Irány a Gyimesek!

2016.07.25. 20:10 :: PintérTamás

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 19. rész

slovensky

1917. júliusában az m. kir. 4. honvéd tábori ágyúsezred II. ütege elhagyja a Tölgyesi-szorost, és új helyszínre, a Gyimesi-szoroson át Palánkára vonul állásba…
 
 
 

 

Most pedig térjünk ismét vissza a tüzérezredünk további eseményeihez. Mialatt ezredünk I. és II. osztályának ütegei a Tölgyes-fronton hadosztályunk gyalogságával 1916. november 12-én az orosz és román hadsereg részeivel folytatott heves harcok után teljes győzelmet arattak, bekövetkeztek a csendes napok.

A csendes napok idején ebéd utáni feketézés, beszélgetés közben 1917. február 9-én. A csendes napok idején ebéd utáni feketézés, beszélgetés közben 1917. február 9-én.
(A kép és a képaláírás a visszaemlékezésből. A szerző a kép bal szélén.)

Az oroszok 1917. év július elején a legjobb hadtestekkel a kelet-galíciai arcvonalunk ellen intéztek erős támadást. Ennek kivédése érdekében megindult a Tarnopol felé irányzott osztrák–magyar és német ellentámadás, és a közös hadtesteknek sikerüIt az oroszt Galícia keleti határfolyójáig, a Zbrucz-ig visszaszorítani. Ezzel egyidejűleg a Romániában levő orosz erőknek, valamint a román Averescu hadseregnek is támadnia kellett volna. Az orosz alakulatok között azonban a forradalom bomlasztó hatása itt már mutatkozott, ezért csak július 24-én Averescu támadása indult meg, s ezt mindössze a déli szárnyon egy orosz hadtest támogatta. A román támadás célpontjául az Ojtozi-szoros tájékát szemelték ki. A harcok azonban a Tölgyes-szoros tájékán zajlottak, amelynek lefolyását a tölgyesi személyi élményeim leírása előtt már röviden ismertettem.

Ezekben a harcokban ezredünk II. osztálya, a 3. és 4. üteg nem vett részt, mert, mint már szintén említettem, az I. hadseregünk parancsnokságának rendelkezése alapján Gyimesbükk tájékára lett vezényelve. Ezredünk II. osztálya, a 3. és 4. ütege július 6-ának hajnalán hagyta el a Tölgyes-szoros körüli állásait. A két üteg Maroshévízre vonult, és hegyi felszerelést kapott. A 3. üteg hat lövegét és lőszerkocsijait egy-egy tehergépkocsihoz kapcsolták, a hozzátartozó mozdonyok és a legénység a kocsira kerültek, aztán még a mozgókonyhát s a konyhakocsit rakták fel egy-egy gépjárműre, és 9 órakor már el is robogott a tíz kocsiból álló szállítmány Gyergyóditró felé.

Cziráky százados, a II. osztály parancsnoka is a 3. üteggel tartott. A 4. üteg meg a 3. üteg fennmaradó része Dürmayer főhadnagy parancsnoksága alatt gyalogmenetben indult a 3. üteg után. Üzemanyag hiánya miatt a 3. üteg csak éjfélkor érkezett Szépvízig, majd hajnalban tovább indultak a megadott cél felé a Gyimesi-szoroson át Paláncára. Itt egyelőre elszállásolt az üteg, és csak másnap este hajtott ki bajor lovakkal az Agasu felé vivő úton a harcvonalba.

A 4. üteg négynapi menet után július 10-én érkezett meg Gyimesbe, s állt be az előle távozó bajor üteg helyére. A két hatlöveges ütegünknek három négylöveges bajor üteget kellett itt felváltania. Mind a két üteg útja Gyimesbükkig igazán emlékezetes maradt. Gyönyörű vadregényes vidéken kapaszkodtak fel kanyargósan a hágó tetőpontjáig, azután a Tatros völgyében megint lefelé.

A 3. üteg Tatrostól keletre, a 4. és a kombinált üteg ettől nyugatra állt tüzelőállásba. Tüzelő céljaik Agasu és a Mt. Faltucanu körüli terep volt. E frontszakaszon a gyalogságnál is változás állt be, ugyanis a 8. bajor hadosztály gyalogságát az Isonzóról idehozott cs. és kir. 7. hadosztály, a 37., 38. és 68. gyalogezredek, kiegészítve a 15. honvéd gyalogezreddel, váltotta fel. A szembenálló oroszokat pedig román csapatok váltották fel.

A II. osztály eltolása 1917 júliusában a Tölgyesi-szorosból a Gyimesi-szorosba A II. osztály eltolása 1917 júliusában a Tölgyesi-szorosból a Gyimesi-szorosba
(Białoskurski Ödön: A m. kir. 37. honvéd tüzérdandár története 1914–1918. I. köt. A m. kir. 4. honvéd tábori ágyúsezred története. Budapest, 1939)

Tüzérezredünk II. osztályának (3., 4. üteg) a Gyimesi szoros bejáratánál kijelölt helye katonai nyelven szólva csendes posztnak bizonyult, mert 1917. július hó elején az Averescu-féle román támadás és Mackensen német tábornagy ellentámadása idején ugyan megélénkült itt is néhányszor az arcvonalon a harci tevékenység, azonban az ottani heves küzdelmeknek csak a szélső hullámfodrozódása jutott el idáig. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy tán az ütegek lövegeinek csövei ásítoztak volna a tétlenségtől, ellenkezőleg, amikor a románok tüzérségi tevékenysége megélénkült, a mi két ütegünk is többnyire fokozott tevékenységgel válaszolt, néhányszor pedig lövegeink is, természetesen a kezelőlegénységgel együtt, belekerültek az ellenség tüzébe, mint például a július 17-én 3. ütegünk egyik lövegének közelébe csapódott gránát az egyik tüzért megölte.

Az augusztus 6-án megindult Mackensen támadáskor, amikor a 31. hadosztályunk is támadásra indult, 3. ütegünk a Falteuanura igyekvő román erősítést teljesen szétverte. Augusztus 10-én 3. ütegünk állása 68 gázgránátot is kapott.

A következő napokban a 7. hadosztály arcvonalán a harci tevékenységek úgyszólván teljesen elcsendesültek, mert Mackensen seregeinek sikerei 14-én már a II. osztálynál is hírül jöttek, de a következő napokban a második román hadsereg újabb lendületbe indult, ami szintén megkövetelte ütegeink beavatkozását. Augusztus vége felé ütegeink már csak egy-kétszer voltak kénytelenek élénkebben tevékenykedni, hasonlóképen szeptember hó folyamán is, amikor aztán október hónapban teljes csend köszöntött Gyimesre.

Gyimesi csendes őrhelyéről a 4. üteg november elején visszatért az ezredhez Gyergyóba, illetve a Tölgyesre, a 3. üteg azonban egy hónappal tovább maradt, s csak december elején távozott.

Következő rész: Élmények a Gyimesi-szorosban

Összes rész: Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése

Szólj hozzá!

Címkék: román front gyimesek vágovits gyula

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr838914086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása