Élet a csóti leszerelőtáborban

2011.03.16. 07:26 :: KabaEszter

A Veszprém megyei Csót község határában 1915 és 1923 között működő tábor emlékét ma már csak a Kakukk-hegyi hadifogolytemető sírjai őrzik. A tábort 1923 után teljesen lebontották, eltűntek a barakkok, a postahivatal, a kórház, a tiszti kaszinó, a mozi épületei, és a visszaemlékezők által „Semiszlierőd”-nek nevezett őrtorony is.

Csót tábor korabeli panorámaképen Csót tábor. Hadifogságból hazatérők, leszerelő állomás (korabeli panorámakép)

Az 1915-től 3 éven át a Monarchia területén fogságba esett főként orosz, lengyel, olasz nemzetiségű katonák elhelyezésére, őrzésére szolgáló hadifogolytábor 1918-1919 során a királyi román hadsereg elől menekülők gyűjtőtáboraként szolgált, utóbb az Olaszországból, Franciaországból, Angliából és a legnagyobb számban Szovjet-Oroszországból hazatérők leszerelőtábora lett.

Búcsúünnepség a táborban Búcsúünnepség a táborban (korabeli képeslap)

A tábor életéről nem sok dokumentum maradt fent. Az emlékezés már 1961-ben arra ösztökélte a környéken élőket, hogy felkeressék a még élő szemtanúkat, és interjúk készítésével tárják fel az itt töltött hónapokat, éveket. Azt nem tudni, pontosan hány interjú készült el, a Hadtörténelmi Levéltár 15 interjú hanganyagát és annak gépelt változatát őrzi iratai között. A megkérdezettek általában szabadon beszéltek emlékeikről, de ezzel párhuzamosan voltak olyan kérdések is, amit minden interjúalanynak feltettek. Az interjúalanyok között akadtak, akik a frontot megjárva kerültek Csótra, olyanok, akik besegítő munkaerőként vettek részt a tábor életében (táborépítők, munkások, a csóti vasútállomás első állomásfőnöke), és volt közöttük lengyel nemzetiségű egykori hadifogoly is, aki 1916 után Pápán telepedett le.

Az interjúk a tábori életről korántsem mutatnak egységes képet. Az elhelyezés 100-120 fős barakkokban történt, a fogdák 15-20 fő befogadására voltak alkalmasak. A hazaérkező egykori hadifoglyokat zenével, üdvözlő beszéddel fogadták, és általában két hétig tartották őket a tábor területén. Ezt az időszakot hivatalosan egészségügyi karanténnak nevezték, ugyanakkor ezt az időintervallumot felhasználták arra is, hogy – főleg a keletről hazaérkezettek esetében – ellenőrizzék az illető „háborús múltját.” Az oroszországi események és a bolsevista eszmék terjedése miatt fokozott figyelmet fordítottak erre. A Szovjet-Oroszországból hazatérők névsorát már az ottani gyűjtőállomásokon ismerték, beépített detektívek segítségével gyűjtöttek információkat azok „kinti tevékenységéről”. A „gyanús elemeket” kiemelték, fogdában tartották, illetve a már említett „Semiszlierőd”-be zárták. A vizsgálat után egy részüket Zalaegerszegre internálták, de a lakóhelyükre hazatérőket is rendőri felügyelet alá helyezték.

Rendőri megfigyelés alá helyezésről szóló eltávozási jelentés Rendőri megfigyelés alá helyezésről szóló eltávozási jelentés
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár)

Ők interjúikban éhezésről, az elszenvedett kínzásokról, a nap bármely szakában történő kihallgatásról beszéltek. Az egyik interjúalany, aki Petrográdban a hadifogolyszínháznál dolgozott, különösen negatív képet festett az itt töltött hetekről: „és amikor hallottam, hogy itt van Csót község, ahol engem ártatlanul bántottak, mert nem voltam párttag és nem voltam semmi, nem csináltam rosszat, én csak jót csináltam kérem és abszolút nem politizáltam, hát nagyon rossz emlék és ha lehet Csótot el is kerülöm, mert mindig eszembe jutnak azok a régi dolgok. Mert nem mindegy, hogy az ember 6-8 évig hadifogoly, hazahozzák és akkor még ilyen fogadtatásban részesült, hogy pofonütik és nem adhatja vissza. Méghozzá ártatlanul. Ez bizony kellemetlen volt.”

Azok, akiket nem vontak vizsgálat alá, pozitívan emlékeznek vissza az itt töltött időszakra. Kitűnő kosztolásról (hús, rizs, kávé – „ki mit kívánt”), szórakozási lehetőségekről (kártya, dominó, biliárd, mozi, kocsma) számoltak be.

A tábor mozija

Egyes elbeszélők szerint a tábor csak részben volt önellátó, tartottak lovakat és ökröket, valamint saját mészárszékkel is rendelkeztek, a főzelékféléket azonban a szomszédos falvak kertészetéből hordták (Gic, Kisdém), egyéb élelmiszert, nyersanyagot Pápáról szereztek be. Ezzel párhuzamosan egy másik, a táborban kertészként dolgozó interjúalany melegházi virágokról, a tábor területén megtermelt krumpliról, répáról számolt be. A visszaemlékezők a tábort önálló városként emlegették, hiszen saját víz- és áram ellátása volt, kórházat rendeztek be a táborlakók számára. A tisztaságra csaknem mindegyik megkérdezett panaszkodott, bolháról, poloskáról, patkányról számolva be. A visszaemlékezések még egy kérdés esetében rímeltek egymásra, ez pedig a tábori temetkezési szertartás volt. A hozzátartozó nélküli halottakat deszkakoporsóban, tábori pap segédletével temették el, sírjukra virág került. A temetőt mindig tisztán kellett tartani, ennek feladata részben a foglyokra hárult.

hadifogolytemető A hadifogolytemető (korabeli képeslap)

A tábor utolsó lakói azok az orosz nemzetiségű asszonyok voltak, akiket a hadifoglyok a mielőbbi hazatérés reményében még Oroszországban vettek nőül, hoztak magukkal Magyarországra gyermekeikkel együtt, és a táborban hátrahagytak. Az egykori tábori kocsis visszaemlékezése szerint ezeket az asszonyokat aztán összeszedték, Budapestre szállították, majd visszaküldték őket Oroszországba.

19 komment

Címkék: hadifogoly csót fogolytábor leszerelőtábor

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr372703005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gefraiter 2011.03.16. 21:13:18

Azért szegény orosz asszonyokkal is jól elbántak hadifogoly honfitársaink! Milyen számban voltak ezek?

hechtgrau 2011.03.17. 12:57:46

Fennmaradtak és kutathatók valahol a leszerelőkről felvett adatok?

KabaEszter · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.03.17. 21:14:07

@hechtgrau: Igen, a Hadtörténelmi Levéltárban. Azt hozzá kell tennem, hogy a csóti leszerelőtábor anyagából mindössze három doboznyi maradt csak fent, és rengeteg iktatókönyv, jelenleg ezeket dolgozzuk fel. A leszerelőkről általában a következő adatokat vették fel: rendfokozat, csapattest, életkor, fogságba esés helye, ideje, monarchiabeli illetősége, hadifogolytábor(ok)neve, és az a hely, ahová haza akar térni. Ez nem minden esetben teljes, tehát elég nehéz a beazonosítás, ha valaki konkrét személyre keres.

KabaEszter · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.03.17. 21:17:23

@Gefraiter: Egyenlőre azt mondanám, hogy százas nagyságrendben. Pontos számot valószínűleg nem lehet majd mondani, mert sok esetben nem vették fel az adataikat sem, csak a férjek adatainál feltüntették a hazautazáskor, hogy +1, vagy több fő (a gyerekeket is így jelezték). Elenyésző, hogy nevesítették volna őket.

hechtgrau 2011.03.18. 13:49:20

@KabaEszter: Köszönöm a tájékoztatást! Konkrét személyre keresnék, az alakulatot és a lakhelyet is ismerem, a megjárt táborok érdekelnének. Jól értem, hogy a feldolgozás után kutatható lesz az anyag?

KabaEszter · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.03.18. 15:42:54

@hechtgrau: Ha a keleti frontról van szó, akkor akár most is tudok segíteni (legalábbis remélem). Viszont nem voltam elég egyértelmű, mert most kifejezetten az oroszországi hadifoglyokra vonatkozólag gyűjtünk adatokat, így az olaszországiakat (ők voltak még zömmel Csóton) most mellőzzük. Az anyag egyébként most is kutatható, - legalábbis ami nincs nálam.

Gefraiter 2011.03.18. 19:55:52

@KabaEszter: Köszönöm, azért ez elég nagy szám. Azt lehet tudni, hogy a gyerekek már közösek voltak, vagy még a nők korábbi házasságából származtak? Egyébként hivatalos házasság (és válás) volt ez, vagy csak afféle "élettársi kapcsolat"?

KabaEszter · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.03.20. 14:38:47

@Gefraiter: A gyerkekkel kapcsolatban: is-is. De azt almondható, hogy minden esetben született közös gyerek(ek) is. Az orosz feleséggel kapcsolatban azonban az óriási probléma volt, hogy noha Oroszországban összeházasodtak, a magyar törvények ezeket a házasságokat nem ismerték el, mint ahogy a belőle született gyerekeket sem. Így ha Magyarországon maradtak, akkor vagy újra összeházasodtak a magyar törvények szerint, vagy más utat választottak. Volt, aki ekkor hagyta el az orosz családot, és volt, aki visszament családostul a Szovjetunióba.

hechtgrau 2011.04.15. 19:10:10

@KabaEszter: Kedves Eszter, indás üzenetben elküldtem a leszerelő személy ismert adatait, megnézné az eddig feldolgozott nevek között? Előre is köszönöm!

KabaEszter · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.04.19. 09:27:00

@hechtgrau: Kedves Hechtgrau! Sajnos nem kaptam meg a levelét. Megtenné, hogy a sterka@freemail.hu címre elküldi nekem az adatokat?

loveia 2012.02.27. 20:52:52

Elég régi az itteni utolsó hozzászólás. Nem tudom azóta meddig jutott a kutatás, én egy olaszországi hadifogolyról szeretnék többet megtudni. aki Palermo - Terasiniben volt fogságban.Van regisztrációs száma a táborból, illetve egyéb beazonosíthatóságot segítő adatok is fennmaradtak. Tudnának esetleg segíteni?

KabaEszter · http://nagyhaboru.blog.hu 2012.02.28. 22:14:10

@loveia: Kedves Loveia! Én sajnos nem foglalkozom olaszországi hadifoglyokkal, csak az orosz fronton fogságba esettekkel. A Hadtörténelmi Levéltárban a csóti tábornak vannak olyan leszerelőnaplói, amelyek az Olaszországból hazatért foglyok adatait tartalmazzák, ez az anyag szabadon kutatható. Azonban a kutatás sok-sok időt és türelmet igényel, mert egy leszerelőkönyv kb. 10ezer nevet tartalmaz és semmilyen mutató nincs hozzá. Mindemellett javaslom, hogy keresse meg a levéltárat, hátha tudnak Önnek segíteni.

loveia 2012.02.28. 23:09:42

@KabaEszter: Kedves Eszter!
Köszönöm szépen a válaszát, megpróbálkozom akkor a levéltárral felvenni a kapcsolatot. Az oldalhoz viszont szeretnék gratulálni! Számomra nagyon érdekes, mivel bele tudom ezáltal képzelni magam a dédapám helyzetébe, aki ugyancsak átélte a debreceni 3.honvéd gyalogezred őrmestereként ezeket a nehéz éveket. Munkájukhoz további sok sikert és kitartást kívánok! Lövei Attila

R.Jóska 2014.11.18. 13:27:36

Kedves Eszter!
Nagyapám 6 éves orosz hadifogság után a csóti hadifogoly táborban szerelt le 1920.nyarán.Úgy
tudom,már feldolgozásra került az ottani anyag nagyobb része.Ha van lehetősége,kérném szíves tájékoztatását az alábbiakról:
Répás Román oroszországi hadifogoly szül.1881.Porva(Veszprém megye)Anyja: Répás Katalin,csapat veszprémi 31.gyezrd.
milyen adatok találhatók a fenti Nagyapámról?
Köszönettel!

Eszter Kaba 2014.11.18. 14:09:39

@R.Jóska: Kedves József! Utánanéztem, de az adatbázisunkban nem található adat nagyapjáról. Hozzá kell tennem, hogy a csóti leszerelőkönyvekből nem áll rendelkezésre a teljes sorozat, így az 1920-as év is meglehetősen hiányos.

R.Jóska 2014.11.18. 19:19:01

Köszönöm a villámgyors válaszát.
Ha jól emlékezem az elbeszélésére,talán 1920.augusztusban szerelték le. Egyáltalán van-e még remény,hogy később előkerülhetnek az adatok? Máshol nem is érdemes kutakodni?
Különösen a fogságbaesés helye és időpontja,valamint a leszerelés időpontja érdekelne!
Tisztelettel köszönöm.

Eszter Kaba 2014.11.19. 13:42:59

A fogságba esés adatait az ún. Kriegsgefangenkartei-en is rögzítették, ez az anyag a bécsi Kriegsarchivban található. Javaslom, hogy keresse meg ott a magyar levéltári kirendeltséget az ukadel@freemail.hu címen.

R.Jóska 2014.11.19. 17:17:50

Kedves Eszter!
Ismét köszönöm a szíves válaszát.Bécsben is nagyon kedvesek voltak,onnan 3 különböző,de hiányos fogságbaesési lapocskát küldtek eltérő adatokkal.Én az alábbi korábbi blog alapján fordultam Önhöz,hátha már feldolgozást nyert a csóti hf.leszerelések anyaga (az is tartalmazná a fogságbaesés adatait.

"Szóval a Politikatörténeti Intézet adatbázist hozott létre 1914-1941
> közötti
> hadifoglyokról és emigránsokról. Kaba Eszter levéltáros a felelős, tőle is
> lehet információt kérni. Kb 40000 ember adatai megtalálható ott. Zömmel
> hadifogoly-összeírások alapján, valamint leszármazottak adatközlései
> alapján. Még lehet adatot küldeni ugyanazon honlapon jobbra. Mostanában
> dolgozzák fel a Csóti hadifogoly-leszerelő tábor adatait." (2012.II.19.)

Köszönöm,hogy ismét szíves volt meghallgatni. A nagyon szép és értékes munkájához jó egészséget és kitartást kívánok: Répás József,Zirc
>

Kurta Jánosné 2021.07.21. 09:31:01

Kedves Eszter!
Sajnos a családunkban a nagyapák az I. világháborúban fogságba estek, családunk egyéb tagjai megsebesültek, vagy elhunytak.
Azt tudjuk, hogy hol voltak, de a hazatérésükről sajnos semmi adatunk nincs.
Az én nagyapám Terrasiniben volt, a férjem nagyapja Tschita nevű táborban, Oroszországban.
Lehet-e valami adatot találni a hazatérésükről.
Válaszát előre is köszönöm.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása