„Felvirradt a nagy nap…”

2011.01.31. 08:28 :: PéterZoltán

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 5. rész

Az előző héten B. Sárközy Gergely visszaemlékezéséből megismerhettük, hogy a 32 éves gazda családja óhajára milyen kísérleteket tett a katonai szolgálat alóli felmentése érdekében. A bihari főispán azonban megakadályozta ezeket a próbálkozásokat, így hősünknek hamarosan be kellett vonulnia. Ennek a történetét ismerhetjük meg a mai részből.

Bevonulásom

Ily megcsalódott remények után előkészületeket tettem a bevonulásra. Készíttettem egy pár erős szőrcsizmát és katonaládát. Már január elején megjelentek a falakon a bevonulási hirdetmény plakátjai, melyek a most besorozott 24–28 éveseket január 15-re, a 29–32 éveseket február 15-re, a 33–36 éveseket pedig március 15-re tényleges katonai szolgálatra hívják be. Én 32 éves vagyok, tehát február 15-én kell bevonulnom Nagyváradra a 4. honvéd gyalogezredhez. Fájdalom, itt is oly csalódás ért, hogy teljesen egyedül vonultam oda, falumbeli nem jött egy sem, a többieket mind a közösökhöz sorozták.

Bevonulók Bevonulók
(Gyurgyák János szerk.: Magyarország története képekben)

Felvirradt a nagy nap, 1915. február 15., hétfő. Szüleimtől, gyermekeimtől érzékenyen elbúcsúzva feleségemmel kocsin behajtottunk Szalontára. Útközben megdöbbenve jutott eszembe, hogy a piros igazolványi lapomat otthon felejtettem. Most mit csináljunk? Ha enélkül megyek, féltem hogy baj lesz. Ha pedig visszafordulok lekésem a vonatot. Tehát csak előre megyek a behívó nélkül. A [nagyszalontai] állomáson feleségemtől érzékenyen elbúcsúzva ráparancsoltam erősen, hogy mihelyst hazaér, rögtön küldje az igazolványi lapomat ajánlva Kondor János őrmester – a Szabó Eszter ura – címére Nagyváradra, Fűzes utca 33 sz. alá. A nagy pakkommal vonatra ülve – ingyen utazhattam – bementem Váradra.

A nagyváradi Fő utca a honvéd laktanyával korabeli képeslapon A nagyváradi Fő utca a honvéd laktanyával korabeli képeslapon

A 4. népfelkelő parancsnokság – Fő utcai Markovits-ház – előtt már sokan voltak bevonulók. Szuronyos katonák vizsgálták az igazolványokat, de én nem mertem a ládámmal oda állni, azt letettem a fal mellé oldalt, és magam akadálytalanul bemehettem és kérdezősködtem Kondor őrmester felől, aki akkor itt teljesített szolgálatot. Azt mondták, hogy már kiment, de délután ismét bejön. Tehát ismét kimentem az utcára, ládámmal átmentem az Európa kávéházba és vártam. Szerencsémre K. Szabó László és Mester Károly földijeimmel összetalálkoztam, és ők erősen bíztattak, hogy nem lesz semmi baj. Átmentem velük a parancsnokságra. Az irodán előbb bement Laci és előadta a tényállást. Azt kérdezték tőle, hogy itt van-e az az ember? Itt van! Akkor rendben van, itt ember kell, az a fő!

Megkönnyebbülten mentem a többi bevonulók közé egy nagy üres színféle épületbe. Itt találkoztam a kis Vigh Józseffel – cipész Szalontán – és mint iskolás pajtásommal, vele társalogtam egész délután. Öreg este volt már, midőn sok névsorolvasás után elosztályoztak bennünket. Én az I. pótszázadba kerültem. Vigh a II-ba. Elszakadtunk egymástól. Itt is a legkomiszabb századhoz kerültem, mint később annyiszor tapasztaltam. Azután katonák fogtak közre bennünket és elvonultunk a város másik végén levő honvédlaktanyába.

A nagyváradi 4-es honvéd gyalogezred laktanyája A nagyváradi 4-es honvéd gyalogezred laktanyája

A József főherceg nevét viselő honvéd gyalogsági laktanya I. pótszázadának hatalmas épületében az emeleten egy nagy teremben álltak meg velünk. Voltunk abban a szobában akkor éjjel 94-en, hol békeidőben 24 ember alszik. Megismerkedtem egy Albert János nevű váradi úri cipésszel és jó barátságot kötöttünk. A teremben nem hogy ágy, de egy szalmazsák sem volt. Vacak szalma volt vékonyan a padlóra szórva, és itt teljesen idegen emberek közt nem jól éreztem magam. Sehol egy ismerős arc. Mily megkönnyebbülés lett volna, ha legalább egy falumbeli lett volna velem. 8 órakor le kellett feküdni e mindenféle gyülevész népség között. Itt ez ismeretlen helyen, teljesen idegenek között töltöttem az első éjszakát óriási zaj, lárma, piszok és rendetlenségben. Oly szorosan feküdtünk egymás hegyén-hátán, mint a birkák a juhakolban. Nem is tudtam aludni ez éjjelen egy cseppet sem.

Bakák a körletben Bakák a körletben
(Oláh Lajos – Szabó József János: Fényes szurony, rózsafa a nyele...)

Következő rész: „Mikor éles hangja végig harsogott a folyosón, mindenik újoncnak elakadt a lélegzete”

Összes rész: B. Sárközy Gergely visszaemlékezése 1-85. rész

3 komment

Címkék: árpád nagyvárad nagyszalonta nagyváradi 4–es honvéd gyalogezred b. sárközy gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr132604655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2011.01.31. 16:45:57

Gergelyünk bevonulása a sajátoméra emlékeztet: "... mindenféle gyülevész népség..." - pedig akkor nem is volt háború :)
Igaz, egy másik ország volt...

Gefraiter 2011.01.31. 17:07:57

@MTi: Úgy tűnik, hogy a bevonulás időtől és helytől függetlenül ugyanúgy zajlott ebben a térségben... :-)

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • Buna Katalin: Egy érdekes cikk a Szarvasi közlönvben 1934-ből. Vajon a 80-100 db dia meg van még valahol? "Szé... (2021.11.30. 19:33) Csak egy pár képeslap…
  • magyaros17: @KajonÁrpád: Igen, a vártűzérségnél játszott szerepről hallottam. A legtöbb vártűzér sapkajelvénye... (2021.11.30. 11:02) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: Ez a Gunesch mindig meg tudja lepni az embert! (2021.11.29. 21:30) „Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”
  • PintérTamás: A blogon Rózsafi János posztjában többször is említésre kerül a József hőherceg által "Kövér Berta... (2021.11.27. 11:42) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: A hatásáról így számolt be egy olasz hadifogoly, akinek a vallomását József főherceg rögzítette a ... (2021.11.25. 23:42) A híres 30 és feles
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása