Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 17. rész
1916. május 2-ától a szegedi 46-osok folyamatosan fegyveres szolgálatot adnak a föld alatt készülő aknafolyosóban. Hősünk raja is sorra kerül, s Kókay László is lent jár az aknában, részletesen leírást adva a tapasztaltakról. A doberdói földalatti hadviselés testközelből…























A XX. századi magyar történelemben szimbolikus jelentősége van a folyóknak. A komor és mégis hősies emlékű Isonzó, vagy a tragikus emlékeket idéző Don mellett különleges szerepet tölt be az olasz Piave. A 95 éve ott zajlott események hatására a folyó neve a magyar katonai hősies helytállás mellett a kudarc, a bukás és az összeomlás szimbóluma is lett. Mi is történt a Piavénál 1918 júniusában és azt követően?
1916. május 1-jén lejár a pihenő 10 napja és újra állásba megy a szegedi 46-os ezred San Martinónál. Vesztét érző, megmagyarázhatatlan jókedv lengi be önkéntesünk századát az indulás előtt, ami felérve elpárolog, különösen, amikor kiderül, hogy az olaszok aknát fúrnak alájuk…
Ha az első világháború hőseiről beszélünk, általában a frontokon harcoló katonák jutnak eszünkbe. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy mellettük mások is teljesítettek szolgálatot, például azok a nők, akik ápolóként tevékenykedtek. Kevésbé ismert, hogy milyen anyagi feltételekkel dolgoztak ezek a hölgyek. Cikkünkben a Monarchia ápolónőinek juttatásait tekintjük át.
A Segeti táborban pihenőn lévő, lefürdetett és új ruhába öltöztetett legénység mindennapjai állandó gyakorlatozással telnek. 1916. április 28-án Diendorfer Miksa zászlóaljparancsnokot elvezénylik az ezredtől. A másnapi fárasztó gyakorlat után önkéntesünk és társai magas rangú látogatót kapnak a barakkjukban, akit alig vesznek észre…
Maroshévizi olvasónk gyergyóditrói születésű dédapja, Bajkó Ignác háború alatt készült műtermi felvételeit küldte el a Nagy Háború Blognak. Kérdése az volt, milyen fegyvernemnél szolgált a dédapja.
A jól telt húsvét után folytatódnak a tábori élet mindennapjai. A tíz hónap frontszolgálat után szabadságra távozókat mindenki irigykedve figyeli. Az újra kezdődő gyakorlatozásért nem nagy a lelkesedés, ellenben az 1916. április 26-ai fürdőzés és ruha gőzöltetés vidáman telik. A lerongyolódott ruházatuk helyett még újat is kapnak…
Szinte minden családban voltak hősök és hősi halottak a Nagy Háború idején. Így volt ez az alábbi írást és családi fotókat küldő olvasónk, Kövendy Katalin (Kövendy-Ungváry-Bisothka) felmenői esetében is. Bisothka János sírjának a felkutatásában mi is a segítségére voltunk.
A váltást követően hősünk és társai 1916. április 22-én hajnalban a szembe fújó heves bórától teljesen kimerülve érnek a Segeti táborba. Az elkövetkező húsvét viszont „pompásan” telik. Egy vidám ünnep leírása a front mögötti táborban.
A Doberdói harcok során különös jelentőséget kaptak mindazok a természeti képződmények, amelyek védelmi szerepet tölthettek be. Így volt ez a dolinák esetén is. A San Martinótól északra található Buca Carsica nevű dolinát különböző időszakokban az osztrák-magyar és az olasz fél is használta, megerősítette. A közelében véres harcok folytak.


















Legutóbbi kommentek