A Nagy Háború

Nagy érdeklődéssel vettem kézbe a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötetet. Különösen Rózsafi János Felderítő vállalkozások a Haláldombnál – Egy kutatás története című tanulmánya ragadta meg a figyelmemet, debreceni vonatkozású tartalma miatt. Ebben a részben számol be a szerző a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó katonának, Barakonyi Károlynak hőstettéről és tragikus haláláról.

Imre Gábor naplója az orosz frontról - 29. rész

A magaslat sikeres elfoglalása után megmerevedik a frontvonal és leesik az első hó is a Dadulon. Állásépítésbe kezdenek. A lövészárokélet mindennapjai várnak hősünkre és csapatára, míg az előretolt orosz állásból nem kezdik sorra kilőni a megfigyelőket, így 1916. november 20-án hajnalban rajtaütésre indul egy rohamcsapat az orosz állás ellen…

A háború poklában átélt napok a tábori levelek és frontnaplók mellett gyakran versek írására is ösztönözték az arra érzékeny lelkű katonákat. Így volt ezzel a dunapataji származású Szél János szakaszvezető is, aki 1918 pünkösdjéről emlékezett meg egyik költeményében.

Az 1915-ben létrehozott zalaegerszegi Magyar Szibériára, más néven Drótfalura ma már csak az egervári út melletti erdősávban elhelyezkedő hadifogoly-temető emlékeztet. A temetőt megelőzően az egykori hadifogolytábor a mai pózvai városrészben húzódott, a jelenlegi külső kórház területén. Az 1927-ben épült olasz katonai parktemető felújítása idén májusban készült el.

Imre Gábor naplója az orosz frontról - 28. rész

Az orosz támaszpont elfoglalása után Kirlibabánál másnap hajnalban tovább folytatódik a Dadul hegyhát elleni támadás. Hősünk megritkult csapata ezúttal csak szemlélője a magaslat birtoklásáért a kecskeméti, gyulafehérvári és újvidéki századok elkeseredett támadásának, oda-vissza hullámzó véres harcának, majd diadalának. Nem elég azonban a magaslatot elfoglalni, meg is kell tudni tartani…

A világháború befejezése után, 1920 nyarán, az olasz háborús veszteségekről készült első összesítő statisztikák 600.000 hadifogolyról szóltak. Mára a történészek valamelyest pontosították ezt az értéket, de az olasz köztudatban és a történelmi szakirodalomban is megmaradt ez a a megdöbbentően magas szám.

Imre Gábor naplója az orosz frontról - 27. rész

Az orosz támaszpont ellen indított támadás megakad a drótakadályok előtt. Az újabb támadó hullámot lekaszálják az orosz géppuskák, s a tüzérségi támogatásban sincs köszönet. Az oroszok ellenállásának megtörésére kisebb ágyúkat kapnak segítségül…

Az 1915. május 7-ei harcok kutatása a Weretyszowon

A gorlicei áttörést követően a visszavonuló orosz csapatokat üldöző magyar királyi 20. gyaloghadosztály ezredei súlyos harcokat vívtak a Magyar Királyság határán a lábukat megvető orosz erőkkel. 1915. május 7-én Laborcő fölött a Weretyszow magaslat elfoglalása presztízskérdéssé vált a magyar ezredek számára. Parancsnokaik az embereik életét nem kímélve versengtek a dicsőség megszerzéséért. – A Visegrádi Alap támogatásával nemzetközi kutatócsoport tagjaként jártunk a közelmúltban a helyszínen.

Imre Gábor naplója az orosz frontról - 26. rész

Kirlibabánál a felderítésből szerencsésen visszatérő Imre Gábor zászlóalja új állásba kerül. Az orosz és a saját legénység között feltételezett titkos megegyezés nyugalmának az ellenséges támaszpont elleni támadási parancs vet véget. A bőséges koszt elfogyasztása és a rumadag kiosztása után elfoglalják helyüket a kiindulási állásokban, s a legénység is rájön, mi vár rá. A tüzérségi előkészítést követően megindul a roham, de megszólalnak „a halál ugató kutyái” is…

Dr. Berend Miklós orvos, gyermekgyógyász a Nagy Háború kitörésekor hadi önkéntesnek jelentkezett az orosz frontra. Háborúban töltött időszakáról naplót vezetett, amelyet 1916-ban a Singer és Wolfner Kiadó jelentetett meg Dr. Berend Miklós hadi önkénytes honvéd törzsorvos Harctéri naplója címmel. Alcíme: Adatok a magyar honvédség, főkép az 5. h. huszárezred történetéből. A kötetet Senyei József honvéd tüzérfőhadnagy rajzai díszítik.