Mészáros Kiss János, a monostori 46-os géppuskás

2021.04.22. 07:00 :: MolnárTibor

Mészáros Kiss János szorgos hagymatermesztők – Mészáros Kiss István és Simon Mária – gyermekeként Makón látta meg a napvilágot 1890. június 30-án. A család hamarosan Kanizsamonostorra költözött. János itt cseperedett fel, földművesként kereste kenyerét. 1913-ban sorozták be, de ekkor még nem kellett bevonulnia katonának. Nem így 1914-ben…

 

1914. június 28-án – a szarajevói merénylet napján! – Tiszaszentmiklóson kötött házasságot az 1898-as születésű, református felekezetű Papp Eszterrel. A házasulók a házasság megkötése előtt a törökkanizsai főszolgabíróságon jegyzőkönyvileg állapodtak meg arról, hogy a születendő gyermekek az apa vallását követik, vagyis római katolikusok lesznek.

Mészáros Kiss János és Papp Eszter házasságkötésének bejegyzése a tiszaszentmiklósi római katolikus házassági anyakönyvben Mészáros Kiss János és Papp Eszter házasságkötésének bejegyzése a tiszaszentmiklósi római katolikus házassági anyakönyvben

A háború kirobbanását követően Jánosnak is be kellett vonulnia, mégpedig a cs. és kir. szegedi 46-os gyalogezredhez.

A cs. és kir. 46. gyalogezred Mars téri szegedi laktanyája napjainkban A cs. és kir. 46. gyalogezred Mars téri szegedi laktanyája napjainkban

Mészáros Kiss János 1915 tavaszán került a harctérre. A mondás, miszerint „kicsi a bors, de erős” teljes mértékben illett a vitézül harcoló apró termetű Jánosra, akinek magassága – katonai igazolványának tanulsága szerint – mindössze 1,56 méter volt.

A Mészáros Kiss házaspár 1916-ban A Mészáros Kiss házaspár 1916-ban

A Doberdón vívott harcokban gyalogosként tanúsított kivételes bátorságáért már 1915 novemberében kiérdemelte a II. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, az ún. „kisezüstöt”. Ezt követően a 46-os gyalogezred II. géppuskás századához osztották be.

Mészáros Kiss János 1915-ben kiérdemelt „kisezüstjének” igazolása Mészáros Kiss János 1915-ben kiérdemelt „kisezüstjének” igazolása

1917 júniusában helytállásáért kiérdemelte a Bronz Vitézségi Érmet, augusztusban pedig az 1916-ban alapított Károly csapatkeresztet is. Ezt a kitüntetést olyan katonák kaphatták meg, akik legalább 12 heti frontszolgálatot teljesítettek.

Mészáros Kiss János 1917-ben kiérdemelt Bronz Vitézségi Érmének és Károly csapatkeresztjének igazolása Mészáros Kiss János 1917-ben kiérdemelt Bronz Vitézségi Érmének és Károly csapatkeresztjének igazolása

Az Oroszországgal kötött fegyverszünetet követően a keleti/orosz hadszíntéren felszabadult erőivel a Monarchia hadvezetése az olasz hadszíntéren küzdő csapatait erősítette meg, amelyeket az 1918 nyarára tervezett támadásban kívánta alkalmazni. Az elképzelések szerint az osztrák–magyar csapatok – amelyek élén a német mintára szervezett és kiképzett rohamcsapatok haladtak – átkelve a Piavén áttörik az olasz védelmi vonalakat, és mélyen behatolnak az ország területére. Ezzel kívánták Olaszországot különbéke megkötésére kényszeríteni, ami az antant komoly gyengülését idézhette volna elő. Az 1918. június 15-én meginduló offenzívát azonban a résen lévő olaszok – akiket ekkor már francia, angol és amerikai csapatok is támogattak – időben észlelték, és már annak kezdetén komoly veszteségeket okoztak a támadóknak, akiknek az időjárás sem kedvezett.

A szegedi ezred – amely a 17. hadosztályban a cs. és kir. debreceni 39. gyalogezred mellett a „legkeményebb” alakulatnak számított – Mina körzetében igyekezett átkelni a Piavén, ahol a folyó négy ágra szakad. Ebből kifolyólag az átkelésre szolgáló eszközöket – pontonok, csónakok – a főágig két szigeten is át kellett vonszolniuk a katonáknak. Az áthajózás heves olasz akna- és géppuskatűz mellett folyt, másfél zászlóaljnak mégis sikerült átkelnie. Az ezred vesztesége néhány óra alatt 230 halottra és 300 sebesültre rúgott, 80-an pedig a rohanó árba vesztek.

A hadosztály átkelt alakulatai megrohamozták az erősen védett Montello hegyet. 30 kilométer szélességben, 5 kilométer mélységben sikerült előrenyomulniuk, aminek során 50 ezer olasz hadifoglyot ejtettek. Az offenzíva azonban az olasz ellentámadások, valamint az elégtelen utánpótlás miatt néhány nap múlva összeomlott. A hadvezetés a folyó keleti partjára, kiinduló állásaikba rendelte vissza a csapatokat, amit azok értetlenkedve fogadtak. A visszavonulást a megáradt Piave is nehezítette.

Mészáros Kiss János 46-os őrvezető katonai igazolványa 

Mészáros Kiss János 46-os őrvezető katonai igazolványa Mészáros Kiss János 46-os őrvezető katonai igazolványa

A piavei csatában bátran küzdő Mészáros Kiss János – immáron őrvezetői rangban – itt érdemelte ki az I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, vagyis a „nagyezüstöt” – másodszor!

Mészáros Kiss János 46-os őrvezető 1918-ben, a piavei offenzíva során kiérdemelt „nagyezüstjének” igazolása Mészáros Kiss János 46-os őrvezető 1918-ben, a piavei offenzíva során kiérdemelt „nagyezüstjének” igazolása

A cs. és kir. 46. gyalogezred az összeomlást követően, 1918 novemberében érkezett vissza Szegedre.

A Szegedi Napló 1919. január 1-jei adatai szerint a 46-osok az első világháború során 54 ütközetben vettek részt. Az ezred kötelékéből elesett, vagy eltűnt 107 tiszt és 1140 fő legénység. Az 1933-ban megjelent ezredmonográfia már jóval nagyobb veszteségeket könyvel el: az ezred állományából elesett/elhunyt 3173 fő, megsebesült/megbetegedett 14 989 fő.

Mészáros Kiss János ma is meglévő kitüntetései Mészáros Kiss János ma is meglévő kitüntetései

János a háború végeztével leszerelt, és hazatérhetett – az akkor már megszállás alatt lévő – falujába, a dolgos hétköznapokhoz. Élete párja hűségesen várta, négy gyermeket – Erzsébet, János, Lajos és József – neveltek fel közösen. A hős katona szép életkort megélve, 1979-ben hunyt el.

A Mészáros Kiss házaspár aranylakodalmukon, 1964-ben A Mészáros Kiss házaspár aranylakodalmukon, 1964-ben

Szólj hozzá!

Címkék: kitüntetés Szeged Tiszaszentmiklós császári és királyi szegedi 46. gyalogezred Kanizsamonostor kisezüst Mészáros Kiss János

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr6116504868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása