1913. október 1-jén egyéves önkéntesi szolgálatra vonult be hősünk a szegedi 46-os közös gyalogezredbe. A mai részben az ezred felépítéséről, hadrendi besorolásáról, a bevonulás utáni felszerelésről és önkéntes társairól ad számunkra ismertetést. Leírásából nagyon jó általános képet kapunk a Monarchia közös ezredeinek a felépítéséről is, tovább ismerkedve a korabeli k.u.k. szakzsargonnal…
Egy fotólapon három fezt és három tábori sapkát viselő katona látható. Vajon hol szolgáltak ők? Esetleg egy bosnyákokból álló tábori vadász zászlóaljban, ahogy a postai címzés szövegéből gondolnánk? Vagy máshol? Molnár Tibor állandó szerzőnk kérdésére keressük a választ.
Új sorozatot kezdünk a héten. Dr. Szojka Kornél emlékiratainak első világháborús fejezetéből közlünk részleteket. A jogász doktor 100 éve, 1913. október 1-jén vonult be egyéves önkéntesi szolgálatra a szegedi 46-os közös gyalogezredbe. A szolgálat leteltét megelőzően kitört a háború, így az egy évből öt lett a számára…
Háborús időszak alatt nem könnyű „normális” körülmények közt élni. Az oktatási intézmények mégis megpróbáltak fennmaradni, és igyekeztek fenntartani az oktatás menetét. Miként sikerült ezt megoldani? A rendkívüli körülmények új megoldásokat igényeltek. Hogyan sikerült az idejekorán bevonult diákjaikat megvédeni és esélyegyenlőséget adni számukra az otthon maradottakkal szemben? Egy rövid összefoglalóban bemutatjuk a szegedi kegyesrendi iskola életén keresztül, ahol a blogon futott naplósorozat főszereplője, Kókay László is érettségizett.
1916. május 21-én hősünk szerencsésen lejut a Segeti táborba, ahol folytatódik a búcsúzása és a szabadság kiadási procedúra. Még aznap este vonatra szállnak és elindulnak Magyarország felé. Május 23-án délután Szegedre ér, ahol sikeres hadiérettségi vizsgát tesz. Önkéntesünk naplójának doberdói sorozata a mai résszel véget ér.
A képeslapkiadás aranykorának kedvelt motívuma a krampusz, azaz a Mikulást kísérő ördög figurája. Az eredetileg osztrák területről származó, a Monarchia nagy részében, valamint Németországban is népszerű ördögalak Szent Miklós állandó kísérője, aki a rosszalkodó gyerekeket virgáccsal bünteti. Alakját az I. világháborús képeslapokon sajátos kontextusban kezdték ábrázolni.
1916. május 20-án estére végre megérkezik a várva várt parancs hősünk számára: megkapta a szabadságot, mehet haza Szegedre letenni az érettségi vizsgát. A búcsúzás után az állásban történő szabadságkiadás részleteivel ismerkedhetünk meg a mai részben.
1915 tavaszán az osztrák–magyar csapatok elkeseredett harcokat vívtak a Kárpátokban a Magyarország területére betört orosz erőkkel. Április 5-én, húsvét hétfő hajnalán a debreceni 39-es gyalogezrednek az Érfalu és Szálnok közötti magaslatokon húzódó állásaiba betörtek az oroszok. Az ellentámadást Spiess ezredes, az ezred parancsnoka személyesen vezette…
1916. május 20-a macskázás jegyében telik hősünk és társai számára. Az előző napi tüzérségi fölényre kiadós válasz érkezik az olaszoktól. Az érettségi szabadság ügyében keresik a századparancsnokságtól…
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek