
Szőts Zoltán Oszkár
történész, a történelemtudomány doktora (PhD), főszerkesztő (Újkor.hu). Kutatási területe az első világháború historiográfiai értelmezésének a története.
Takács Róbert
történész, hadszíntérkutató. Fő kutatási területe Szurmay Sándor személye és tevékenysége, valamint a háború morális oldala.
T. Horváth Attila
történész-könyvtáros, a történelemtudományok doktora (PhD), a BME OMIKK munkatársa, az ELTE TáTK és PTE külső munkatársa. Kutatási területe Kelet-Afrika társadalomtörténete és a szuahéli nyelvpolitikai kérdései. Az első világháborúval a centenáriumi hadisír-felújítási program kapcsán kezdett foglalkozni: elsősorban helytörténeti és társadalomtörténeti kérdésekkel, valamint forrásfeltáró munkával foglalkozik.
Topor István
helytörténész, magyar-történelem szakos középiskolai tanár. Fő érdeklődési területe Debrecen első világháborús múltja. Ezen belül a magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred Nagy Háború alatti tevékenysége. E témakörökben jelentek meg írásai.
Veres Emese-Gyöngyvér
történelem-filológia szakon érettségizett Brassóban, majd az ELTE BTK román és kulturális antropológia szakán szerzett diplomát, ahol magyar és összehasonlító folklorisztika doktori iskolai tanulmányokat is folytatott. Az MTVA (Magyar Rádió) külső munkatársa, a budapesti Erdélyi Gyülekezet sajtósa és muzeológusa. Kutatási területe a barcasági csángók történelme, néprajza és egyháztörténete, kiemelten az átmeneti rítusok, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az I. világháború emlékezete, valamint a Brassói magyar evangélikus egyházmegye megalakulása.
