Könyvtárosok frontszolgálatban – az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai és az első világháború

2012.02.29. 07:03 :: SzőtsZoltánOszkár

Az első világháború az Országos Széchényi Könyvtár személyi állományát sem kerülte el. A könyvtár munkatársainak egyötöde vonult be és teljesített hosszabb-rövidebb ideig szolgálatot a hadseregben, akik közül Dr. Hupka Ödön gyakornok az orosz fronton hősi halált halt.

 

Az első világháborúban különböző becslések szerint a történelmi Magyarország területéről besorozva nagyjából 3,4-3,5 millió katona teljesített szolgálatot. A hadkötelességet a véderőről szóló 1912. évi XXX. törvénycikk határozta meg, kimondva annak általánosságát és minden állampolgárra kiterjedését. Értelemszerűen a törvény hatálya alá estek a Magyar Nemzeti Múzeum – illetve az alá tartozó Országos Széchényi Könyvtár – munkatársai is. Ugyan a jogszabály lehetőséget nyújtott hivatali nélkülözhetetlenség esetén a katonai szolgálat elhalasztására, azonban ezt minden alkalommal kérvényezni kellett, és egyedi elbírálás alá esett. A háború előtt általában elfogadták ezeket a kérvényeket, az általános mozgósítás elrendelése után azonban már nem. Nagyon jó példa erre a később hősi halált halt Hupka Ödön, akinek 1913. július elején meg kellett volna jelennie nyolc hetes kiképzésen, azonban ekkor még felmentették a nyomtatványi osztály nyári szabadságolások miatti létszámhiányára hivatkozva. 1915 elején azonban már be kellett vonulnia a Magyar Királyi Miskolci 10. Honvéd Gyalogezredhez. Az általános mozgósítás után tehát csak nagyon kirívó esetekben engedték meg a halasztást, így a könyvtárnak több munkatársa is teljesített katonai szolgálatot a háború során.

Az érintett könyvtári dolgozók bemutatása előtt tisztáznunk kell néhány, talán ma már kevéssé ismert tényt. Az Országos Széchényi Könyvtár ma önálló intézmény, miként 1802-es alapításakor is volt. Azonban amikor a magyar rendi országgyűlés 1808. évi VIII. törvénycikke életre hívta a Magyar Nemzeti Múzeumot, a könyvtárat osztályként annak szervezeti keretébe helyezte. Ez a helyzet csak 1949-ben változott meg. Az ebben az évben kiadott 13. törvényerejű rendelet negyedik paragrafusa kimondta, hogy az Országos Széchényi Könyvtár önálló intézményként folytatja működését.

A Magyar Nemzeti Múzeum 1900-ban A Magyar Nemzeti Múzeum 1900-ban
(forrás: fortepan.hu)

A könyvtár személyzete az 1802-es alapító oklevél szerint mindössze három fő volt. Az álláshelyek száma az 1860-as évekig nem növekedett, és gyakran a három hely sem volt betöltve. Az 1846-47-es adatok szerint például csak két alkalmazott volt. Ennek a folyamatos forráshiány állt a hátterében. Az 1808. évi VIII. törvény nem valamely állami szerv kezelésébe helyezte a Múzeumot, hanem alapot hozott létre működtetésére, amely nem rendelkezett elegendő tőkével az intézmény fenntartására, az időről időre való állami segélyezés nélkül csődbe is ment volna. Konszolidációt csak a Vallási és Közoktatási Minisztérium megalakulása hozott 1867-ben, amely irányítása alá vonta a Magyar Nemzeti Múzeum egészét. A minisztériumi működtetés megteremtette a megfelelő anyagi feltételeket, az intézmény folyamatos fejlődésnek indult. Ez meglátszott a Széchényi Könyvtár dolgozóinak létszámában is. 1866-ban még hat főből állt a személyzet, 1873-ban már 13-ból. 1913 végén, az első világháború előestéjén összesen negyvenen dolgoztak itt. Munkaköri megoszlásukról egyelőre nincs információnk, azonban 1908-ból a következőket találtuk: „15 tisztviselő (és pedig 1 osztályigazgató, 3 igazgatóőr, 5 múzeumi őr, 6 segédőr), 8 napidíjas gyakornok, 1 írógépkezelő, 1 laboráns, 7 rendes és 2 napibéres szolga, 1 teremfelvigyázó és 1 ruhatáros, összesen tehát 36.” A tisztviselők elnevezései mai terminusokban rendre a következőknek felelnek meg: igazgató, osztályvezető, könyvtáros, segédkönyvtáros. A gyakornokok alájuk voltak beosztva, és könyvtári feladatokat láttak el. A szolgák végeztek minden egyéb feladatot, amit a többi munkakör nem írt le.

Ki kell térnünk még az intézményvezetés kérdésére is. A Magyar Nemzeti Múzeumnak a háború ideje alatt összesen hat osztálya volt, ennek volt egyike a Széchényi Könyvtár. A Magyar Nemzeti Múzeum vezetője az igazgatói, az osztályok vezetői az osztályigazgatói címet viselték. Az igazgatói címet báró Szalay Imre viselte 1916-ig, a Könyvtár osztályigazgatója pedig Fejérpataky László volt. Szalay 1916-os nyugdíjazása után Fejérpatakyt nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává, nem mondott azonban le könyvtárvezetői tisztségéről sem. Erről csak 1919. október 3-án mondott le Melich János javára, aki addig osztályigazgatóként a Hírlaptárat és a Nyomtatványi osztályt vezette, és de facto Fejérpataky helyettese volt a könyvtár élén 1918-1919-ben.

Fejérpataky László Fejérpataky László

Az Országos Széchényi Könyvtár hivatalos közlönye már ebben az időben is a Magyar Könyvszemle volt. Tanulmányok és egyéb hírek mellett minden évben megjelentettek egy beszámolót a könyvtár előző évi tevékenységéről, amelyben kitértek arra, hogy aktuálisan mely munkatársakat nélkülözik katonai szolgálat miatt, azonban összefoglalást nem közöltek róluk a háború lezártával.

Fejérpataky 1918 decemberében elérkezettnek látta az időt, hogy felmérje, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum személyi állományát mennyiben érintette a háború, ezért utasította osztályigazgatóit, hogy tegyenek jelentést.

A Magyar Nemzeti Muzeum igazgatósága

1269. szám

A Magyar Nemzeti Muzeum Országos Széchényi Könyvtárának

Budapest

Az 1914. évben kitört háború immáron befejezést nyervén, lehetségessé vált annak pontos megállapítása, hogy a Magyar Nemzeti Muzeum tisztviselői és más alkalmazottai közül a háború folyamán kik és milyen fegyveres vagy más katonai szolgálatot teljesítettek, továbbá, hogy ezek közül kik estek a háború áldozatául. Erre úgy a Magyar Nemzeti Muzeum története szempontjából, mint az illetők /hátrahagyottainak/ anyagi érdekeinek megóvása szempontjából szükség van.

Felkérem a t. osztályvezető urakat, hogy osztályuk tisztviselői és más alkalmazottaira nézve a háborús szolgálatra vonatkozó hiteles adatokat összegyűjteni és ezeket jelentésbe foglalva hozzám hivatalos használatra mielőbb, de legkésőbb folyó évi deczember hó végéig benyújtani sziveskedjenek.

Budapest, 1918. deczember 2.-ikán

Fejérpataky László

A Magyar Nemzeti Muzeum

megb. igazgatója

Az Országos Széchényi Könyvtár Irattára 1918/324

Noha a határidő december vége volt, az Országos Széchényi Könyvtárra vonatkozó jelentéssel csak 1919. január elejére készült el Melich János osztályigazgató. A jelentés szövegét kiegészítve a Magyar Könyvszemlében a háború közben megjelent éves beszámolókkal megkaphatjuk a katonai szolgálatot ellátott munkatársak pontos tevékenységi listáját.

Melich János Melich János

1. dr. Melich János osztályigazgató. 1917. szeptember 1-től 1918. október 30-ig tagja volt a Könyvkiviteli Bizottságnak, melyet 1917 augusztusában állítottak fel. Célja a magyarországi sajtótermékek kivitelének ellenőrzése volt. Melich ez alatt az idő alatt nem szüneteltette könyvtári munkáját, és a Magyar Könyvszemle sem említi, mint szolgálat miatt távollévőt. Tevékenységéért miniszterelnöki elismerésben részesült.

2. dr. Vértesy Jenő igazgatóőr. A mozgósításkor bevonult a 17. honvédgyalogezredhez Székesfehérvárra, mint honvédhadnagy. A helyi szolgálatra alkalmazták. 1915 nyarán egészségi állapota miatt elbocsátották a katonai szolgálatból, ekkor visszatért a múzeumi munkához. 1916. június 16-án, két évi betegség után hunyt el Újtátrafüreden, mindössze harminckilenc évesen.

3. dr. Bártfai Szabó László igazgatóőr. A mozgósításkor bevonult az 1. népfölkelő gyalogezredhez. 1914. augusztus 13.-án elutazott az ezreddel Péterváradra, ott beosztották írnoknak a várparancsnoksághoz, és 1916. június 30-ig a várpostát vezette. Időközben 1914. december 4-12-ig Belgrádban hasonló várposta felállítására kapott megbízást, de ez a visszavonulás miatt abbamaradt. A ranglétrán folyamatosan haladt előre. Szakaszvezető, majd őrmester lett. 1916. július 1-től szeptember 28-ig elvégezte a tiszti tanfolyamot. Működéséért 1916. szeptember 18.-án koronás ezüst érdemkeresztet kapott. 1916. december 1-én Galíciába került a VI/19 hadtápzászlóaljhoz, ezzel 1917 júniusában Czernowitzba ment, ahol a Stadtkommandoban nyert beosztást. A frontról megszökött katonák eligazítását bízták rá. 1917. szeptember 10-én bevezényelték segédtiszti minőségben a Könyvkiviteli Bizottságba, melyben a leszereléséig működött. 1918. március 1-én hadnagyi rangot nyert.

Bártfai Szabó László Bártfai Szabó László

4. dr. Fitos Vilmos őr. 1914. július 28-án behívták a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez, mint szolgálaton kívüli hadnagyot. Október közepéig, mint népfölkelő tiszt - századparancsnoki rangban - helyi szolgálatot teljesített. Századának megszervezése és kiképzése volt a feladata. Ezután felülvizsgálati úton elbocsátották, és visszatért a múzeumi munkához.

5. dr. Sulica Szilárd őr. Mozgósításkor bevonult Brassóba a 24. honvéd gyalogezredhez. Ezen ezred keretében szolgálatot teljesített a brassói hadkiegészítő irodában. Segédkezett a francia nyelvű levelek cenzúrázásánál. Tizedesi, majd szakaszvezetői rangba került. 1915-ben a felülvizsgálaton rokkantnak minősítették és elbocsátották. 1915 novemberében újfent alkalmatlannak minősítették, de 1916 júniusában újra besorozták. Ekkor múzeumi levéltári nélkülözhetetlenség címén felmentették. Később az 1917-18-ban működő Könyvkiviteli Bizottság megbízásából a román nyelvű nyomtatványokat cenzúrázta.

6. dr. Zsinka Ferenc segédőr. Mozgósításkor bevonult Újvidékre a 6. számú. közös gyalogezredhez. 1914. augusztus 22.-én kialakulófélben levő tuberkulózisa miatt végleg elbocsátották.

7. dr. Hupka Ödön gyakornok. 1915 elején bevonult a 10. honvédgyalogezredhez Miskolcra, ahol önkéntes tiszti tanfolyamot végzett. Utána az orosz harctérre került zászlósi rangban. Részt vett a gorlicei áttörésben, majd a 10-es honvédek Kalnikowig nyomultak előre. A falutól délre 1915. május 28-án élete 30-ik évében hősi halált halt. Holttestét társai a falu déli részén épült új templom nyugati oldalán temették el.

8. Kovács András szolga. 1915. augusztus 16-án vonult be a 38. gyalogezredhez Szolnokra. Innen áthelyezték az 51. gyalogezredhez Prágába. A 16. menetszázaddal október 26-án kikerült az orosz harctérre Galíciába. Részt vett a colosowi ütközetben 1916. augusztus közepén majd később Wladimir Volinszkij fölöttiben 1916 szeptemberének végén. Itt már a 103. gyalogezredben szolgált. 1917. január 4-én elment az ezreddel Romániába, onnan március 18-án Ukrajnába, ahol Osakow-ban, Alexandrow-ban és Odesszában szolgálatot teljesített. Károly-kereszttel, bronz vitézségi érmével és szolgálati érdemkereszttel is kitüntették.

A könyvtár személyi állományának ötöd része, összesen nyolc fő teljesített tehát hosszabb-rövidebb ideig katonai szolgálatot. Vértesy Jenő, Fitos Vilmos, Sulica Szilárd és Zsinka Ferenc egészségügyi okokból elbocsáttattak, mielőtt harctérre vezényelték volna őket. Melich János csak 1917-től végzett katonai feladatot, de azt Budapesten, múzeumi beosztása mellett tette. Bártfai Szabó László végigszolgálta a háborút különböző szervezői feladatkörökben. Kovács András 1915-től végigharcolta a különböző frontokat. Helytállásáért három kitüntetést is kapott.

A küzdelmek során végül egy munkatársunk halt hősi halált életének harmincadik évében, dr. Hupka Ödön. A kalnikowi véres csatát, mely az ő életét is követelte, a központi hatalmak csapatai által ostromlott Przemyśl felmentésére igyekvő orosz csapatokkal vívta ezrede, megállítva a hadműveletet. Az ezred kalnikowi harcainak is az eredménye, hogy Przemyśl újra osztrák-magyar kézre kerülhetett. Hupka Ödön személyében egy nagyon tehetséges és szorgalmas fiatal kollégát vesztett el az Országos Széchényi Könyvtár. A róla szóló irattári anyagok összegyűjtött megjelenése folyamatban van a Lymbus – Magyarságtudományi közlemények 2011. évi számában. A könyvtár jelenlegi munkatársainak nevében is kívánom neki, hogy nyugodjon békében.

A fenti írás az ELTE BTK-n 2012. február 16-18. között megrendezett Politika, társadalom, intézményrendszer című nemzetközi PhD-hallgatói konferencián elhangzott előadásnak a Nagy Háború blog számára szerkesztett változata.

Szólj hozzá!

Címkék: przemyśl hupka ödön kalnikow

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr514210948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása