A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 7. rész
1915 nyarán a hadifogolytábor rabjait a rekkenő hőség mellett a kényszerű semmittevés is kínozza. Pedig a frontokról csupa jó hír érkezik: az oroszok hátrálnak, az olaszok pedig hiába próbálják áttörni a Monarchia állásait. Rabtartóik kicsinyes bosszúi persze nem maradnak el, és ilyen körülmények között a szobafogság is nehéz próbatételt jelent. Közben egyre több jele érkezik annak, hogy a Balkánon komoly dolgok vannak készülőben, amit a szerbek fokozódó idegessége is bizonyít. Igaz, ők főleg a bolgárok magatartása miatt izgulnak…
1915. július 11. El vagyok keseredve. Van néhány román köztünk (Piso, Gyulvezán), akik gyalázatosan viselkednek, teljesen román szelleműek, ha az újságok azt írják, hogy Románia ellenünk van, akkor láthatólag örülnek.
Egy csomó szerb és cseh tiszt átlépett szerb szolgálatba. Mindnyájan civilbe öltöztek és úgy mentek el. Sokan, akik még köztünk maradtak, szabadon járhatnak a városban, akkor, amikor nekik tetszik. Ez csak úgy lehet, hogy szavukat adták a szerbeknek, hogy nem szöknek meg. – Félek, hogy szellemi állapotunk nem lesz a legtisztább, mire hazaérünk. – A mieink már Lublinnál állnak. Az olaszok nem érnek el semmit. Románia szemtelen módon követeli Erdélyt és a Bánátot.
12. Nikolic és a többi 5 tiszt, akik eddig Üszkübben voltak, most megint közénk jöttek, ma hozták őket ide. Jó dolguk volt ott, csak leveleket nem kaptak. Bordást és társait Kragujevácban tartják vizsgálati fogságban.
13. Óriási hőség. Borzasztó állapotok, éppen most a nyár közepén itt kell a kaszárnyaudvaron tespedni. A tanulás nehezünkre esik, a semmittevés megbolondít. Ma fedeztem fel néhány (egy csomó) ősz hajszálat a fejemen!
(Kaptam anyámtól egy lapot jún. 24-ről) Írtam haza.
14. Ma újra megengedték, hogy sétálhassunk és járhassunk a réten este 7-ig. Az udvaron ½ 5-ig lehet tartózkodni. Ideje, mert már majdnem nekimentünk fejjel a falnak. A „Radnicke Novine” szerb szocialista lap azt írta, hogy a 16. 13. és 3-dik hadtest nagy győzelmet arattak az olaszok felett az Isonzón. Ez az újság kormányellenes lap, már sokszor elkobozták.
(Forrás: www.danas.rs)
Az olaszok eddig folyton azt írták, hogy a nagy esőzések, és az ellenség borzasztó tüze folytán nem értek el semmit. Most azt írják, hogy vitéz katonáik és hős tisztjeik már hozzászoktak a háború fáradalmaihoz és most már nem félnek semmitől sem.
15. (Anyámtól egy lap jún. 21-ről.)
18. 40–50 fok meleg napok vannak. Ingujjra vetkőzve járunk egész nap. Egy szobában vígan voltak, szidták Szerbiát és Péter királyt. Egy detektív, aki itt tartózkodik köztünk, kihallgatta őket az ablak alatt. Most az egész szoba be van csukva, csak egy órára engedik ki őket naponta. Lazarevits hosszú, fenyegető beszédet intézett hozzánk.
(Anyámtól egy lap jún. 26-ról.)
21. (Kláritól júl. 3. és Marjantól jún. 29-ről kaptam.)
23. (Anyámtól júl. 6. és Annitól jún. 31.)
24. (Írtam anyámnak és K. Ferinek.)
26. Tavaly ilyenkor nagyon szép napunk volt. Micsoda lelkesedés uralkodott otthon. És most? Már az oroszok hosszú cikkekben írnak az ő nagy visszavonulásukról. Azt mondják, most az oroszok az ő híres stratégiájukat alkalmazzák.
27. Ma beoltottak hastífusz ellen.
Az Oroszországból jövő jelentések nem tudják eltitkolni, hogy mily rosszul állanak. – Románia beavatkozása nagyon aggaszt.
Köztünk volt néhány olasz származású tiszt, akik most elmentek olasz szolgálatba. Az olasz kormány átvette őket. Hát csak menjenek ellenünk harcolni, egyik gyávább, mint a másik. – Most már kinevetjük az olaszokat hallatlan sikertelenségükért.
26. Egy lap anyámtól júl. 15-ről.
Most egyszerre nagyon gyorsan érkezik a posta.
27. (Feritől egy lap júl. 13-ról.)
29. (Marjantól egy lap júl. 15-ről.)
(Írtam anyámnak és Anninak.)
30. Ma egy óriási jégesőnek voltunk szemlélői. 20 percig tartott. Ilyet még nem láttam, tojás nagyságú darabok estek. A cserép háztetőt feltörte, az ablakok betörtek, madarakat agyonütött. Ha Szerbiában termés volt, akkor az tönkrement.
31. Ma beszéltek már Varsó kiürítéséről. A németek és a mieink az egész vonalon nagy gyorsasággal haladnak előre. Otthon azt hiszik, hogy az ember hazavágyik, persze, hogy oda, de a rajvonalba. Azt nem tudják otthon megérteni, hogy mennyire fáj az nekünk, hogy nem vehetünk részt társaink diadalútjában.
(Kaptam Marjanntól egy lapot.)
A németek bombázzák Varsó egyik küldő erődjét
(Forrás: Tolnai Világlapja, 1915. 34. szám)
Augusztus 3. (Anyámtól jón. 16 egy fénykép és júl. 14-ről egy lap.)
4. Kaptam Ellától egy fényképet júl. 22-ről, melynek nagyon megörültem. Még ily napunk alig volt, nagyszerű győzelmi híreket hallottunk. Varsó, Lublin elesett. Az olaszok rettenetesen kikaptak. Éljen! A mi ezredünk kitüntette magát az olasz harctéren. Csak az fáj, hogy mi nem lehetünk ott.
5. Egy amerikai cseh társulat küldött ide ruhát, cipőt, és ezeket a dolgokat csak a cseheknek vagy más szláv tiszteknek osztották ki.
(K. Feritől és anyámtól júl. 23-ról egy-egy lap.)
6. (Írtam anyámnak és Ellának.)
8. (Kaptam K. Feritől júl. 26. és Berta nénitől júl. 18-ról.)
A szerb lapok tegnap jelentették hivatalosan Varsó elestét. Itt azt mondják, hogy Bulgária ultimátumot intézett Szerbiához Macedónia végett, Szerbia kritikus helyzetben van. – A románok átengedtek Törökország számára lőszert, ez szintén jó jel. Most újra egy reménycsillagunk van, a közeli szabadulásban remélünk. Aztán mehetnénk még az olaszok ellen.
9. Most már nem tagadnak semmit a szerbek az oroszok visszavonulását illetőleg. Hosszú cikkeket hoznak az egyes lefolyt harcokról. Rettegnek Mackensen taktikájától, és a rengeteg sok ágyútól. – Nagy tárgyalások folynak a Balkán államok és a négyesszövetség között.
August von Mackensen
(Forrás: Wikipédia)
10. Mindig bajom van a hasammal. Ezt már csak otthon tudom kikúrálni. – Évfolyamtársaim már főhadnagyok lettek. De sok keserűséget kell az embernek lenyelni.
(Anyámtól egy lap júl. 18-ról.)
12. (Kláritól egy lap júl. 27, anyámtól júl. 30-ról.)
13. (Írtam Klárinak és K. Ferinek.
Az angolok egy kollektív notát intéztek a Balkán államokhoz, de nem tudni, hogy miről szól. – Két olasz hadihajó elsüllyedt volna.
14. (Kláritól egy lap júl. 22-ről)
16. Ma megint egy jó darabot mentek hátra az oroszok. Varsótól keletre gyorsan vonulnak vissza, félnek az elvágástól, mely északról és délről fenyeget. A Balkán államok között izgatott tárgyalások folynak. Az angol jegyzékre kell válaszolni. Szegény Diller kapitányom halálának évfordulója.
17. (Anyámtól lapok aug. 1. és 3. Feritől aug. 2., Hildától aug. 4-ről.)
18. Megünnepeltük Őfelsége születésnapját. Felvirágoztuk a képét. Nagyszerű ebédet rendeztünk. Beszédek is voltak, (különösen a Čieciva szónoklata volt megható.) Elénekeltük a Gotterhaltét és a Himnuszt. Egyes szobákból kihallatszott a zaj, úgy látszik a szerb őrnagy meghallotta és megtiltott minden további ünneplést, azonban a díszítéseket még időben eltüntettük. Mindazonáltal a szobaparancsnokokat kihallgatásra parancsolták. – A csehek, akiknek külön konyhájuk van, nem rendeztek semmiféle díszebédet, sőt mikor konyhamesterük, Košik kapitány egy kicsit jobb ebédet készített, visszaküldték az ebédet és azt izenték, hogy adjon nekik enni azt, mit minden nap.
A Gotterhalte
(Forrás: Wikipédia)
„Augusztus 18-án Ő Felsége L Ferenc József királyunk születésnapját akartuk megünnepelni. Ő Felségének arcképét festettem meg gyorsan, nagy titokban s zöld ágakkal koszorúzva helyeztük falra rögtönzött drapéria közé. Az ünnepet lakomával ültük meg. Nagy asztal hiányában összetoltuk kis asztalainkat s ágydeszkákkal kipótolva, lepedőkkel leterítettük, virággal, zöld gallyakkal díszítettük. Erre került a konyhánk által adott ünnepi ebéd. Szokatlanul ültünk a terített asztalhoz. Ebéd közben a szobaparancsnokunk: Bacskor Iván százados rövid beszédben emlékezett meg Ő Felségéről s a beszéd után »éljen« és »hoch« kiáltások között ürítettük poharainkat. A szerb őrnagy — valószínűleg besúgók útján — értesült a megtartott ünnepélyekről s a 9., 19., 22., 23. és 26. számú szobákat lezáratta. Egy-egy zsúfolt szobában 60-70 embernek, zárt ablakok mellett, az egész napot a szobában kellett tölteni s még az emberileg legszükségesebb elvégzésére sem volt szabad a szobát elhagyni. Mindössze reggel 6-7-ig, déli 12-1-ig és este 6-7-ig lett volna szabad a szobát elhagyni, ha a hosszadalmas reggeli, ebéd- és vacsorakiosztás ezt az időt igénybe nem vette volna. Mindez nyáron, koleragyanús időben történt, midőn kettős figyelemmel kellett volna az egészségre ügyelni.”
(Szöllősy Aladár: Szerb hadifogság. Szerbia, Albánia, Itália 1914-1918. Budapest, 1925. 31-32. oldal)
19. (Írtam Berta néninek és St. Olgának.)
20. Szomorú nap, legalább nekem az. Pedig még egy év előtt, de szép emlékek fűződtek névnapomhoz. (Most meg meg van fertőzve.) Hogy oly szerencsétlenül kellett nekem járni. Vérzik a szívem, ha erre a napra gondolok.
Megbüntették azokat a szobákat, ahol augusztus 18-án hangosan énekeltek. Még pedig naponta csak 3 órát lehetnek a szabadban, azután a szobákban kell tartózkodniuk, az ajtókat rájuk csukják. Még a szükséget is a szobákban kell elvégezni. – Az én szobám nincs ezek között, pedig mindenütt énekeltek, de az őrnagy csak a lakásához közel eső szobákat hallotta.
A szerb újságokat most szigorúbban cenzúrázzák.
Kovnó elesett, a mieink óriási gyorsasággal haladnak előre. Az a hír is elterjedt, hogy Olaszországban is benyomultunk egy helyen.
22. (Kaptam Marjantól egy lapot aug. 5., hazulról júl. 27., 29. és aug. 5.)
24. (Hazulról lapok aug. 6., 7., 9. és 11. Babactól aug. 11-ről.)
25. Azt írja egy újság, hogy a németek győzelme vereség, mert oly rettenetes veszteségeik vannak Lengyelországban (2 000 000 felül). Még sok ilyen cikket írnak, evvel vigasztalják magukat. – Nekünk most már annyi veszteségünk volna (a szerb újságok szerint), hogy ha az igaz, akkor már az egész hadseregünknek el kellett volna pusztulni.
26. Új szigorú parancs: – Este 6 órakor be kell menni a szobákba. Énekelni, hegedülni vagy hangosan kiabálva beszélni még nappal sem szabad, mert különben azt tüntetésnek, lázadásnak tekintik, – és ilyennek tekintették az augusztus 18-ki esetet, – és akkor az őrségnek joga van fegyverrel közbe lépni. Nappal nem szabad más szobákba menni.
(Kláritól és Feritől augusztus 13-ról egy-egy lap.)
27. (Írtam anyámnak és Marjannak.)
29. Becsempészett idegen újságokból megtudtuk, hogy Kovel, Breszt-Litovszk és Novo-Georgievsk elestek.
Azok a szláv tisztek, akik a büntetett szobákban vannak, fel lettek oldva a büntetés alól, azaz ők kint lehetnek egész nap. Nikolič kapitányt megint elvitték tőlünk, haditörvényszék elé állítják, mert egy beszédet tartott aug. 18-án (Egy pár cseh és szerb jelentette föl.)
Szeptember 1. A szerb kormány zsákutcába jutott. Most kell nekik válaszolni, hogy eleget tesznek-e a bolgárok felszólításának, vagy pedig háborúba keverednek velök. Volna még egy megoldás, t.i. hogy velünk békét kötnének.
A szerbek és csehek szabadon járnak kelnek Nis városában. Fürödni megint nem visznek három hét óta.
(Kaptam anyámtól aug. 15., 20. és Marjantól aug. 17-ról lapokat.)
2. (Anyámtól aug. 18-ról egy lap.)
(Írtam anyámnak és Babacnak.)
Ma betiltották a szeszesital fogyasztását. A cseheknek és szerbeknek ellenben meg van engedve. Bulgária kereken visszautasította a négyes entente ultimátumát. Romániáról minden nap másképp írnak. – Ma bent volt a kaszárnyában Strasser önkéntes, akit velem együtt fogtak el. Azt mondta, hogy a szerbek nagyon szorult helyzetben vannak. – László szakaszvezetőm velem együtt szintén fogságban került és itt Szerbiában tífuszban meghalt.
4. (Marjanntól egy lap aug. 18-ról)
6. Szerbiában nagyon félnek a bolgárok beavatkozásától. Állítólag elvisznek Nisből, mert itt nagyon közel vagyunk a bolgár határhoz.
(Kláritól egy lap aug. 22., egy fénykép aug. 26. és Feritől egy lap aug. 24-ről)
8. Ezentúl minden héten kétszer megjelenik egy francia újság, mely a szerb hírek fordítása. Én is járatom, legalább gyakorolja magát az ember.
(Anyámtól egy lap aug. 25-ről)
10. Itt a hadifogságban sok ismerősöm nevét elfelejtettem, csak hosszas gondolkodás után jövök rá. – Beállt már az őszi idő, mely ólomsúllyal nehezedik kedélyünkre. Mióta betiltották az alkoholt, nagyon csendes mindenki. A győzelem reménye most erős bennünk. Óriási dolog az, amit Oroszország ellen produkáltak a mieink. Az oroszok azt jelentik, hogy több jel arra enged következtetni, hogy a németek már befejezték az offenzívát Oroszország ellen.
(Írtam Ferinek és Mariska néninek.)
11. (Jenőtől egy lap júl. 20-ról.)
A Nagy Háborúban szembenálló két katonai tömb államai (az antant és a központi hatalmak) kezdettől komoly erőfeszítéseket tettek a semleges országok megnyerésére. Miután Olaszország 1915 májusában csatlakozott az antant táborához, különösen fontossá vált Bulgária megnyerése mindkét koalíció számára. Nem is fukarkodtak a szófiai kormányzatnak szóló ígéretekkel. Valójában azonban a bolgár vezetés kezdettől a központi hatalmak szövetségét favorizálta, ám az 1914. évi szerencsétlen kimenetelű Potiorek-offenzívák óvatosságra intették. Végül a gorlicei áttörés sikere döntötte el a kérdést: Bulgária 1915. szeptember 6-án elkötelezte magát a német-osztrák–magyar-török koalíció mellett. A bolgár dilemmát azonban ténylegesen az döntötte el, hogy a központi hatalmak siker esetére odaígérhették Bulgáriának Macedóniát, az antant pedig nem…
Következő rész: „Az az érzésem, hogy ütött a szerbek utolsó órája…”
Összes rész: A halálmars krónikása – Szakraida István naplója
