Az osztrák-magyar hadsereg egyenruhái 1914-ben

2014.08.14. 11:59 :: BálintFerenc

Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének egyenruháiról írni nem éppen könnyű feladat. Több száz év és számtalan háború tapasztalatai, újításai, népek hagyományai, korok ízlése és divatja formálta, alakította ki azt az öltözeti rendszert, amiben dédapáink a frontra indultak 1914-ben.
 
 

 

A világháború kitörését megelőzően az 1899-1902 között vívott búr, illetve az 1904-1905-ös orosz-japán háború tapasztalatai világítottak rá arra, hogy a színes harctéri egyenruháknak egyszer s mindenkorra leáldozott. Az egyre messzebbre és pontosabban tüzelő lőfegyverekkel felszerelt katonák számára a hagyományos vörös, sötétkék, sötétzöld mundért viselő ellenfél könnyű célpontot jelentett.

A K.u.K. lovasság 1898-ban A K.u.K. lovasság 1898-ban

E tapasztalatok nyomán a legtöbb nagyhatalom hadvezetése igyekezett olyan ruházatot biztosítani a katonáinak, amely nem tette céltáblává a viselőjét. A Monarchia hadereje a csukaszürke színű egyenruha bevezetése mellett döntött. Ezt a színt már korábban is viselték a vadász-, és a műszaki csapatok. A nevével ellentétben a csukaszürke árnyalatot a valóságban egy világos, fakó kék színként lehet leírni.

Csukaszürke posztó méteráru egy mai military bolt kínálatából Csukaszürke posztó méteráru egy mai military bolt kínálatából

Az új uniformist 1908-tól kezdték kiosztani a csapatoknak, mint mozgósítás esetére fenntartott készletet. A háború kitörésekor a frontra induló hadsereget zömében már az új ruhába öltöztették, de a második vonalban, vagy a hátországban szolgálatot teljesítők továbbra is főleg a régi színes mundért kapták.

Közös gyalogezred sebesültvivői csukaszürke öltözetben Közös gyalogezred sebesültvivői csukaszürke öltözetben
(forrás: fortepan.hu)

A ruhaváltás nem érintette a haditengerészetet, sőt a birodalom tekintélyes nagyságú lovassága is megtarthatta színes öltözetét és hagyományos kiegészítőit. Ennek a döntésnek súlyos következményei lettek 1914-15 folyamán. Sajnos nem csak a lovasság szenvedett a színes ruhák miatt, de a haderő többi része által viselt csukaszürke sem bizonyult jó választásnak. A világos hátterű sziklás-hegyes terepen megfelelt ugyan, de a galíciai mezőkön, vagy a Kárpátok erdeiben sem biztosított megfelelő álcázást. A „földszínű“ khaki uniformisba bújtatott orosz katonákkal szemben különösen feltűnő volt az elhibázott színválasztás.

A ruházat alapanyagául a birkák gyapjából készült posztó szolgált – hasonlóan, mint a korábbi évszázadokban. Előnyös tulajdonságai miatt – például a tartósság és a kiváló hőszigetelő-képesség – az európai hadseregek zöme is posztóruházatot használt.

A Monarchia katonáinak többsége jellegzetes, bőrellenzős tábori sapkát viselt, amelyet egy lehajtható nyakvédővel szereltek fel. A lovasság három csapatneme a régi fejfedőit viselte: a huszárok csákót, az ulánusok a lengyel eredetű, szögletes tetejű csapkát, a dragonyosok pedig a klasszicizáló, rézzel díszített vasbádog sisakot. A csákóra és a csapkára rendfokozati jelzés is került, bár a menetöltözetben valamennyi lovassági fejfedőt csukaszürke huzattal burkolták be.

Legénységi csákó (9. huszárezred) és viaszosvászon huzat Legénységi csákó (9. huszárezred) és viaszosvászon huzat
(forrás: Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918, illetve fehervarihuszarok.hu)

A felsőruhát zárt gombolású, álló nyakú zubbony, valamint többféle nadrág alkotta, csapatnemtől függően. A közös hadsereg magyar gyalogezredei, valamint a honvéd gyalogosok szűk, zsinórral díszített, úgynevezett magyarnadrágot hordtak, a többi gyalogoscsapat nagyrészt már pantallót viselt. A lovasság ruháin a kék és a vörös szín dominált: a tábori sapkák és a lovaglónadrágok buzérvörös, a kabátok és atillák világos, vagy sötétkék posztóból készültek. A huszárok ruházatát természetesen zsinór is ékesítette. A zubbony vagy a felsőkabát gallérján kapott helyet a hajtóka, az adott ezred színében, ezen pedig a hatágú csillagokból és paszományból kialakított rendfokozati jelzés.

Magyarnadrág, illetve zubbony elő- és hátulnézete Magyarnadrág, illetve zubbony elő- és hátulnézete (forrás: Öltözeti és Fölszerelési Szabályzat a M. Kir. Honvédség számára I. rész. Budapest, 1911)

A posztóruházathoz a korban általánosan elterjedt hosszú alsónadrág, és hosszú ujjú alsóing tartozott, fehér vászonból. Erre többek közt azért is volt szükség, mert a posztó huzamosabb viselés során irritálja az ember bőrét.

Lábbeliként a gyalogosok fűzős, bőrtalpú és bőr felsőrészű bakancsot viseltek, amelynek a talpát vasszegekkel verték ki, hogy kevésbé kopjon. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben a katonai bakancsokat az úgynevezett húsos oldalával kifelé fordított bőrből készítették, az így megvarrott lábbeli ugyanis sokkal jobban ellenáll a víznek. A lovasok ugyanilyen technikával elkészített csizmát kaptak, a lovasított tüzérek bakancsát pedig bőr lábszárvédő egészítette ki. A legénység a lábbelihez kapcát viselt.

Bakancs, illetve csizma Bakancs, illetve csizma (forrás: Öltözeti és Fölszerelési Szabályzat a M. Kir. Honvédség számára I. rész. Budapest, 1911)

Hidegebb idő esetén a gyalogosok köpenyt öltöttek. Ez az egyenruha szöveténél valamivel vastagabb posztóból készült, kétsoros kivitelben, és leért a viselője térde alá. A lovasság a saját felsőkabátjának prémmel kibélelt változatával volt ellátva, ezt egy zsinór segítségével a bal vállra lógatva „panyókára vetve“ is hordhatták. Köpennyel ők is rendelkeztek, de csak esős időben használták. Nagy hidegben a katonák különféle téli kiegészítőket használhattak, ezek gyapjúfonálból kötött cikkek voltak (aláöltözet, kesztyű, vesemelegítő stb.).

Legénységi köpeny Legénységi köpeny (forrás: Öltözeti és Fölszerelési Szabályzat a M. Kir. Honvédség számára I. rész. Budapest, 1911)

A tisztikar ekkoriban saját költségére ruházkodott (ezt bizonyos szinten az altiszteknek és a legénységnek is engedélyezték), természetesen az öltözeti szabályzatban előírtak őket is kötötték. A méret után készült lábbeli és ruházat előnyei mellett az anyagminőség és a szabás tekintetében is viszonylagos szabadságot élvezhettek a tisztek.

Honvéd gyalogezred főhadnagya menetöltözetben, legénységi derékszíjjal Honvéd gyalogezred főhadnagya menetöltözetben, legénységi derékszíjjal
(forrás: fortepan.hu)

A tisztikarba tartozókat a rendfokozati jelzések mellett úgynevezett szolgálati jelvény is megkülönböztette (a lovas és tüzértiszteknek vállszíjas tölténytáska, a gyalogosoknak tábori öv). Ezek viselését alig egy hónappal a háború kitörése után megszüntették, mivel egyértelmű célponttá tette a tiszteket.

A bejegyzés a tudományos műhely rovatunkban megjelent tanulmány rövidített változata.

4 komment

Címkék: egyenruha

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr776602849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

for-avar 2014.09.09. 09:36:02

a dragonyos sisak nem olajban feszített bőr volt? vagy a fémsisakot borították bőrrel?

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.09.09. 10:28:39

@for-avar: Nem, a dragonyossisak vasbádogból készült, 1913-ban viszont rendszeresítettek hozzá csukaszürke viaszosvászon huzatot.

A huszártiszti csákónak és az ulánustiszti csákónak létezett könnyített ún. komód változata, ami egy papírmasé vagy aluminium formára húzott viaszosvászon borításból állt.

Ignác Szabó 2014.11.10. 20:07:46

köszönet a részletes tájékoztatásért!!

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása