Vargabetűvel az olasz harctér hegycsúcsain 2/2. rész

2011.12.09. 10:03 :: Nagy Háború szerkesztőség

Vargabetű szenvedélyes túrázó. Az első világháború olasz frontján tett útjairól küldött beszámolója első része két hete már olvasható a blogon. Jövő nyáron a Krn-re tervez a blog vállalkozó szellemű olvasóival egy közös utat. Tavasszal beszámolunk az előkészületekről.

Osztrák-magyar védelmi állások a Payer-hágón 2900 méteren Osztrák-magyar védelmi állások a Payer-hágón 2900 méteren

Bovec, Ravelnik, osztrák–magyar első vonal

Bovec a környék városa, kiránduló, kempingező, raftingoló, sétarepülős helye. Sajnos eléggé fölfedezték, aki a csöndet szereti, inkább környező kis faluba menjen.

Ravelnik (519 méter). Három oldalról hegyek veszik körül. Helyreállított, szabadtéri múzeum, információs táblával, parkolóval, Bovectől Vrsic-hágó felé, kb. 3 km-re, még a Koritnica elágazás, és a temető előtt. Idáig jutott az olasz támadás a 2. isonzói csata idején, 1915 augusztusában. A 3. csatától kezdve álló-, avagy anyagháború (ez milyen borzalmas kifejezés, csatánként több 10.000 fiú, legény, apa, öcs, báty, testvér, családfő pusztult el, leírhatatlan körülmények között) alakult ki, így Ravelnik megmaradt az első vonalnak.

Szlovénektől megszokott módon szabadtéri múzeum, és felhasználóbarát kiírások segítenek. Parancsnoki bódé, kaverna, bunker, lövészárkok, kis szakaszon helyreállított szögesdrótakadály. A tipikus osztrák–magyar 3 gyűrűs acélkaróval – ilyet még sokat látunk.

Kluže és a Hermann erőd

Előbb a Kluže erődről szólok. Röviden, mert ez már több beszámolóban szerepelt. A Koritnica látványos szurdokánál sziklára épült középkori vár helyén a 19. század végén létesített erőd. Bovec – Log pod Mangartom országúton, eltéveszthetetlen helyen, kiírással, parkolóval, Bovec központjától 5-6 km-re. Belépős múzeum. (A szurdokba le is lehet menni, kicsit gázolni a kb. 8 fokos rohanó vízben, a Hermann erődhöz vezető útról a parkoló jobb hátsó végéből, meredek aljnövényzetes csapáson.) A múzeumra legalább 1 órát kell szánni, építéstörténet, műszaki rajzok a Klužéről és a Hermannról, gazdag anyag a caporettói áttörésről. Érdemes szórólapot hozni a Hermannról, egy óra múlva hasznos lesz. Itt látható a híres 1 köbméteres földkocka, amely harctereken széthagyott vasakat mutat be. Soha nem felejtem el azt a fotót, amely gáztámadásban elpusztult háziállatokat mutat.

A Hermann erőd megközelítése „csinált” úton, erdőben és egy alagúton keresztül, gyalogszerrel lehetséges. A Kluže erőddel szemben, nyugatra lévő kis parkolóból jobbra indulunk. Masszív cipő, túraruházat és fejlámpa kell.

Az alagút belsejéből 2 géppuskafészek nyílik az út felé. A murvából srapnelgolyókat szedhetünk. Kb. fél óra séta, egy nagy hajtűkanyar a lepusztuló félben lévő régi hadiúton. Jobbra szakadék kísér, és megfigyelhető annak a hágcsónak a fölső épülete, amellyel utunk kezdetén, a parkolóval szemben is találkozhattunk, ha jó megfigyelők vagyunk. Jobbra a réten láthatjuk a Hermann tüzérség szaggatta falait. Az épületre az olaszok 1915-ben 3840 db 350-441 kg-os gránátot lőttek ki 13 km távolságból, a Canin-hegység mögül. Ebből 200 db talált. Az épület szerkezetét tekintve teljes magasságban áll, egyes részei bedőltek, nyugati oldala az utólagos vasbeton megerősítések ellenére lepusztult.

Korabeli fotók szerint a lehullott törmelék 1-2 m magasan feltöltötte a falak tövét. A támadás során siralmas állapotba jutott épületóriást 1916 májusában elhagyta az osztrák–magyar haderő, és a stratégiailag kedvezőbb, sziklába rejtett kisebb, de tüzérséggel lényegében elpusztíthatatlan Celo erődbe telepítette az ágyúkat. Egy szimpatikus ablakon keresztül bemászunk, és teremről-teremre, folyosóról folyosóra megnézzük. Néhol vigyázni kell, mert a beszakadt födémek, hiányzó lépcsők, belógó vasroncsok veszélyt okozhatnak.

