„Kivertük az oroszt a határon át Galíciába…”

2023.06.26. 08:41 :: PollmannFerenc

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 2. rész

1915 januárjában a Vereckei-hágónál hősünknek a gyomorhurutjára kakaót rendelt az orvos, kérdéses azonban, hozzájut-e a „gyógyszerhez”. Amúgy a katonák viszonylagos jólétben élnek, míg a zsidó árusokat el nem távolítják a csendőrök a front közeléből… A térségbe német csapatok érkeznek segítségül az oroszok visszaszorítására. Heves harcok után ez végül 1915. február elejére sikerül. Somogyiék ütege átlépi a galíciai határt és búcsút int Magyarországnak…

 

1915. január 11.

Reggel megtudjuk, hogy abmarsch lesz. Bemegyek az özv. papnéhoz, akinek finom Jonathán almája van. Egy kilót bevágtam. Marasztalt ebédre, de nem lehetett, mert jöttek, hogy indulunk. Megyünk Polenára egy faluval odébb. Nagy kínosan elvánszorgok. Bekerülünk egy zsidó házába, amely teljesen ki van fosztva. A család elmenekült az orosz elől.

A ház tele van 19-es honvédekkel. Megengedik, hogy ott aludjunk én és a Kovács, aki szintén az Instrumentnél (műszerek) van. Köztük van a Gambrinusnak a volt szakácsa.

A Budapesti Gambrinus étterem és söröző 1910-ben A Budapesti Gambrinus étterem és söröző 1910-ben
(Forrás: mandadb.hu/dokumentum/908608/VF_19_065.jpg)

Pompás stercet csinál, amiről eszembe jutott Pest. Este jöttek a 22-es közösök, úgyhogy összepréselve aludtunk. Reggel kitakarítottuk a szobát. A padláson találtunk egyet-mást. Mosdót, széket, szekrényt, asztalt. Csinosan bebútoroztuk a szobát. Még gyúródeszkát is kerítettünk. Én csináltam rongyból egy vöröskeresztes lobogót. A vörös vásznat egy zsidónál vettük, a dunyhából adott egy kis darabot 2 hatosért. Mikor ez meg volt, kitettük az ajtóra és kineveztük maródi cimmernek. Hát tényleg jön az orvos és ott tartja a vizitet. Nálam gyomorkatarust állapított meg és kakaót rendelt. Mást nem szabad innom. Hogy meg is kapom a kakaót, az más kérdés.

A honvédektől hallottam egy-két epizódot, melyet érdemes megemlíteni; hogy milyenek a polyák katonák (a csehek, meg a galíciai ruthének). Kiküldik a patrult, 5 polyákot a Vereckei-szorosba. Egyszerre szembe találják magukat egy muszka patrullal. Első dolguk volt a fegyvert eldobni és föltartani a kezüket. A muszkák nem voltak restek, szépen összefogták őket és behozták a mi táborunkba. Persze volt nagy bámulás. Az oroszok kaptak 10-10 koronát és szivart, a polyákokat pedig kikötötték a gyávaságukért.

Német huszár őrjárat megy Oroszországba egy hadnaggyal. Találkoznak egy erős kozák patrullal. Két huszárt lelőnek, a többi elmenekül. A tisztet azonban közrefogják. Veszve van, ha nincs egy mentő ötlete. A rumos flaskóját a kozákok közé dobja, azok mind utána kapnak. Ő hirtelen lebukik a lova mellé és a revolverből lelő kettőt, a többi elszalad. A hadnagyot, mikor visszament, kapitánya összecsókolta az örömtől.

Délután sok Infanterista jön a faluba. Nagy ütközet lesz, mert folyton viszik őket. Estére még lábvizet is veszünk, az elmés módon berendezett vöröskeresztes kórházban.

Január 13.

Az éjjel fagyott. Nagy a hideg. Mind a négy ágyú felment, mert nyomni kell a muszkát. Mi egész nap eszünk, addig, míg a csendőrök a Brigádi értelmében minden zsidót őrizet alá vesznek, nem szabad semmit eladni, míg itt a katonaság. Megszűnik a jólét, nem lehet lekvárt, süteményt, diót, cukrot, almát venni. Muszáj vöröshagymát enni a konyhakocsiról, más csemege nincs. Este 21-est játszunk. Már nyerek 5 koronát, de később elvesztem az egész pénzemet. Az egyik elnyeri kettőnek a lénungját, azután lefekszünk.

Január 14.

Első dolgunk, hogy a szép mahagóni szekrényt összevágjuk, mert kevés a tüzelő. A konyhánk jön és mesélik, hogy két lépésre vágott le az orosz srapnell. A vadászkunyhót, ahol aludtam szétlőtték, valamint a honvéd tüzérséget belőtték. Jön az orvos maródi vizitet tartani. 25-en jelentkeztek, köztük az egész stáb. Mindnek hasmenése van. Az orvos mondja, hogy le kell váltani a Batteriet, mert beteg Batterievel nem lehet dolgozni.

Január 15.

Reggel nyolckor megjelenik a Batterie II-ből két sarzsi. Jön a leváltás. Nagy az öröm, készülődünk és tényleg tízkor jön a Batterie II. Az ismerős fiúk kérdezősködnek, mennyi a sebesült, milyen az idő, sok-e a muszka? Nem győzünk eleget beszélni. Már nekik is van hasmenésük, pedig csak Szolyván voltak. Megindulunk Szolyva felé. A Batterie később jön, mert fent van a Feierstellungban. Galamboson benézek a papnéhoz a finom almákért.

A naplóban említett harcok helyszíne korabeli térképen A naplóban említett harcok helyszíne korabeli térképen
(Forrás: M. Kir. Hadilevéltár: A Világháború 1914–1918. VIII. kötet. Budapest, 1939. 4. melléklet)

Beérünk Szolyvára, már találkozunk német tisztekkel. Hotel után kérdezősködnek, persze nincsen. Szolyva mögött egy kis faluban vagyunk Malmoson bekvártélyozva. A Batterie még nem volt ott. A lovaknak helyet kellett csinálni, ami úgy ment, hogy az istállóból kizavartuk a teheneket vagy a szobába, vagy a konyhába, persze a civilek nagy jajgatása, sírása közben. Mikor az üteg megjött, késő este már jelentettük, hogy hol mennyi lónak van helye.

Január 16.

Én jó helyre kerültem. Öt vasért egy tojást és egy hatosért egy köcsög tejet kapok. Egész délelőtt krumplit sütünk, meg a sarzsiknak fótozom a nadrágot, köpenyt. A hó folyton esik.

Január 17.

Vasárnap. Általános nagy pucolása. Fegyver, mantli, lővizit. Ebédre bab van, utána vörösbor. Remek vacsorát készítünk, utána, mint rendesen 21-esezünk.

Január 18.

Ma rapporton voltunk, a Főhadnagy előtt, minden gruppetól 2 ember. Én is jelentettem, hogy a Batterie stáb (ütegtörzs) megkap mindent rendesen, pedig se kenyeret, se csokoládét nem kaptam. Azután felvezettem a stábtól 7 embert mondur vizitre Kitrich káplárhoz. Hármat felírt a Főhadnagyhoz rapportra (kihallgatás). Ebédre keménytojást ettem, csokoládé, kávéval.

Az ütegtörzs 1915 tavaszán egy gyakorlaton. A kép bal szélén a naplóíró – fotó a naplóból Az ütegtörzs 1915 tavaszán egy gyakorlaton. A kép bal szélén a naplóíró – fotó a naplóból

Január 19.

Semmi különös.

Január 20.

Instrument vizit volt. Mindent rendben talált az öreg. Ebédre tejben rizsát főztem csokoládéval. Stramm íze volt. Délután bementem Szolyvára, cognacot akartam venni, de nem kaptam. Megettem 2 koronáért nápolyi szeletet. Mondják, hogy Szolyván 3 hétig nem vesz fel levelet a posta német parancsra.

Január 21.

Lajos napunk volt. Délelőtt rapporton a Főhadnagy előtt én és a Kovács. Kérdezte tőlünk, tudunk-e németül? Mondtuk: nem. Azt mondja, muszáj tanulni, mert sarzsiknak akar előléptetni. Délben megtudtuk, hogy holnap abmarsch lesz. Délután Befehl volt. Gyönyörű jelenet volt, amikor a Főhadnagy ezüst vitézségi érmet tűzött ki Kálmán kanonirnak a mellére, mert szept. 8.-án Oroszországban vitézül viselkedett. Szép beszédet is mondott a Fő-utcán, hogy „Februárban Lembergben kell lenni és ezentúl együtt küzdünk a németekkel. Legyünk méltók hozzájuk.” A végén kijelentette, hogy most roppant nehéz feladat előtt állunk, elvárja mindenkitől, hogy megálljuk a helyünket. Egyikünknek a születésnapja volt. Lefekvés előtt hozott a posta a Nusitól és a Pistától 2 levelet. Kaptunk dohányt és kenyeret. Este hegedűszó mellett boroztunk.

Borzasztó hányásom és hasmenésem volt egész éjjel. Olyan gyenge vagyok, hogy nem akarok elindulni, de Kitrich káplár azt mondja, Fahrkanonier leszek, ha itt maradok. Inkább elvonszolom magamat, csak a lovak mellé ne kerüljek. Gyönyörű szép téli idő van. Szolyvától kezdve az út mindig völgyben, vízesés és vasút mellett megy. Szolyva-Hársfalván találkozunk a németekkel. A tisztek fehér, bokáig érő báránybundát viselnek, erdélyi gallérral. A pénztárcámat elvesztettem, 10 koronával együtt. 25 klm. marsch után megérkeztünk Zánykára ahol a vonatnak a végállomása van, mert a legközelebbi őrházban már muszkák vannak. Az első ágyúnkat rögtön felhúzzák a Feierstellungba, ahol talán még ágyú nem volt. 1800 m[éter magas]. hegyen van. Este 5 órától 12 órára érnek fel. 3 ló és 35 ember húzza a meredek hegyi úton. Mink lent maradunk és a fából készült pompás barakkokban alszunk.

Január 22.

Reggel felmegy a stáb és még egy ágyú a Demnatikra. Fent vannak a 19-es népfelkelők, honvédek. Nagyon jó emberek. Veszünk tőlük szalonnát, fehérneműt. Kenyeret adnak, amennyi kell.

A képen balra a 2018 m magas Ősztető, más néven Temnatik A képen balra a 2018 m magas Ősztető, más néven Temnatik
(Forrás: www.petofiprogram.hu/galeria/kepek/magyar-cserkeszek-ukrajna-tetejen)

Estére lemegyünk megint a barakkba. Ott áll a német Schwere Haubitz 7 ágyúja. Egész nap lőtték a muszkát. Gyönyörű a német katonáknál az övükön a felírás: Gott mit uns! Isten velünk!

Január 23.

Remek napos időben felvisszük a Richtkreiszt. Amint az erdőben megyünk, furcsa kattogás üti meg a fülünket. Felnézünk, hát gyönyörű látványban van részünk. Három német repülőgép kóvályog a levegőben. A tüzérség munkáját figyelte és közbe jegyzeteket dobáltak le. A másik két ágyúnkat is felhozta a Bedienung és az Arbeiter-Abteilung. A muníciót folyton hordják fel a polyákok, persze nagy fáradsággal. 150 ember hordta éjjel-nappal a Ferschlágokat.

Január 24.

Korán felmegy a Manschaft. Én nem bírok menni a kimerültségtől, a fele útról visszafordulok. Hála Isten, aznap ködös idő volt, nem lőttünk.

Január 25.

Gyönyörű idő van. Felviszem a Richtkreiszt. A havas tetején már deszka teteje van a deckungnak. A Főhadnagy és Resnyák hadnagy fent van. Észrevesszük a muszka tüzérséget Volócnál Már szeretne lőni a Főhadnagy, de még a telefon nem kész. Roppant ideges lesz. A telefon-káplárt pofonvágja, a másiknak a fülét húzza, engem fejbe vág, lenyom egy sarokba. Alig várom, hogy kilökhessem a deckungból, mert majd odafagyok a sarokba. Végre jó a telefon, leadja a kommandót. Jó hosszú időbe telik, míg az első susst leadják és egészen máshova lőnek. Újabb és újabb kommandót ad le, de mindig lassan és rosszul lőnek. Borzasztó dühös lesz, össze-vissza beszél mindent, hogy szanatóriumba megy, itthagyja a Batteriet, meg, hogy agyonlöveti az egész Manschaftot stb. Remeg a dühtől, én behúzom magam a sarokba, hogy agyon ne vágjon. Végre talál a lövés. Kiderül az arca. Gránáttal lövet. Látjuk, amint az orosz tüzérséget szétlőtték és azok otthagyták az ágyúkat. Eliramodnak, egy páran persze otthagyják a fogukat. Már jó kedve van az Öregnek, tapsol örömében. Én is meg tudok szökni. Lemegyek az Infanterista deckungba, ami egészen olyan, mint egy pesti pince. Ott sütök egész nap szalonnát. Mind a 4 Geschütz dolgozik szép eredménnyel. Jönnek föl hevesmegyei rekruták, csupa fiatal fiú. Most lesznek először tűzben. A Bedienung fent alszik, a menázsit felviszik a traktiren.

Január 26.

Ma lent maradok. Az idő csúnya. Esik, a sár nagy és büdösség van a sok húshulladéktól. Jön a német 3. gyalogezred Varsó alól. Rasztot tartanak. Beszélik, hogy a Krupp olyan ágyút csinál, amivel Calais és Dover között át lehet lőni a La-Manche csatornát is. Gulyást ebédelnek, aztán mennek a tűzvonalba, a mi osztrák népfölkelőinkkel, akik velünk Iaktak a barakk-hotelben. Megnézem a német Schwere Haubitzot a munkánál. Az ágyújuk Rohr mit Rücklauffal van. Kedélyesen tüzelnek, közbe mindig kávét, teát főznek és pipáznak. Ski patroll megy föl a hegyekbe. Csupa szálas tiroli fiú, mind fehér swetterben. Estére németek jönnek a hotelba aludni. Mondják, hogy holnap lesz Vilmos császár születésnapja. Ennek örömére már egy páran berúgtak rumtól.

Január 27.

Kovács fennmaradt, én nem megyek fel. Ma van a császár születésnapja. Kapnak a németek minden jót. Meleg ruhát, rumot, cukrot, szivart stb. Egész nap dolgoznak a német ágyúk. Nagy ütközet van: Úgy hallani, holnap megy a reitende Batterie előre. Sok sebesültet hoznak az állomásra. Van egy pár besszarábiai orosz fogoly is, nagy bélelt bundában, moskovitaner prémmel. Önként jöttek át a rossz bánásmód miatt. Jön az orvosunk, szabót keres, a köpenyébe bélést varrni. Én ajánlkozom. Felmegyek a vasúti kupéba, ahol lakik, ott laknak az összes tisztek, jól fűtött vagonokban. A munka után ad egy tábla finom csokoládét.

Január 28.

Nagy a hó, szakadt egész éjjel. Az éjjel jól dolgoztak a német Maschinengewehrek. Több mint 200 orosz halott van.

Január 29.

Az Infanteristák már jó előre mentek. A reitende is Volócon van már. Késő estére lejöttek a mi Geschützeink is.

Január 30.

Reggel korán marsch, az orosz visszavonult. Almamezőn keresztül megyünk Volócra, ami egy szép nagy község. Folyton jönnek az Infanteristák, trének stb. Eszünk a krassói konyhán jó zsíros gerstlit. Tovább megyünk Talamásdon keresztül Zugóra. Átmegyünk egy magas viadukt alatt, amit még a mieink felrobbantottak. A Manschaft a zsidó templomban lakik. Az oroszok telehordták szalmával, ott laktak egy pár hétig. Én a stábbal egy elegáns úri házban lakom. A szobában cserépkályha, mahagóni bútor van. Jó prézlis makarónit csinálnak a sarzsik. Alaposan belakunk.

Kézírással a naplóban az ún. Höfer-jelentések naplóíró általi kivonatai

Hivatalos jelentések

Jan. 29.
Erős havazás állott be. A Kárpátokban az uzsoki szorosnál az orosz ellentámadásokat súlyos veszteséget okozva visszavertük. Volócnál a harc véget ért, az ellenséget a hágók magaslataira visszaűztük, 400 embert elfogtunk.

Höfer altábornagy
a vezérkar főnökének helyettese

Jan. 30.
Az utolsó napok heves harcai a Kárpátokban a hágók magaslatainak visszafoglalását eredményezték. Az egy hét óta tartó nehéz hadműveletekben a csapatok a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a legnagyobb kitartással és szívóssággal harcoltak minden terep nehézséget többnyire magas hóban leküzdöttünk és ezzel nagy eredményeket értek el. Az ellenségnek összesen 10 000 emberét elfogtuk és 6 géppuskát zsákmányoltunk.

Höfer

A kivonatos Höfer-jelentések teljes szövege a korabeli sajtóból 

A kivonatos Höfer-jelentések teljes szövege a korabeli sajtóból A kivonatos Höfer-jelentések teljes szövege a korabeli sajtóból
(Arcanum Digitális Tudománytár)

Január 31.

Reggel Abmarsch Kis-Szolyvára. A vasúton gyönyörű hidak felrobbantva. A német Schwere Haubitz a templom mellett áll, a miénk is egy keskeny úton marad. Felmegyünk a Richtkreisszel, meg a telefonistákkal. Egész délelőtt bolyongunk céltalanul, nagy hóesésben. Addig mászkálunk, míg a muszka észreveszi a társaságot és küldi a srapnelleket.

Végre késő délután találunk alkalmas Beobacntungot. Az orosz egész nap a falut lőtte. Eltalálta a Schwere Haubitzunkat. A templom tornyát srapnellel keresztüllőtte és a trének között végzett pusztítást. A mi Schwereink odajöttek a stellungunk mellé. Jön a Főhadnagy estefelé, rögtön lövi a muszkát. Engem szerencsére leküld a lovával, éppen jókor, majd eldülök az éhségtől. Este visszamegyünk Zugóra, ott marad a szállás.

Február 3. – A keleti Beszkidekben az oroszok igen heves újabb támadását, mely éjjel is tartott, az ellenségnek újra súlyos veszteséget okozva visszavertük. Az erdős hegység középső részén a harc kedvezően alakul.

A szövetséges csapatok, melyek tegnap az ellenség által makacsul védett magaslatokat foglaltak el, 1000 embert és több géppuskát ejtettek.

Höfer

A kivonatos Höfer-jelentések teljes szövege a korabeli sajtóból A naplóíró által közölt kivonatos Höfer-jelentés teljes szövege a korabeli sajtóból
(Arcanum Digitális Tudománytár)

Február 1.

Reggel 4-kor Abmarsch. Gyönyörű tiszta meleg az idő. Korán kezdjük lőni a muszkát. Ő is válaszol. A fejünk felett egymásután explodálnak a srapnellek, de mink az erdőben vagyunk a 19-es honvédekkel. Nem ártanak a golyók. Délben beviszem a Richtkreiszt az ágyúkhoz. Főzünk makarónit. Cukor hiányában sóval eszük meg. Este vissza Zugóra.

Február 2.

Korán megyünk. Az Instrument a traktirral, a hű Mulival, meg a török Csóriccsal, aki vezeti. Én egyedül megyek az Instrumenttel, a Kovács maródi, Kardos a tiszti konyhán van. Sűrű hó esik‚ lent maradok a Geschützöknél, egy párat lövünk egész nap. Este a maródiak rapportra mennek. Salgó, mert maródi volt és a köpenye lyukas, 4 óra kikötést kapott. A hidat már robbantják a műszaki katonák.

Február 3.

Kemény hideg van, egész éjjel fagyott. Az idő gyönyörű. Már nem egyedül vagyunk a Batterie Station. Mozgalmas élet van fent. Egy Schwarmlénia van Beobachtung Standokból, annyi telefon deckung és megfigyelő van már fent. Olyan a havas teteje, mint egy pesti bérházé. Mindenfelé szaladnak a drótok széjjel. Van is fent Beobachtung: a mienk, a német Schwere Haubitzé, a mi Schwere Haubitzunk, 2 reitende Batterie, 2 Feldkanon Batterie, na és egészen hátul Kis Szolyván a két öreg 30 ½ motorágyú. Mindnyájan hosszú fehér vászon mantlikban vagyunk. Úgy mozgunk fent, mint a kísértetek. Megtudjuk, hogy ma döntő ütközete lesz a tüzérségünknek. A muszka a Beszkideken van, nagyon erős stellungban, onnan ma ki kell verni és akkor nem áll meg, csak Galíciában.

Magasrangú tisztek, közösök, németek is jönnek egész vezérkarával együtt. Jön a német repülőgép, elmegy a Beszkidek fölé. Az orosz állások fölött zászlókat dobott le. Nemsokára megkezdik a mi Batterienk a tüzelést. Lassan-lassan a többi is, egészen fent a kis Gebirge Kanon Batterie lő minden percben, odább a reitende ad le salvét, utána einzell feuert. Pokoli dörgés van. A levegő rezeg a sok ágyúlövéstől. Egyszerre csak távoli mennydörgés hallatszik. A 30 1/2-ek is beleszólnak a nagy küzdelembe. Késő estig dörögnek az ágyúk. A mi Batterienk még éjjel is lőtt.

Február 4.

Korán felmegyünk. Egy párat lövünk, míg parancs nem jön, tüzet szüntetni, orosz nincs már a Beszkideken. A tegnapi rettentő ágyútűznek megvolt a hatása. Kivertük az oroszt a határon át Galíciába. Gyönyörű vidéken megyünk előre. Hosszú szerpentin vezet fel a hegyre. A vonat alagúton megy át a Beszkidek alatt. Mink lassan megyünk a meredek úton. Utánunk és előttünk az Infanteristák végtelen hosszú sora, ameddig a szem ellát, az úton mindenütt Infanteristák jönnek. Látjuk a hegyoldalban az elhagyott deckungokat. Látni az ágyúink által vágott gödröket, na meg a 30-as, ahol bevágott, olyan kis lyukak vannak, hogy egy családi ház beleférne. Halljuk az Infanteristáktól, hogy ahol bevágott a 30-as, 50-60 halott fekszik a deckungban. Fölérünk a csúcsra, visszanézünk a szép magyar Hazánkra, mikor látjuk megint viszont?!

Megindulunk lefelé, de már Galíciában megyünk. Az út mellett keresztek vannak friss sírok mellett. Rengeteg muníció hever elszórva. A hegyoldal átlyuggatva a gránátjainktól. Szép szerpentinen haladva, leérünk a vasúti hídig, ami szintén fel van robbantva. Alatta elmenve beérünk Opozecsra. Már este van, megállunk az úton. Az Infanteristák folyton jönnek, nem mehetünk előre, mert a másik faluban az oroszok vannak. Parancs jön, megehetjük a konzervet. Egész nap nem ettünk.

Tábori kórház Oporzecben, 1915 áprilisában Tábori kórház Oporzecben, 1915 áprilisában
(Forrás: de.wikipedia.org)

Következő rész: „Láttam az ukrajnai önkéntesek női zászlósát…”

Összes rész: Somogyi Lajos első világháborús naplója

Szólj hozzá!

Címkék: Szolyva m. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred Somogyi Lajos Vereckei-hágó Somogyi Nusi Kis-Szolyva Ősztető Uzsoki-szoros Zányka

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr5018153688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása