A háborús vereség miatt elmaradt budapesti olimpia

2012.08.16. 10:31 :: RózsafiJános

Az elmúlt napokban sportszeretők milliói figyelték a sportolók küzdelmeit a Londonban zajló XXX. nyári olimpián. 1914-ben Budapest nyerte el az 1920-as olimpia rendezési jogát, amit a háborúval együtt elveszített…
 
 

A magyarok mindig híresek voltak a sport szeretetéről, a nemes küzdelmekről és már 1895-ben megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Magyarország az 1912-es stockholmi olimpián már százhuszonegy férfi sportolóval vett részt és két év múlva, 1914 júniusában eséllyel pályázott az 1920-as nyári olimpia megrendezésére. A reményt, hogy a magyar főváros megrendezheti a nagy vetélkedést 21 támogató szavazat támasztotta alá a szintén pályázó Antwerpen 7 szavazatával szemben. A szarajevói merénylet azonban elvágta az „olimpiai fonalat” és elsöpörte a budapestit megelőző 1916-os berlini olimpiát is… A frontokon zajló gyilkos harc ellenére azonban az olimpiai eszme megmaradt.

Muzsa Gyula országgyűlési képviselő, a MOB társelnöke, aki 1909-től a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja volt, 1916 februárjában arról tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy az olimpiai szövetség a háborúra való tekintettel a székhelyét Párizsból semleges területre, a svájci Lausanne-ba tette át. Bejelentette azt is, hogy mivel a legutóbbi olimpiai kongresszuson az 1920-as olimpiai játékok színhelyéül Budapestet választották, Magyarország továbbra is fenntartja a rendezés jogát.

 

Muzsa Gyula a MOB társelnöke a háború idején Muzsa Gyula a MOB társelnöke a háború idején
(forrás: Magyar Testnevelési és Sportmúzeum)

A bejelentésnek nagy visszhangja lett. A megrendezést támogatta a Magyar Olimpiai Bizottság társelnöke, a háború kitörése óta a fronton hadiszolgálatot teljesítő gróf Andrássy Géza (1916 júniusában már alezredes), a NOB tagja is. A „Külügy-Hadügy” 1916. június 11-i számában már olvasható az országosan elterjedt nézet: „Az 1920. év tehát a mienk és e jogunkon alakilag nem változtat az, hogy 1916. évi olimpiászt a háború miatt nem lehetett rendezni. Kétségtelen azonban, hogy mégis csak úgy rendezhetjük meg, ha a németek, kiknek joga előttünk van, abba beleegyeznek.” Talán kis „szúrásként”, de azt is odatették, hogy a németek biztosan tisztában vannak azzal, hogy lehetetlen lesz számukra négy év múlva a világ minden nemzetét Berlinben egyesíteni. A jelenlegi ellenfelek inkább eljönnek a központi hatalmak országai közül Magyarországra, mint Németországba. Ez óriási népszerűséget hozna az országnak, hiszen egy évig Budapest állna a világ érdeklődésének középpontjában. Még távoli ábrándnak tűnik az olimpia, de már foglalkozni kell vele, hiszen a stadion felépítéséhez idő kell.

Gróf Andrássy Géza Gróf Andrássy Géza
(forrás: OSZK MEK)

Nagy Béla dr., a Magyar Vívó Szövetség első elnöke is az olimpia mellett „kardoskodott”. A megrendezés illetékességéről írt cikke a sportkörökben élénk visszhangra talált. Kiemelte, hogy a NOB kifejezetten Budapestnek ítélte az 1920-as terminust. Ő is kiállt amellett, hogy az antant nemzetek közül a sport szempontjából kevésbé fontos orosz és olasz nemzettel áll az ország háborúban, s ha Franciaországnak és Angliának választani kellene, akkor inkább Budapestre küldenék képviselőiket, mint Berlinbe.

Az orosz fronton zajlott a Bruszilov offenzíva, amikor a hazai sportéletben egyre jobban az 1920-as olimpia megrendezési jogának kérdése került a középpontba. A „Külügy-Hadügy” 1916. június 25-i számában terjedelmes riportot közölt Muzsa Gyulával, hogy első kézből kapott információkkal tájékoztassa olvasóit. A sportvezető első gondolatait szó szerint idézem, mert ma is helytállóak: „Meggyőződésem szerint épp a sport, a testedző sport lesz az a terület, amelyen a háború megszűntével előreláthatóan leghamarabb és legsimábban indul majd meg a most egymással hadakozó nemzetek érintkezése, hamarább és simábban, mint pl. más, kulturális vagy gazdasági téren.” Muzsa Gyula kitért arra is, hogy a háborús évek alatt a nemzetközi sportélet megbénult, de a szervezeteket nem oszlatták fel és a NOB működése is folyamatos. Ez garancia arra, hogy a háború után a nemzetek intenzíven érintkezzenek a testnevelő sport terén. Azt gondolva, hogy a háború nem tarthat már sokáig, arra is kell gondolni, hogy az elmaradt 1916-os berlini olimpiát esetleg 1918-ban rendezzék meg, mint közbenső olimpiát. A stadion készen van Berlinben, a világverseny aránylag rövidebb előkészítési idő mellett sikeresen lebonyolítható. Az 1920-as olimpia megrendezésekor mérlegelni kell majd, hogy az ország az adott helyzetben alkalmas lesz e színvonalas versenyt rendezni? Hiszen biztosítani kell a körülményeket, stadiont kell építeni és erre már 1916-ban tervezni kell. A sporttársadalom rendelkezik olyan szervezőgárdával, amely képes egy világverseny sportszerű lebonyolítására. A háború viszont sok jó sportolótól fosztotta meg az országot. Reménykedni kell abban, hogy az évek folyamán az új nemzedék kellő előkészítés mellett megállja a helyét.

Korabeli képeslap Budapestről Korabeli képeslap Budapestről
(a szerző gyűjteményéből)

Muzsa Gyula a nehéz körülmények ellenére mégis bizakodó volt: „az alkotásokkal még várnunk kell, ami azonban nem jelenti azt, hogy az eszmét ébren ne tartsuk és amennyire csak a körülmények megengedik, megvalósítása felé ne törekedjünk.”

A MOB abban bízott, hogy 1920-ban a budapesti olimpia a harmónia jegyében fog megvalósulni. A történelem viszont mindent megváltoztatott. A háborút vesztesként záró Magyarországtól politikai döntés vette el a rendezés jogát, és a VII. nyári olimpiát a belgiumi Antwerpenben rendezték meg. Magyarországot és a Nagy Háború vesztes országait erre nem hívták meg.

 (forrás: mob.hu)

4 komment · 1 trackback

Címkék: sport olimpia

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr624715266

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.08.16. 12:15:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2012.08.19. 10:34:45

Szégyen. És senki nem kért bocsánatot!
Hozzáteszem Coubertin báró mindvégig ellenezte, hogy megbüntessék a háborúban vesztes országokat.

aeidennis 2012.08.20. 14:57:47

Szerencsére volt aki nem keseredett el 1920 után, hanem újult erővel küzdött egy újabb rendezés elnyeréséért. Manno Leonidas tervei szerint az új nemzeti stadion az újpesti Szúnyog-szigeten (ma: Népsziget) lett volna.

dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/12/olimpiai-sziget-budapest.html

Karl Ferdinand von Buol-Schauenstein (törölt) 2012.08.22. 08:30:11

Újabb remek ok, hogy kedveljük a fejlett toleráns "nyugatot", különös tekintettel a belga(?) nemzetre.

Gyötrő kérdés;
Melyik ország nem rendezett még olimpiát a mindenkori éremtáblázat tíz legsikeresebb nemzete közül?

Külön érdekes ha súlyozzuk a nemzetek lélekszámával az elért eredményeket.

gotzj 2012.09.13. 14:03:23

A NOB alapító tagjai (!!) közül egyedül Magyarország még nem rendezett olimpiát és valószínű nem is fog.
Az I VH. utáni Párizs környéki békék a merőben új rabló, a legyőzöttet megsemmisíteni szándékozó jellegükkel új szint hoztak a történelembe.
Nem véletlen, hogy a fegyverszünet 21. évfordulóján, 1939 nov.-ben, már ismét háború volt Európában

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása