„Hogy is van az a nóta!?”

2013.07.25. 06:46 :: PintérTamás

A háború idején sok új népdal és nóta is született, illetve született újjá. A napokban az internetet böngészve is ilyenre bukkantam egy tábori levelezőlapon, amit nem akárkinek, hanem a neves író Tömörkény Istvánnak, a városi könyvtár és múzeum igazgatójának címeztek Szegedre.

 

A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Tömörkény Istvánról rendezett kiállítását bemutató oldalon találtam arra az 1916. április 13-ai postabélyegzővel ellátott fotólapra, amelyet Zombory Lajos, a kaposvári császári és királyi 44. gyalogezred, a híres „rosseb”-bakák törzsőrmestere küldött közeli ismerősének „Tekintetős Tömörkény István úrnak Szegeden.” A képen szereplő személyek közül balról a második személy törzsőrmesteri rangjelzést visel, tehát valószínűleg ő lehet a lap írója és a nóta lejegyzője.

(forrás: www.sk-szeged.hu) (forrás: www.sk-szeged.hu)

A szegedi Kultúrpalotába küldött lap címzettje, a neves író ekkor az intézmény vezetője volt: 1904-től ő irányította a városi könyvtárat és az ennek a keretei között megszervezett múzeumot is. (A szegedi 46-osok blogról már jól ismert doberdói fája is az általa irányított Kultúrpalotában nyer majd elhelyezést három hónappal jelen tábori lap születése után.)

Tömörkény István (1866–1917) Tömörkény István (1866–1917)
(forrás: www.mek.oszk.hu)

S következzen a Tömörkény Istvánnak küldött lap átirata a nóta szövegével:

Kedves Pista bátyám!
Hogy is van az a Nóta!?...
Túl a Tiszán… haj az Orosz határon;
Sok sírhalom emelkedik újhanton
Ott van (itt lesz) az én apám (és én)
is el temetve; de sok könnyet hullajtottam érette.
Vajon harangoztatott-e!? az öreg Pálfi utódja. 1879. III/18.

(forrás: www.sk-szeged.hu) (forrás: www.sk-szeged.hu)

A küldő személyének azonosításával és az utolsó sorok értelmezésével megkerestem Kukkonka Juditot, a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményének könyvtárosát, a kiállítás összeállítóját, akinek a segítségéért itt is köszönetet mondok. A tőle kapott információk alapján Zombory Lajos valószínűleg Tömörkény korábbi, a háború alatt is szolgálatot teljesítő katonatársa lehetett, akivel az író levelezést folytatott. Tudva levő, hogy amikor Tömörkény fia az iskolából a frontra került, az aggódó apa maga is katonai szolgálatra jelentkezett, s 1916-ban bennmaradt az ötvenévesek sorozásán, mint régi szegedi negyvenhatos katona, aki Boszniában is szolgálatot teljesített. Be is akart vonulni és csak Somogyi Szilveszter polgármester, mint hivatali felsőbbség tilalma tudta ettől a szándékától visszatartani. Az 1879. március 18-ai dátum a szegedi nagy árvíz dátumához közeli időpont, de nem pontos, mert az 1879. március 12. A „Pálfy” név Pálfy Ferenc polgármestert jelentheti (1824–1907), aki az árvíz idején „harangoztatott.” Az utódja ekkor, a már említett, 1915-től szegedi polgármester Somogyi Szilveszter.

A fenti lapok és a Tömörkény Istvánról összeállított kiállítás anyaga itt érhető el.

2 komment

Címkék: katonadal szegedi 46–os gyalogezred Szeged Tömörkény István a kaposvári császári és királyi 44. gyalogezred

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr195425378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2013.07.26. 22:17:17

Három dolog is feltűnt.

1. Úgy látom, hogy bár visszatartotta a polgármester, de a következő évben meghalt harctér nélkül is.
2. Hogy a fenébe kezelték azt a szerencsétlen hegedűt a fronton? A sajátomat nem háborús körülmények között is eltörtem vagy kétszer.
3. A legfurcsább: egy törzsőrmesternek külön bélyegzője volt??? Lehetséges ez vagy én nem értek valamit?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.07.26. 23:09:56

@fofilozofus:
1.) Szegény megfázott 1917 tavaszán a Tisza parton és az elvitte.
2.) Sokszor feltűnik a hegedű a korabeli fotókon, valahogy ügyesen megoldották a kezelését! :)
3.) Ez csak egy "egyszerű" névbélyegző. Valószínűleg sokat levelezhetett a törzsőrmester úr, s adott az ilyesmire, ahogy az a stílusából és az ismeretségi köréből is kiderül...

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása