Könyvbemutató Hegedős Károly harctéri emlékiratairól
2024. november 21-én 16 órakor mutattuk be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen legújabb kötetünket, a Nagy Háború Könyvek sorozatunk 5. darabját. Tudatosan választottuk ezt a helyszínt, hisz az emlékirat szerzője innen vonult be katonának, majd ide tért vissza, amikor véget ért az első világháború. Beszámoló következik az Egy műegyetemista Nagy Háborúban. Hegedős Károly harctéri emlékei című kötetünk bemutatójáról.
Könyvbemutatónkra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (NHKA) közös szervezésében került sor. A rendezvénynek a központi épületben található közösségi terem (K épület, magasföldszint 51.) adott otthont.
A viszonylag korai időpont ellenére blogunk sok állandó szerzője, önkéntese és olvasója is eljött a könyvbemutatóra és az idő előrehaladtával a számunk csak gyarapodott, így a rendezvényünk, a korábbiakhoz hasonlóan, egyfajta jó hangulatú „blogos” találkozóvá is vált.
A könyvbemutató közönsége halszem optikával
(Fotó: Juhász Balázs)
Minden adott volt egy jó könyvbemutatóhoz, hisz egy különleges szerző, remek írásművét adhattuk ki, amit egy patinás helyen mutathattunk be, nagyszerű társaságban. Az együttlét élményét csak fokozta, hogy a rendezvényen részt vett Hegedős Károly lánya, Hegedős Piroska is. Az ő szerepéről később.
Az egybegyűlteket dr. Kiss Márton, a BME Levéltár ny. főlevéltárosa köszöntötte, aki közel 40 évig volt az emlékiratot is őrző intézmény munkatársa és vezetője.
Dr. Kiss Márton ny. főlevéltáros nyitotta meg a rendezvényt
(Fotó: Juhász Balázs)
Ezt követően a kötetet kiadó NHKA kuratóriumi elnökeként vettem át a szót és ismertettem a kötet megszületésének a körülményeit. Személyes emlékeim felidézésével kezdtem, felelevenítve, hogy a III. BME Levéltári napon, 2014. március 12-én találkoztam először az emlékirattal, amelyet dr. T. Horváth Attila levéltáros-történész mutatott be. Az ismeretségünk vele, s Batalka Krisztina levéltárvezetővel szintén ekkor kezdődött. Innen datálható a közös szándékunk, hogy az emlékiratot minél szélesebb körben bemutathassuk. Isten malmai lassan őrölnek, de működnek, s így erre először a blogunkon kerülhetett sor 2020‒2021-ben hetente, összesen 42 részben, majd 10 évvel később, 2024-ben nyomtatásban.
Pintér Tamás köszöntötte a megjelenteket és ismertette a kötet megjelenésének a történetét
(Fotó: Juhász Balázs)
A kötet megjelenéséért és bemutatásáért köszönet illet mindenkit, aki ehhez valamivel hozzájárult. Róluk itt is meg kell emlékeznem. Legelőször is Batalka Krisztinát és a dr. T. Horváth Attilát illeti köszönet, akik felfedezték Hegedős Károly emlékiratát. A levéltárvezető asszony a könyvhöz előszót is írt, amelyben méltatta az emlékirat jelentőségét, míg T. Horváth Attila a kötet gondozója lett, s részletes kísérőtanulmánnyal egészítette ki a gazdag lábjegyzet-apparátussal ellátott művet. Nagyné Vágó Andreát, a BME levéltár munkatársát a szöveg begépeléséért illeti köszönet.
A rendezvény helyszínének a biztosítása Ézsiás Anikónak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem OMIK főigazgató-helyettesének köszönhető, míg a gyakorlati megvalósításban Barta Miranda, a BME levéltár munkatársa és kollégái voltak a segítségünkre.
A Hegedős Károly által készített fotókkal, rajzokkal, vázlatokkal gazdagon illusztrált könyv formába öntéséért blogunk szerkesztőjét, Babos Krisztinát illeti nagy köszönet, aki a kötet tördelője és műszaki szerkesztője volt, hasonlóan a többi kiadványunkhoz.
A kötet nem jelenhetett volna meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatása nélkül, ahol Magyar Levente miniszterhelyettes urat külön is meg kell említenem az ügyünk felkarolásáért.
A köszöntők, történeti áttekintés és köszönetnyilvánítások után a meghívott vendégeinkkel rendezett beszélgetésre került sor. Ennek dr. T. Horváth Attila, történész-levéltáros, a kötet szerkesztője, Bálint Ferenc főmuzeológus, a HM Katonai Örökség Főosztály szakreferense és dr. Stencinger Norbert hadtörténész, az NHKA kuratóriumi tagja voltak a résztvevői. Mindannyian a blogunk állandó szerzői is.
A beszélgetés résztvevői. A háttérben a kötet képeiből Babos Krisztina által válogatott vetítés futott
(Fotó: Juhász Balázs)
A beszélgetés moderátoraként a kötet szerkesztőjétől azt kértem, hogy mutassa be a szerző életét, tevékenységét és az emlékirat történetét, jelentőségét a közönségnek. Bálint Ferenc muzeológus a kérdéseimre arról beszélt, hogy az emlékirat mit adhat egy muzeológusnak, s mit tudhatunk meg a kötetből a korabeli felszerelésről és a kiképzésről. A kötet fronton játszódó része legrészletesebben az olasz hadszíntérről és a Doberdóról szól, így Stencinger Norbertet erről kérdeztem, kiemelve, hogy miért érdekes a kötet az olasz olvasóknak, s kutatóknak is. Tudniillik Gianluca Volpi, az udinei egyetem történész professzora által elkészült a kötet olasz részeinek a fordítása is, ami jövő tavasszal két nyelven szintén meg fog jelenni. Külön is kitértünk az 1916. június 29-ei doberdói gáztámadás emlékiratban részletesen tárgyalt fejezetére.
A kötet gondozója beszél. Hegedős Károly rajzokról és fotókról figyelt ránk
(Fotó: Juhász Balázs)
A beszélgetés résztvevői a kérésemre előzetesen javasoltak a témájukhoz kapcsolódóan érdekesnek ítélt részleteket is a kötetből, amelyeket Berta Kristóf, a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, blogunk állandó szerzője, s korábban a műszaki szerkesztésben is besegítő önkéntese olvasott fel. Így idézet hangzott el a háború és a kiképzés hatására történt felnőtté válásról, a memoár- és naplóírásról, a tarack működéséről, a gázálarcról és viselésének nehézségeiről, a gáztámadás során szerzett élményekről és a háború fatalizmusáról is.
Berta Kristóf felolvas a kötetből
(Fotó: Juhász Balázs)
A beszélgetés résztvevői a kedvenc részleteiket is megosztották a közönséggel, akiknek ezt követően lehetőségük volt kérdéseket feltenniük, és a rendezvény beszélgetéssé alakult át. Így került szóba a gáztámadás idején a konyak szerepe, az emlékirat írója alakulatának a története is. A legtöbbet Hegedős Piroskától kérdeztünk az édesapjáról és a 9 kötetet kitevő, monumentális emlékirat születésének a körülményeiről.
Hegedős Piroska és hallgatósága
(Fotó: Juhász Balázs)
A rendezvény során egy vitrinben meg lehetett tekinteni az eredeti emlékiratot és Hegedős Károly hagyatékának egyéb, a BME Levéltárába került érdekesebb darabjait is.
Hegedős Károly bemutatott hagyatéka nagy érdeklődést váltott ki
(Fotó: Pintér Tamás)
Az estet egy kis fogadással és kötetlen beszélgetéssel zártuk. A kötet már kereskedelmi forgalomba került. Az ára 5 000 Ft, megvásárolható vagy megrendelhető a Líra üzleteiben, vagy Budapesten az Írók boltjában.
A kötet szerkesztője, az emlékirat írójának a lánya, s a kiadó vezetője a nagyszerűen sikerült estet követően
(Fotó: Juhász Balázs)
Az írás címe Hegedős Károly 1914. június 28. és 1918. december 4. között játszódó, most kiadott és bemutatott, nagy háború időszakát tárgyaló emlékiratának az utolsó mondata.