Sajnos a tetőre nem sikerült kijutni, mert a lépcsők megsemmisültek. Pedig ott tanulmányozni lehetne az acélkupolás ágyúkamrák maradványait. Érdemes lemászni az előudvarban lévő korszerű hágcsón, és kitekinteni a Boveci-medencére. Balra a Svinjak (1653 méter) szabályos kúpja – nem vulkán! Tövében Kal-Koritnica, jobbra Bovec, szemben a Krn/Monte Nero 1600-2200 méteres hegyei.

Kal-Celo, a Hermann erőd utódja

Osztrák–Magyar erődítés, szabadtéri múzeum. A település a Bovec – Vrsic-hágó útszakaszon, kb. 6 km-re Bovec központjától található.

Bovec, azaz dél felől az első házak után balra az első leágazás, Celo feliratú 10x10 cm-es barna táblát kell követni. 200 m-re már az utolsó házaknál járunk. Kőből faragott, medencés ivóvízkútnál jobbra, a szilvafák alatt. Gyakori jelzések, Celót és Svinjak 3 órát kövessük, maximum 2 km. Könnyű erdei séta, egyes lépések csúszhatnak, fejlámpa szükséges.

A Hermann-erőd szétlövése után ide telepítették az ágyúkat. A sziklába 2 szinten ágyútermeket, összekötő folyosókat, tároló és óvóhelyiségeket véstek.

A falu fölött 200 m-rel magasabban a Svinjak déli oldaláról sokkal hatékonyabban lehetett belőni a Boveci-medencét, mint a Hermannból. A faluból jelzett út visz, információs tábla, térkép, „Béke-útja/Pot Miru” bélyegző helye.

Log pod Mangartom, a Rombon és Cukla hőseinek temetője

Log Pod Mangartom (651 méter) temető. Eldugott, csöndes alpesi kis falu a Koritnica völgyében, a Bovec – Predil-hágó úton, a Juliai-Alpok Mangart és Canin hegycsoportja között.

Kis éttermében kiváló kolbászos-sajtos puliszka kapható. 2000 novemberében katasztrofális árvizet okozott egy magasabb völgyben keletkezett földcsuszamlás. A Nagy Háború szempontjából több km-re az osztrák–magyar hátországban. Az osztrák–magyar hősi temető a falu délnyugati sarkán, kerítés nélküli parasztházak és száradó tűzifarakások között érhető el. Több név olvasható, néhány nemzeti szalaggal.

Kétalakos (osztrák hegyivadász és bosnyák gyalogos) emlékmű, Ladislav Kofranek prágai művész alkotása. A Monte Rombon (2308 méter) és a Cukla (1167 méter) védelmében elesettek nyugodnak itt. Itt az 1-2. isonzói csatában rögzült frontokat elkerülték a tömegrohamok. Doberdóval ellentétben itt „csak” helyi csatát vívtak. Utolsó harci esemény: a caporettói áttörés alkalmával állítólag az olaszok még napokig elszigetelten harcoltak az elhagyatott hegyen, nem is tudva, hogy a front már valahol odébb jár. A két hegyen egyelőre még nem jártam, de mindkét fél sziklabunkereket létesített. Cuklán alpini (olasz hegyivadász) emlékmű látható. A Rombon manapság 3 órás gyalogtúrával megközelíthető: a Bovecből induló kötélvasúttal a Canin-fennsík 2202 méteren lévő Postaja D’ Podi háztól magashegyi értelemben véve könnyű, kijelölt gyalogúton.

Log Pod Mangartom, Rabelj-alagút. 1905-ben létesült, és Log Pod Mangartomot köti össze az Olaszországhoz tartozó Cave del Predil Rabelj településsel (lepukkant vasbányász város). 4,7 km hosszú, és a 12. csatában hadianyag szállításra használták. A leágazásnál információs tábla (és Szt. Barbara képoszlop, bányász csille; házi sajt kapható…)

Kolovrat, az olaszok hegygerince

A Kolovrat-gerinc ma szlovén-olasz határ, személykocsival Idrsko (210 méter) faluban kell letérni a főútról, és kettes padlógázzal nagyon hosszan fölkanyarogni kb. 1200 m-re, egészen a Tolmintól nyugatra lévő hegysorra.

Helyreállított Olasz állások, kilátással a Monte Rombontól, Bovec, Kobarid, Krn, Batognica, Mrzli Vrh, Tolminon át egész a már Doberdó közelében lévő Sveta Goráig. A legkülönfélébb erődítési módok figyelhetők meg, a háború elején ásott primitív és semmitől sem védő ároktól a karabély, géppuska, ágyú részére kialakított lőállások, parancsnoki állások és tárnákig.

Innen 149 és 280 mm-es ágyúkkal lőtték a Mrzli Vrh-t és a tolmeini hídfőt. Ez a hely is „csak” a 12. csatában, azaz a caporettói áttöréskor kapott jelentősebb szerepet. Az offenzíva első napján foglalták el német hegyivadászok, itt harcolt a később legendássá vált Rommel.

Adamello, a Fehér Pokol

Az Adamello egy nagy területű és markáns hegység a Déli-Alpokban a Tonale-hágó és a Garda-tó közötti területen, Dél–Tirol nyugati részén.

A Tonale-hágó ma kedvelt síterep, hójelentésekben hallani. Az olasz front két legmagasabb szakasza volt itt az Adamellóban és az Ortler-hegységben.

A gleccserekkel borított völgyek és a hegyek közötti „járható” hágók magassága, illetve a rajvonalként használt csúcsok magassága 3000-3800 m. Három és fél évig itt létezni még háború nélkül is embert próbáló feladat, állandó életveszély.

Helyreállított lépcsők 3000 méteren a Payer csúcs északi gerincén Helyreállított lépcsők 3000 méteren a Payer csúcs északi gerincén

A magasság önmagában is problémát okozott a katonáknak. Az embertelen terep és időjárási körülményekre jellemző, hogy októberben lehavazott és 7-8 hónap múlva, május-júniusban olvadt le a hó annyira, hogy a sziklák, illetve az örök hó a felszínre került. Közepes csapadék esetén 10-12 méter hó hullott egy-egy télen. A folyamatos hideg miatt (mínusz 10-15 fok nappal és 20-25 fok éjszaka) Fehér Pokolnak hívták.

A Mandron gleccser, balra a sziklán egy ágyúlövedék A Mandron-gleccser, balra a sziklán egy ágyúlövedék

A jégfelszínen kilométeres drótakadályokat, a kilátó pontokon géppuskás állásokat a védelmet nyújtó szikla alakzatok árnyékában deszkabódékat létesítettek. A Caré Alto hegyére az olaszok, a Presanella gerincére az osztrákok 1-1- ágyút telepítettek. A több tonnás monstrumok még mindig ott rozsdásodnak. Egyes alkatrészeit darabonként, a löveg csövét több százan gyalogosan, kötelekkel vontatták föl.

Látkép a Mandron gleccsertől északra. Balra a Presanella (3558 méter), itt ma is látható a skoda ágyú Látkép a Mandron-gleccsertől északra. Balra a Presanella (3558 méter), itt ma is látható a Skoda ágyú

Jó néhány célt tévesztett lövedék ma is látható a jégen, ugyanúgy, mint a sikeresen szétlőtt barakk faanyaga.

Balra deszkakupac a Mandron-gleccseren, kb. 3200 méteren: szétlőtt osztrák-magyar barakk Balra deszkakupac a Mandron-gleccseren, kb. 3200 méteren: szétlőtt osztrákmagyar barakk

Itt nem voltak olyan csaták, mint az Isonzónál. Annak ellenére, hogy folyamatosak voltak az ellenfél harcképtelenné tételére irányuló erőszakos események, mégis a lavinabalesetek követelték a legtöbb áldozatot. A lakatlan szikla- és jégsivatagban mára már csak hegymászók és legfeljebb fémkeresős megszállottak járnak. A háborús maradványokat senki sem tünteti el, építi be. A szélsőséges időjárás pedig inkább konzerválja. Mikorra leolvad a tavalyi hó, előtűnik, micsoda arzenál is van a lábunk alatt!

Vigyázz hova lépsz! Vigyázz hova lépsz!

Itt egy videó, erős idegzetűeknek, nem saját, a neten találtam. A mellékelt képek (amelyeket Kerekes Andrea és Dr. Zilahy András készített) a Rifugio Mandrone turistaházból elérhető Cima di Payer, Mandrone-gleccseren készültek 2004-ben, 2900-3300 m-es magasságban.

A háború nyomai a gleccser felett A háború nyomai a gleccser felett

2 komment

Címkék: rommel isonzó bovec kluže hermann erőd kal–celo koritnica kolovrat adamello log pod mangartom mandrone–gleccser Vargabetű

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr433450066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jerome de la Essex 2011.12.09. 12:56:34

Sziasztok! Zseniális a blog! Erről a helyről esetleg még több képet hol lehetne találni?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.12.09. 22:01:44

@Jerome de la Essex: Köszönjük. Igyekszünk!:) Vargabetűnek van még jó néhány képe. Ajánlom még ezt az oldalt, ahol több korabeli, döntően olasz fotó is található: www.museoguerrabianca.it/index.php

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról