Szamár-sziget szellemkatonái

2014.11.19. 06:56 :: StencingerNorbert

2014 szeptemberében jelent meg Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái című kötete a Külső Magyarok kft. gondozásában. A könyv a Nagy Háború talán egyik legborzalmasabb magyar vonatkozású eseményének, a „halálmarsnak” és az asinarai hadifogolytáboroknak a történetét dolgozza fel.

 

„Amikor megtörtént minden összeadás és kivonás, Ferrari tábornok számításai szerint végül így festett a halál egyenlete: a szerb kézre került nyolcvanezer hadifogolyból mintegy 35 ezer érhette meg 1915 őszét, hogy útnak indítsák az albán havasok felé. Valonába azonban már csak 23-24 ezren érkeztek meg. A hosszú utazás elemésztett 11-12 ezer lelket, a tengeri átkelés további százakat. Valójában számolatlanul és névtelenül hajigálták őket a tengerbe, még akkor is, amikor Cala Realéban horgonyoztak a hajók. Mire a kolera lecsengett, február végén már csak 16 743 fő volt az élelmezési létszám. Cale Reale, Campo Perdu, Stretti, Tumbarino és Fornelli lágereiben összesen. Szamár –sziget legalább hétezer lelket zabált föl néhány hét leforgása alatt. Ferrari főkönyvében a túlélők között 2395 fő, azaz 14,3% volt a magyar, ám a Magyar Királyság területéről már 11 352 fő, azaz 67,8 százalék származott. Vagyis Valonában nagyjából 16 ezer hadifogoly lehetett magyarországi honos, ebből 3400 magyar nemzetiségű, közülük 3300 szálhatott partra Asinarán. Összesen tehát legalább ezer magyar veszhetett oda a szigeten és vonzáskörzetében. A legszerényebb olasz számítások szerint.” – számolnak be a rideg számok Szamár-sziget foglyairól és veszteségeiről Margittai Gábor 2014 őszén Szamár-sziget szellemkatonái (Külső Magyarok Kft. 2014) címmel megjelent kötetében.

 

A szerző az első világháború talán egyik legkegyetlenebb – magyarokat is érintő – eseményét, az 1915 őszén-telén Szerbiából Albániába áthajtott hadifoglyok halálmarsának borzalmait és az azt követő asinarai fogolytáborok életét mutatja be megjelent könyvében, lehetőséget biztosítva ezzel az érdeklődőknek egy olyan történet megismerésére, amelynek jelenkori kutatását feleségével, a kötet szerkesztőjével, Major Anitával elsőként kezdte meg Magyarországon.

Az évekig tartó könyvtári, levéltári és helyszíni történészi kutatómunka eredményét közlő műbe jól illeszkednek a kiválasztott naplóidézetek, tovább színesítve és személyessé téve a borzalmas történetet. Megismerkedhetünk többek között Marek Jánossal és Szöllősy Aladár hadnaggyal, akiknek az életútját nyomon követhetjük a könyvben, amelyet számos korabeli és mai fényképfelvétel, térképvázlat tesz még szemléletesebbé. A nevesített rabok története még inkább kidomborítja, hogy a naturalisztikusan ábrázolt történelmi esemény bemutatásának középpontjában mindvégig az ember áll.

A mű feszültségét tovább fokozza az idősíkok változása, amely során, lebilincselően olvasmányos módon, a katonákkal, hadifoglyokkal történt események mellett párhuzamosan megismerhetjük a kutatás menetét, nehézségeit és eredményét.

Az így bemutatott események rádöbbentik az olvasót arra, hogy min mentek keresztül azok a hadifoglyok, akik 1914-ben vagy 1915-ben a szerb hadszíntéren hadifogságba estek, majd a „Halálmars”után a Szamár-szigetre kerültek, és arra, hogy mivel járt valójában a háború.

3 komment

Címkék: könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr176914375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hechtgrau 2014.11.19. 07:32:31

Köszönjük az ajánlást!
Faragó László 1935. évi kiadású könyve a halálmarsról:
mtdaportal.extra.hu/books/farago_laszlo_szerbia_osszeomlasa.pdf

Fosca 2014.11.19. 19:09:20

Nagyon aktuális a könyv. A ráckeresztúri kato nák között, az eddigi kutatás szerint 2 hadif ogoly biztosan hazatért Asinara-szigetéről: N ovák Gyula 1893. és Baki István 1897., akikne k a leszármazottait ezúton is keressük!!!!

Varga Istvánné 2014.11.22. 14:43:11

Tiszteletem! Én pedig a cs.és kir. nagykanizsai 48.honvéd gyalogezredben harcolt hősi halált halt katonák halotti névsorát keresném. Aki tud segítsen mert elakadtam! Merre menjek??? Köszönöm

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Perczel

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Utazás

 

Kiállítás

Ösztöndíj

Roberto Visinntin

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása