„Az ezred színe a papagájzöld volt”

2013.12.23. 06:54 :: PintérTamás

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból - 2. rész

1913. október 1-jén egyéves önkéntesi szolgálatra vonult be hősünk a szegedi 46-os közös gyalogezredbe. A mai részben az ezred felépítéséről, hadrendi besorolásáról, a bevonulás utáni felszerelésről és önkéntes társairól ad számunkra ismertetést. Leírásából nagyon jó általános képet kapunk a Monarchia közös ezredeinek a felépítéséről is, tovább ismerkedve a korabeli k.u.k. szakzsargonnal…

 

Az ezred parancsnoka akkor Oberst Sertič ezredes volt. Ez nyilván horvát, vagy szerb származású lehetett a neve után ítélve. De nem sokáig volt ő az ezred élén, mert pár hónap múlva helyére Freiherr von Henneberg, vagyis báró Henneberg József került. Az ezred tulajdonosa báró Fejérváry Géza, majd ennek halála után báró Hazai Samu lett.

Báró Fejérváry Géza (1833–1914)<br />1884–1903 Magyarország honvédelmi minisztere, 1905–1906 miniszterelnöke Báró Fejérváry Géza (1833–1914)
1884–1903 Magyarország honvédelmi minisztere, 1905–1906 miniszterelnöke
(forrás: keptar.oszk.hu)

Az önkéntes iskola parancsnoka Horváth Gyula százados, a kiképző tisztünk pedig az 1916-ban az olasz harctéren, a Doberdó-fennsíkon hősi halált halt kiváló tisztünk, Urbán János hadnagy volt, aki a katonai iskoláját a wienerneustadti Mária Terézia katonai akadémiában végezte. Katona volt tetőtől talpig. Úgy is halt meg. Noha velünk, önkéntesekkel számtalanszor kibabrált csak hogy bennünket a rendhez, a fegyelemhez, a parancs, a kötelesség teljesítésére szoktasson.

Az ezred színe a papagájzöld volt. A 7-ik század parancsnoka, melyhez végeredményben tartoztam, Jármy Andor százados volt, mellé beosztott alantos tiszt Fuchs István zászlós, aki a temesvári hadapródiskolából, mint tejfölösszájú, egészen fiatalon, 18 éves korában került ki. A zubbonyunk gallérján tehát papagájzöld paroli (Aufschlag) díszelgett. Az a papagájzöld szín azonban, amelyik a kincstári (ärarisch) zubbonyra volt felvarrva, bármennyire is néztem, sehogyan sem tudtam benne meglátni a papagájzöld színt.

Az ezred hivatalos neve tulajdonosának megnevezésével az alakulat zenekarának műsorfüzetéről papagájzöddel nyomtatva Az ezred hivatalos neve tulajdonosának megnevezésével az alakulat zenekarának műsorfüzetéről papagájzöddel nyomtatva (forrás: Kókay László hagyatéka)

Tehát, mint említettem már az egész felszerelésemet le kellett vinnem a Musikpavillonba, az önkéntes Abteilunghoz, ahol megkaptam az ágyamat a szalmazsákkal, az ugyancsak szalmával kitömött kopfpolsteromet és az a fölé szerelt polcra kellett előírásosan, vorschriftsmässig a ruháimat, köpönyegemet (Mantel) szép rendben és egyenletesen összehajtogatva felrakni, hogy a ruhák hajtásai egy vonalba essenek, a Gewehrt (puskát), a Tornistert (borjút), az Überschwungot (derékszíjjat), patrontáskát (Patronentasche) és a csákót szépen rendben elhelyezni, a puskát és a derékszíjat, valamint a borjút a polcra szerkesztett kiálló szögre akasztani.

Szabályszerűen berendezett legénységi hálóterem Szabályszerűen berendezett legénységi hálóterem
(Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség, 1868-1918 című kötetéből)

Édesapám is a 46-osoknál szolgálta le annak idején az önkéntes évét, majd 32 éves kora után átkerült a honvédséghez, mint tartalékos hadnagy a póttartalékos állományba. Természetesen pokrócunk is volt, amivel takaróztunk. Ezt is össze kellett hajtogatnunk nappalra szép rendben és a fejpárnára helyeznünk.

Meg kell még említsem, hogy ezredünk a temesvári VII. hadtesthez tartozott, amelynek parancsnoka lovag Meixner Ottó gyalogsági tábornok volt. A VII. hadtest a 2-ik hadseregbe tartozott, amelynek parancsnoka Bőhm-Ermolli Edvárd gyalogsági tábornok volt.

Otto Meixner (1858–1946) gyalogsági tábornok, a VII. hadtest parancsnoka 1912–1914. október 07. Otto Meixner (1858–1946)
gyalogsági tábornok, a VII. hadtest parancsnoka 1912–1914. október 07.
(forrás: austro-hungarian-army.co.uk)

Eduard Böhm-Ermolli tábornagy (1856–1941) 1914. július 26. és 1918. május 15. között a 2. hadsereg, illetve a Böhm-Ermolli hadseregcsoport parancsnoka Eduard Böhm-Ermolli tábornagy (1856–1941)
1914. július 26. és 1918. május 15. között a 2. hadsereg, illetve a Böhm-Ermolli hadseregcsoport parancsnoka (forrás: weltkriege.at)

Az ezred október első napjaiban készült az 1813-ban Napóleon ellen lezajlott lipcsei csata 100. évfordulójának megünneplésére, a szegedi 3-as honvéd huszárlaktanya udvarán. Nekünk önkénteseknek, érettségit tett, intelligens embereknek, akik a gimnázium tornaóráin tudomást kellett szereznünk a katonai fegyelem mibenlétéről is, ki kellett tenni magunkért és pár nap alatt el kellett sajátítanunk az egyes fordulatokat, lépéseket és a fegyverforgatásokat. Sikerült is kivágnunk a rezet, Urbán hadnagy úr és Horváth Gyula százados úr legteljesebb megelégedésére, noha az volt mindig a nóta vége, hogy mehetett volna még jobban is.

Az ezredek akkor a négyes beosztású rendszeren alapultak, vagyis négy zászlóaljból, egy zászlóalj négy századból, egy század négy szakaszból, egy szakasz pedig négy rajból állott. Az ezredet Regimentnek, a zászlóaljat Batalionnak, a századot Companienak, a szakaszt Zugnak, a rajt pedig Schwarmnak hívták, az egyes gyalogost pedig Plenklernek. Az önkéntes Abteilungunk cca. 35-36 emberből (Mann) állott.

Megpróbálom azok nevét felsorolni, akikére 50 év múltán még emlékezem: Ádám …, Bach Artúr, Balán Sándor, Dékány József, Dulósy István, Endrényi Imre, Frankel Mihály, Götter Imre, Gulyás György, Jasinszky József, Kakits Ferenc, Kiss János, Kocsis István, Kovalik Dezső, Lakatos István, Lázár Ferenc, Markó Imre, Müller István, Orbán Sándor, Oksenfeld Jakab, Pávai Vajna Elek, Pollák András, Rátz András, Siket Sándor, Somjai Gyula, Szathmáry …, Szojka Kornél, Szlovák Dezső, Weiberger Ferdinánd, Vidovics Géza, Volk József, Zilendik (?) … . A felsoroltak száma 31, de egészen biztos, hogy többen voltunk, de ezek nevére már nem emlékezem. Az első hősi halottunk Kocsis Pista és Rátz Bandi voltak Rohatynnál 1914. augusztus 30-án vasárnap. Hősi halált haltak még a háború folyamán, akikről tudok: Ádám, Kiss János, Lázár Ferenc, Szathmáry, és Volk Seppi. Többről nem tudok. De lehet, hogy mások is elestek, de ezekről nem hallottam. No és szegény Urbán hadnagy is 1916 nyarán az olasz harctéren, a Doberdón.

Következő rész: „A városba két hónapig nem engedtek ki”

Összes rész: Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból (1-21. rész)

Szólj hozzá!

Címkék: szegedi 46–os gyalogezred dr. szojka kornél

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr45705077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • Buna Katalin: Egy érdekes cikk a Szarvasi közlönvben 1934-ből. Vajon a 80-100 db dia meg van még valahol? "Szé... (2021.11.30. 19:33) Csak egy pár képeslap…
  • magyaros17: @KajonÁrpád: Igen, a vártűzérségnél játszott szerepről hallottam. A legtöbb vártűzér sapkajelvénye... (2021.11.30. 11:02) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: Ez a Gunesch mindig meg tudja lepni az embert! (2021.11.29. 21:30) „Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”
  • PintérTamás: A blogon Rózsafi János posztjában többször is említésre kerül a József hőherceg által "Kövér Berta... (2021.11.27. 11:42) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: A hatásáról így számolt be egy olasz hadifogoly, akinek a vallomását József főherceg rögzítette a ... (2021.11.25. 23:42) A híres 30 és feles
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása