Gyógyszerészek az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében

2024.03.21. 07:00 :: KissGábor

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben is részesült. A személye adta az ötletet, hogy a katonagyógyszerészekről is hasznos volna egy kis ismertetés közreadása. Az ötletet megvalósítva, remélem, a kedves olvasók is hasonlóan gondolják…

 

Az osztrák–magyar hadszervezetnek megfelelően tagozódott a katonagyógyszerész-kar is. A források szerint 600 éves múltra visszatekintő katonai gyógyszerészet a korszakunkban szinte egyik állam haderejében sem épült be teljes egészében a katonatársadalomba. A gyógyszerészek – az orvosokkal ellentétben – ugyanis nem a tisztikarhoz, hanem a tisztviselői karhoz tartoztak. Feladatuk a haderő számára szükséges gyógyszerek készletben tartása és elkészítése volt.

Egy gyógyszeregészségügyi gondnok zubbonyaEgy gyógyszerügyi gondnok zubbonya
(Forrás: wikimedia.org)

A Habsburg Birodalom első katonai gyógyszertárát 1794-ben alapították Bécsben, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idejére a cs. és kir. Katonai Gyógyszerész Igazgatóság központja lett. Alárendeltségében működtek a cs. és kir. helyőrségi kórházak gyógyszertárai is, amiket a nagyobb helyőrségekben a betegápolásra, valamint az egészségügyi segédszemélyzet kiképzésére állítottak fel. A cs. és kir. haderő a Monarchia területén 1870-ben 32, 1900-ban 26, majd 1914-ben 27 helyőrségi kórházat tartott fent, amik az alábbi városokban működtek (felállításuk sorrendjében): Bécs, Przemyśl, Linz, Brünn, Olmütz, Graz, Laibach, Trieszt, Innsbruck, Prága, Josefstadt, Theresienstadt, Lemberg, Krakkó, Budapest, Komárom, Pozsony, Kassa, Temesvár, Nagyszeben, Zágráb, Raguza, Szarajevó és Mostar. A helyőrségi kórházakat először csak települési helyük nevével, 1870-től pedig arab folyószámokkal és települési helyük nevével jelölték.

Egy mostari képeslap a 26. számú helyőrségi kórház parancsnokságának a körbélyegzőjével 1915-ből

Egy mostari képeslap a 26. számú helyőrségi kórház parancsnokságának a körbélyegzőjével 1915-bőlEgy mostari képeslap a 26. számú helyőrségi kórház parancsnokságának a körbélyegzőjével 1915-ből
(Forrás: Vatera)

Az I. világháború idején a helyőrségi kórházak gyógyszertárai, valamint az úgynevezett csapatgyógyszertárak mellé 16 tábori raktárt is létesítettek. A gyógyszerbeszerzés feladatát az ugyancsak Bécsben székelő Katonai Gyógyszerészet Felügyelőbizottsága látta el. A m. kir. honvédség és az osztrák cs. kir. Landwehr nem rendelkezett önálló gyógyszerészközponttal.

Kezdetben hivatásos gyógyszerügyi, illetve gyógyszerész tisztviselői karral csak a cs. és kir. haderő rendelkezett. Az I. világháború idejére létszámuk elérte a 120 főt, amelyből 8 fő a cs. és kir. Haditengerészetnél szolgált. A századforduló előtt azonban kinevezték a m. kir. honvédség első hivatásos gyógyszerügyi tisztviselőjét Grobetti Károly II. osztályú gyógyszerész számtiszt személyében, aki 1908-ban a m. kir. honvédség gyógyszerügyi gondnoka lett. A m. kir. honvédség az I. világháború idejére 6 fő hivatásos gyógyszerésszel rendelkezett, akik a m. kir. budapesti 1. sz. helyőrségi kórház patikájának állományába tartoztak. A cs. kir. Landwehr egyáltalán nem foglalkoztatott hivatásos patikus tisztviselőt. Természetesen az említett létszámok nem fedezték a haderő valós igényét. Ezért megszervezték a tartalékos gyógyszerész tisztviselők csoportját is. Őket csupán időlegesen és különösen az I. világháború idején osztották be a haderő gyógyszertáraiba. 760 fős létszámával a cs. és kir. haderő tartalékos gyógyszerészkara volt a legnagyobb. Ezt követte a honvédségnél tartalékállományban lévők 250 fős létszáma. Hasonlóan alakult a cs. kir. Landwehr tartalékos patikus állománya is. E közel 1400 fős gyógyszerészkarnak kellett gondoskodni az első világháború kitörésekor az 1 millió 400 fős létszámmal hadbavonuló osztrák–magyar haderő szakszerű gyógy- és kötszerellátásáról.

Pašić Živojin Mišić vajda társaságában 1914 őszénA cs. és kir. budapesti 16. számú helyőrségi kórház gyógyszertára fejbélyegzőjének a lenyomata 1899-ből Glass Ferenc minősítési lapján
(Forrás: Kriegsarchiw, Bécs)

E tevékenységéről leginkább a kitüntetési javaslatokból kaphatunk némi információt. Példaként sikerült a bécsi Hadilevéltár I. világháborús kitüntetési javaslatok gyűjteményében Glass mostari gyógyszerügyi főtiszt két kitüntetési javaslatát fellelni. Az első, világháború alatti kitüntetését, a Koronás Arany Érdemkeresztet 1915 novemberében kapta. A dokumentum szerint 1908. november 1-jétől vezette a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertárát. Kiváló szakismerettel, példás törekvéssel és fáradhatatlan tetterővel rendelkezett. A világháború kitörését követően, különösen a tábori egészségügyi intézetek felszerelésén és az állandó egészségügyi intézetek ellátásán munkálkodott, mindezt a legnehezebb körülmények közt.

Glass Ferenc mostari gyógyszerügyi főtiszt 1915-ös kitüntetési javaslata Glass Ferenc mostari gyógyszerügyi főtiszt 1915-ös kitüntetési javaslata
(Forrás: ÖSTA KA NBA MBA 49673)

Második kitüntetésére 1917 júniusában került sor. Közben 1916. május 1-jével gyógyszerügyi gondnokká léptették elő. Az 1917. február 2-án készült javaslat szerint dr. Winkler orvos ezredes, kórházparancsnok az ellenség előtti kiváló és áldozatos szolgálatáért az Osztrák Császári Ferenc József Rend lovagkeresztje kitüntetésre terjesztette fel, amit mint felettes parancsnokság Bosznia-Hercegovina vezénylő tábornoka és tartományfőnöke is támogatott. A javaslat indokaként az 1915 novembere, utolsó kitüntetése óta fáradhatatlan kötelességtudattal és kiváló pontossággal végzett munkája szolgált. Szolgálata során minden gyógyszer- és orvosi szükséglet rendelkezésre állt, még a nehezen beszerezhetőek is, így a betegek időben történő ellátása soha nem szenvedett hiányt. Ily módon kiemelkedő szolgálatot tett nemcsak a betegeknek, hanem a hadseregnek is.

Glass Ferenc gyógyszerügyi gondnok kitüntetési javaslata 1917-ből Glass Ferenc gyógyszerügyi gondnok kitüntetési javaslata 1917-ből
(Forrás: ÖSTA KA NBA MBA 165770)

Gyógyszerész rendfokozatok 1868–1918

1868–1881 Gyógyszerész járulnok
1882–1897 Gyógyszerész járulnok
Gyógyszerész gyakornok
1898 II. osztályú gyógyszerügyi tiszt
Gyógyszerész járulnok
Gyógyszerész gyakornok
1899–1905 I. osztályú gyógyszerügyi tiszt
II. osztályú gyógyszerügyi tiszt
Gyógyszerész, majd gyógyszerügyi járulnok
Gyógyszerész, majd gyógyszerügyi gyakornok
1906–1907 I. osztályú gyógyszerügyi tiszt
II. osztályú gyógyszerügyi tiszt
III. osztályú gyógyszerügyi tiszt
Gyógyszerügyi járulnok
Gyógyszerügyi gyakornok
1908–1909 Gyógyszerügyi gondnok
Gyógyszerügyi főtiszt
Gyógyszerügyi tiszt
Gyógyszerügyi járulnok
Gyógyszerügyi gyakornok
1910 Gyógyszerügyi gondnok
Gyógyszerügyi főtiszt
Gyógyszerügyi tiszt
Segédgyógyszerészügyi tiszt
Gyógyszerészügyi gyakornok
1911–1917 Gyógyszerügyi főgondnok
Gyógyszerügyi gondnok
Gyógyszerügyi főtiszt
Gyógyszerügyi tiszt
Segédgyógyszerészügyi tiszt
Gyógyszerészügyi gyakornok
1917 Gyógyszerügyi igazgató
Gyógyszerügyi főtiszt
Gyógyszerügyi tiszt
Segédgyógyszerészügyi tiszt
Gyógyszerészügyi gyakornok
1917–1918 1. osztályú főtörzsgyógyszerész
2. osztályú főtörzsgyógyszerész
Törzsgyógyszerész
Főgyógyszerész
Gyógyszerész
Gyógyszerészhelyettes

Szólj hozzá!

Címkék: katonai gyógyszerész helyőrségi kórház Glass Ferenc

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr4318358355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása