A „napfény városából” két Erdélyi Mihály is szolgált az első világháború idején a haditengerészetnél. Mindkettő művész volt, s további életükre meghatározó hatást gyakorolt a háború.
 
 
 

Erdélyi Mihály festőművész (Szeged, 1894. szeptember 17. – Szeged, 1972. március 19.) életrajzi adatai alapján 1912-ben került a haditengerészethez, míg a később színházi rendezőként, színpadi és operettszerzőként befutott Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. május 28. – Budapest, 1979. február 1.) kalandos úton, gyermekkori álmát megvalósítva jutott ki a nagy kéklő vízhez.

 Erdélyi Mihály: Tengerészek
(forrás: hirosnaptar.hu)

Mindkét Erdélyi későbbi pályáján meghatározó szerepet játszott a tengeren töltött idő. A képzőművész Erdélyit kalandos élményei inspirálták festésre; a zeneszerző Erdélyi pedig később számos katonai témájú művet írt: Csapj fel öcsém katonának; Jó estét kívánok megjöttek a fehérvári huszárok; Jóska, levelet hozott a posta – csak hogy néhányat említsünk több tucat szerzeményéből.

 Erdélyi Mihály, a későbbi színházi szerző matróztársaival
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

A zeneszerző Erdélyi Mihály hagyatékának egy részét a szegedi Somogyi-könyvtár Helyismereti Gyűjteménye őrzi. Az élete során összegyűjtött színháztörténeti gyűjteménye felbecsülhetetlen forrása a 1920–1960 közötti évek magyarországi színházi életének. Fotóalbumok, autogramkártyák, plakátok, eredeti művek, levelek segítik a kutatók, színháztörténészek, kiállítás-rendezők munkáját. A szépen beragasztott és jegyzetelt fotóalbumok első kötetében Erdélyi első világháborúval kapcsolatos élményei fotókon, lapkivágatokon elevenednek meg. Ezekből nyújtunk most ízelítőt.

 Erdélyi Mihály fotóalbumának egy oldala
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Az albumokba írt jegyzetei alapján megismerhetjük életét is. Erdélyi Mihály 1895-ben látta meg a napvilágot Szegeden. Cseregyerekként Torontál vármegyébe, sváb nevelőszülőkhöz adták, hogy elsajátítsa a német nyelvet. Hazakerülve a szegedi piarista gimnázium diákjaként olyan erővel hatott rá az 1905-ös orosz-japán háború, hogy elszökött hazulról és „felcsapott tengerésznek”. Fiuméba érve fellógott a Kárpátia óceánjáróra, de Nápolyból visszatoloncolták Szegedre. A vízi életmódot folytatva hajósinasnak szegődött a Dunára „egy unalmas” vontatóra. Majd ezt megunva belépett a császári és királyi haditengerészetbe Pulában.

 Erdélyi Mihály
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Kiváló német nyelvtudása révén a Tegetthoff nevű, akkori legmodernebb, 45 ezer tonnás csatahajóra osztották be a „kormányos és szikra távírászokhoz”. 6 hónap múlva altiszt lett, ami nagy szó volt, mert magyarként érte el ezt a rangot. Innen került a Panther nevű cirkálóra. Durazzóban érte a háború híre, ahonnan a bevehetetlen Cattarói-öbölbe vezényelték. Itt állomásozott 3 és fél évig.

 Bajtársai a Cattarói-öbölben
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Lovcen ostroma után a Panther leszerelt és Erdélyi átkerült a kb. 90 fős Orjen nevű rombolóra. A cattarói lázadás után rövid magyarországi kitérővel, amit az óbudai tengerészkülönítménynél töltött, újra kihajózhatott a Fekete-tengerre és a Viza őrnaszádon aknahalászattal foglalkoztak. Az 1918-as őszirózsás forradalom hírére tértek haza már piros-fehér-zöld lobogós hajóval Budapestre.

 Erdélyi Mihály hangszerével
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Sándor János Százados színházkrónika című kötetéből kapunk arról információt, hogyan került a színház bűvkörébe Erdélyi Mihály. A háború vége felé sebesülése miatt hadikórházban lábadozott és egy katonai színdarabba kellett váratlan „betegség” miatt beugrania. Innentől egyenes út vitt a hivatásos színházhoz. A kommün ideje alatt a kelenföldi laktanyában játszik népszínmű szerepeket, majd egy sikeres színiakadémiai felvételit félredobva vidéki társulatokhoz szegődik. További pályafutásáról és nem mindennapi életéről részletesen olvashatunk Balogh Géza írásában.

 
 
Válogatás Erdélyi Mihály dalaiból

A zeneszerző Erdélyi Mihály Somogyi-könyvtár Helyismereti gyűjteményében őrzött hagyatékának a háború idején keletkezett dokumentumaiból készült válogatás bemutatásra került a könyvtár Volt egyszer egy Nagy Háború című kiállításán.