A Nagy Háború

Az idei könyvhétre jelent meg a Püski gondozásában Dr. Liffa Aurél Pécstől Isonzóig. Napló, 1914. szeptember 1 – 1916. május 22. című kötete. A tudós geológus születésének 140. évfordulójára kiadott könyvet az általunk (NHKA) írt előszavának egy részletével ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 16. rész

A zászlóalj 1915 nyarán a 2. isonzói csata idején véres harcok és súlyos veszteségek közepette állt helyt a Krn közelében. A sebesültek ápolása és a halottak eltemetése mellett az elesettek hozzátartozóinak a kiértesítése is Kemény doktorra várt. A napló mai része véresen naturális részleteket is tartalmaz, így azt csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk!

A svábhegyi meleg(ség)re vágyó Muth Károly (vélhetően hadtáptiszt) 1916 júliusában írt tábori lapja Adler Alice úrleánynak Budapestre, a Csipke út 6. számba.

Két éve kezdődött a szlovákiai sztropkói járásban található Velkő (Vel’krop) település melletti katonai temető helyreállítása. A visegrádi alap támogatásával zajló munkálatok legutóbbi fázisában a blog és az alapítványunk képviseletében mi is részt vettünk.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 15. rész

Kemény doktor zászlóalja 1915 nyarán váltás híján egy hónapot tölt a Krn közelében. Az alpinik, a hideg és a tetvek mellett a temetetlen halottak bűze és látványa okozta a legnagyobb kellemetlenséget a számukra. Az állásokat jól ismerő ezredorvos vállalta, hogy a pénzjutalomért jelentkező katonákkal összegyűjti a tetemeket. Ő sem sejtette, hogy mire vállalkozott…

„Szanitéc” tetűpor és kenőcs valóságos áldás minden katonára nézve. Biztos óvszer kiütéses tífusz ellen. Kapható minden gyógyszertárban-drogériában 1 koronáért. Érdekes Újság, 1916.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos blogon közreadott naplójában különleges leírásokat olvashatunk az irányítása alatt álló segélyhely működéséről. A katonaorvos a háborút követően néhány tanulmányban is összefoglalta első világháborús tapasztalatait. Ezeket az írásait, amelyek kiegészítik, értelmezik, összegzik a naplóban írtakat, szintén közlésre érdemesnek gondoljuk. Az 1937-ben megjelent alábbi cikkében a nagyváradi 37/IV-es zászlóalj segélyhelyének általa vezetett veszteség-statisztikáját elemzi, miközben képet ad a leggyakoribb halálokokról és a legsúlyosabb sebesülésfajtákról is.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 14. rész

Zászlóaljának 1915. július 22-23-án a Krn közelében vívott heves harcait követően Kemény doktornak is bőven akad munkája. Mai fejezetünkben leírást kapunk az irányítása alatt álló elsősegélyhely működéséről, s megismerhetjük azt is, hogy mi történik, ha a felváltó alakulat berúgva érkezik az állásokba…

A franciák sokáig nem mertek általános támadásba kezdeni, mert meggyőződtek róla, hogy a németek hadállásai olyan erősen vannak kiépítve, hogy azokat lehetetlenség áttörni. Ebből az erősen kiépített hadállásból látható egy részlet itteni fényképünkön. A Vogézek sziklái között, ahol nem lehet elég mély lövészárkot ásni, a fedezék peremén acél védőpajzsokat állítottak fel a németek. A pajzsok közepén nyílás van a fegyvercsövek számára. A pajzsok mögül védett helyzetben célozhatnak a katonák, mert az acéllemez ártalmatlanná teszi a puskagolyót.

Tolnai világlapja, 1915

Dr. Grynaeus András egy újságcikk hatására kezdett el érdeklődni az Isonzó völgyében található katonatemetők iránt. A téma nem hagyta nyugodni és azóta sokszor végigjárta a területet. Néhány sor kíséretében elküldte a Nagy Háború Blognak a temetők megtalálásához rendkívül hasznos GPS koordinátákat és az útjai során készített fotókat.