„Soha, mióta e sártekét emberi láb tapodta, ilyen borzalmas események nem mentek végbe”

2011.01.03. 07:37 :: PéterZoltán

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 1. rész

Új, nagyszabású sorozat indul a mai nappal a blogon. Sárközi Zoltán nagyváradi olvasónk ajánlotta fel számunkra dédapja, B. Sárközy Gergely Nagy Háborúval kapcsolatban keletkezett terjedelmes irathagyatékának a közlési lehetőségét. A nagyváradi 4. honvéd gyalogezredben szolgált egykori katona naplói, levelezése és feljegyzései alapján a háborúból hazatérve részletesen megörökítette átélt élményeit. Az 1922. február 1-jén befejezett, kézzel írt visszaemlékezését Katonaéletemből, élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim a világháborúban címmel egyetlen példányban elkészítve gondosan be is köttette. 90 éven keresztül a család néhány tagján kívül senki sem olvashatta... A Sárközy család elszegényedett nemesi ősei a XVII. században a Heves és Külső-Szolnok megyei Csépáról kerültek a Bihar megyei Árpád községbe, ahol a XIX. század második felére szorgos munkával vagyonos gazdálkodóvá lettek. Az 1883. március 12-én született B. Sárközy Gergely végezte el a család történetének a felkutatását, aki a múlt és jelen történései iránt egyaránt fogékony emberként mindenről feljegyzést készített. Ennek köszönhető a most közreadásra kerülő visszaemlékezés is, amelynek szövegét blogunk számára Péter I. Zoltán tette közlésre alkalmassá. A visszaemlékezést a B. Sárközy Gergely által írt sorrendben, az általa megírt fejezetek rendje szerint, az eredeti kézírásos szöveggel teljesen megegyező változatban adjuk közre, kizárólag a nyilvánvaló betűtévesztéseket és a mai helyesírástól eltérő szavakat javítjuk. A fejezetek szerző által adott sorszámait elhagyjuk, ezek megegyeznek a mi sorszámainkkal, a címüket meghagyjuk. A szöveg a mai olvasó számára is jól érthető, ahol egyes kifejezéseknél mégis szükségesnek ítéljük, ott az eddig szokásos módon, linkelhető buborékokban fűzünk hozzá rövid értelmező kiegészítéseket. Terjedelmesebb tartalmi kiegészítés, magyarázat szükségessége esetén ezeket a szövegben szögletes zárójelben közöljük.

B. Sárközy Gergely katonafotója B. Sárközy Gergely katonafotója

Előszó

Világot rengető, országokat, népeket pusztító, ezredéves kultúrákat megsemmisítő események történtek 1914-19-iki években.

Soha, mióta e sártekét emberi láb tapodta, ilyen borzalmas események nem mentek végbe. Voltak a múltban is nagy háborúk, tömeggyilkosságok – sok nép, nemzet eltűnt a Történelem színpadáról – de ehhez fogható borzalmas harcok, szenvedések, mészárlások még sohasem voltak az emberiség történetében. A nemzeteknek ily sokmilliós tömege még sohasem támadt egymásra az utóbbi esztendőkben feltalált modern fegyverekkel.

Az ókori nagy csaták, Róma világuralma, a népvándorlás harcai, később a keresztes hadjáratok, a tatárjárás, török uralom, harmincéves háború, a nagy francia forradalom mind messze elmaradnak a XX. század eme rettenetes, őrült tömeggyilkolása mögött.

Tollal leírni, szájjal kibeszélni lehetetlen e szörnyű világháború tömérdek szenvedéseit, eszeveszett vérengzéseit, sok millió dologképes férfi vágóhídra hurcolását. És miért? Pusztán néhány őrjöngő, elvetemült emberi fenevadnak nagyravágyódásáért, irigységéért és telhetetlenségéért.

 A visszaemlékezés bekötött példányának belső címlapja

Örök szégyene marad e véres világháború az emberiség történetében a kultúrának, a civilizációnak, a XX. század értelmi fejlődésének. Az európai, különösen a híres angol és francia műveltségnek súlyos arculcsapása ez a háború. Amit a legutóbbi évtizedekben a műveltség terén a technika vívmányaival feltalált az előrehaladott emberi elme, azt most mind az ártatlan népek legyilkolására, virágzó falvak, városok és országok elpusztítására, ókori műemlékek, remekek megsemmisítésére használták fel. A pokol kapuja kitárult és a háború ördöge – mint a láncaitól megszabadult fúria – a Sátánnak valamennyi hadával rászabadult az emberiségre, s tépte, marcangolta öt éven keresztül a megkínzott, vergődő népeket. És a félrevezetett, istenadta nép tűrte, mint a bárgyú juh, hogy tömegestől hajtsák, hurcolják őket a vágóhídra, a pusztulásba.

Jól emlékezhetünk még a múlt század 90-es éveire, midőn a mindig rohamosan haladó, általános őrült fegyverkezés meggátolására II. Miklós, akkori orosz cár, arra szólította fel a nagyhatalmakat, hogy hagyják abba a fegyverkezést, szereljenek le és csinálják meg az örök világbékét. E humánus indítványért akkor békecárnak nevezték el. Fájdalom, javaslatából nem lett semmi. Sőt a világbéke helyett egynéhány elvetemült zsarnok kényúr a békecár elnöklete alatt megcsinálta a világháborút a maga minden rettenetességeivel és borzalmaival együtt.

Ebben a háborúban már nem úgy harcoltak mint a múltban, mikor két ellenfél serege felállott a csatamezőn, adott pillanatban összecsaptak és a harcnak néhány óra alatt vége lőn. Itt most felhasználták az emberi tudás, a modern technika minden vívmányát. Pusztította egymás életét, vagyonát a megőrült emberiség földön, föld alatt, vízen, víz alatt és a levegőben.

A visszaemlékezés első oldala A visszaemlékezés első oldala

Soha, még ezelőtt néhány évvel sem álmodott öldöklő fegyverekkel irtotta egymást majdnem az egész világ férfi lakossága. Vajon ki hallotta hírét még e háború előtt a harctereken szerepelt 30 ½-es és 42-es mozsárágyúknak, melyeknek lövedékeitől elleneink megvívhatatlannak tartott beton- és páncélvárai néhány nap alatt porba omlottak? Továbbá a német ész csodás találmányának, a 120 kilométerre hordó óriás ágyúnak, melytől annak idején Párizs nyegle népe holtra rémült és hónapokon át a dohos pincékben töltötte remegve napjait. Ki hallotta hírét a dum-dum golyóknak, melyeknek használatát a genfi egyezmény szigorúan eltiltotta, de amelyet ellenségeink mégis barbár módra használtak fel ellenünk? Ki hallotta hírét az ezrekre rúgó gyilkos gépfegyvereknek, melyek egy perc alatt 500–600 golyót röpítenek az ellenségre? A különböző fajtájú gránátoknak, srapneleknek, gázbombáknak, aknavetőknek, lángszóróknak? Ki hallotta hírét a levegő félelmetes urának, a Zeppelineknek, melyektől Anglia büszke népe öt éven át rettegett, majd a repülőgépek sok fajtájának? Továbbá a tengerek szemének, a víz alatt járó búvárhajónak, a csodás találmányú német tengeralattjáró hajónak, tenger alatti aknáknak, torpedóknak? S végül a tank nevű szörnyeteg gépnek, mely ellenségeink egyetlen egy találmánya volt, és amelynek részben köszönhetik, hogy óriási túlerejükkel végül is legyőzhettek bennünket.

Következő rész: „Sosem felejtem el azon éjszakát, midőn kis falunkban augusztus 1-jére virradó éjfélkor megperdült a dob…”

Összes rész: B. Sárközy Gergely visszaemlékezése 1-85. rész

2 komment

Címkék: árpád besztof nagyváradi 4–es honvéd gyalogezred b. sárközy gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr312555583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2011.01.03. 22:18:20

Nagyszerű.

PDF változatban nem tervezik közreadni, majd amikor az egész sorozat lemegy?

Gondoltam, hogy talán jó lenne összegyűjteni az ilyen naplókat, és egy helyen tárolni, mert van még egy pár ilyen az interneten. Forrásanyagnak mindenképpen jó lenne. Küldtem is be önöknek egyet amit találtam.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2011.01.03. 23:55:24

@Vhailor: Sárközi Zoltán barátunkkal, a hagyaték tulajdonosával és Péter I. Zoltánnal, a szöveg elsődleges gondozójával egyeztetve azt tervezzük, hogy a visszaemlékezést a későbbiekben valamilyen formában megjelentetjük, mert azt mi is értékes forrásnak gondoljuk.

A megküldött naplót köszönjük!

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása