1917 – avagy Sam Mendes szerint a világ(háború)…

2020.02.07. 07:50 :: PollmannFerenc

Íme kezdetnek egy korántsem elméleti kérdés: lehetséges-e csinálni olyan háborús játékfilmet (azaz nem dokumentumfilmet), amit utána a hadtörténészek nem kezdenek el élesen kritizálni, sőt ócsárolni? Szinte pontosan három évvel ezelőtt szembesültem ugyanezzel a kérdéssel, amikor a Szürke senkik (Kovács István filmje Köbli Norbert forgatókönyve alapján)  osztotta meg nagyjából hasonló módon a nézői közvéleményt. Akkor a laikus (értsd: nem hadtörténész) közönség körében kimagaslóan magas (kb. 80%-os) volt a film tetszési indexe, a háborúk és a hadak történetével hivatásszerűen foglalkozók véleménye – bár az enyhe fanyalgástól a nyílt elutasításig széles skálán mozgott – szinte egyöntetűen negatív volt. Most Sam Mendes monumentális első világháborús filmeposzával megismétlődni látszik a három évvel ezelőtti helyzet.

Persze a két említett film összevetése eleve problematikus számos kézenfekvő szempont miatt, mégis akadnak párhuzamok: így például mindkettő a frontvonalak mögé küldött katonák lehetetlen küldetéséről szól.

A film egyik plakátja A film egyik plakátja

Eredeti kérdésfeltevésem szempontjából azonban talán a legfontosabb: mindkét film stáblistájában megtalálható legalább egy olyan szakértő, akinek elvileg garantálnia kellene, hogy a filmben ábrázolt események szakszerűen kerülnek bemutatásra. Sőt, az 1917 stáblistája több ilyen szakember nevét is tartalmazza (bár a végeláthatatlan hosszan hömpölygő felsorolásban igazán nem könnyű őket kiszúrni).

A katonai és történész szakértők a stáblistában A katonai és történész szakértők a stáblistában

Mendes a saját szakértőit ráadásul a legjobbakból válogatta, ami azt sugallja, hogy nagyon is komolyan vette a szakmai hitelességet. Ennek fényében meg inkább feltűnő a hadtörténészek elutasító véleménye.

Vajon mi lehet ennek az oka? Szakmai szemmel nézve az 1917-tel kapcsolatban számos súlyos kritikai észrevétel megfogalmazható. Ezek felsorolásától én itt most eltekintek, mivel nem szeretném elrontani azon leendő nézők élményét, akik még csak ezután szeretnék megtekinteni a filmet. (Egyébként is a világhálón megjelent tengernyi kritikában ezek a kisebb-nagyobb bakik rendre megtalálhatóak.) Fontosabbnak tartom viszont a szakértők szerepének középpontba állítását. Annak idején Köbli Norbert egy interjúban nyíltan megvallotta, hogy szándékosan mellőzte a forgatókönyv megírásánál a hadtörténész szakértők bevonását, mivel szerinte szükségtelenül korlátozták volna az írói fantázia kibontakozását. Mendes esetében ilyesmiről nem tudni, ám a filmmel kapcsolatos számos hadtörténész kritika azt valószínűsíti, hogy nem az általa alkalmazott szakértők hozzáértésével lehetett a baj (ezt az illetők szakmai reputációja gyakorlatilag kizárja), hanem a rendező hagyta figyelmen kívül a szakemberek észrevételeit. Az a világháborús epizód, amit a neves rendező (a két legutóbbi James Bond-film direktora) az 1917-ben a nézők elé tár, egy fiktív háború fiktív epizódja.

Sam Mendes a Golden Globe 2020. január 6-ai díjátadóján a legjobb rendezésért járó díjat vehette át az 1917 című alkotásáért. A film 10 Oscar díj jelölést is kapott, amelyekről a döntés a mostani hétvégén születik. Sam Mendes a Golden Globe 2020. január 6-ai díjátadóján a legjobb rendezésért járó díjat vehette át az 1917 című alkotásáért. A film 10 Oscar díj jelölést is kapott, amelyekről a döntés a mostani hétvégén születik.
(Forrás: https://news.yahoo.com/)

Azt nem mondhatjuk, hogy semmi köze nincs az első világháborúhoz: az egyenruhák, a fegyverek a felszerelés többé-kevésbé megfelel a Nagy Háborúban használtaknak. A kiindulási szituáció is illeszkedik a valódi történelemhez: a német arcvonal visszavétele a Siegfrid- (más néven Hindenburg-) vonalra valóban megtörtént. Mendes nagyapja, aki egykoron maga is harcolt a brit hadseregben Flandriában, sokat mesélt unokájának korabeli élményeiről, amelyek alapján született azután a film forgatókönyve. A rendezőnek azonban az eredeti történetek csupán nyersanyagként szolgáltak: ő egy saját sztorit kreált belőlük. Talán jobb lett volna, ha inkább azt a haditettet filmesíti meg, amiért nagyapját annak idején ki is tüntették: hogy 1917 őszén Passchendaele-nél a senki földjén rekedt brit katonáknak segített visszajutni a saját vonalak mögé. Mendes azonban nem ezt tette és a jelek szerint a szakértői tanácsokat is csak korlátozottan (ha egyáltalán…) vette figyelembe, miáltal – pestiesen szólva – házhoz ment a (hadtörténészi) pofonokért… És ezek után lehet bármennyire is jól fényképezve a film, lehet bármennyire is hatásos a (látszólag) egyetlen snittből álló kétórás filmfolyam, a történet bántó logikátlanságait és dilettáns melléfogásait nem csoda, hogy nem tudja lenyomni a (háborús ügyekben) szakértő közönség torkán. A kiszámított szörnyűségek ábrázolásával is baj van: az állati és emberi tetemek, a háborús pusztítás, a járhatatlanná vált terep bemutatása mind-mind csupán a főszereplők mission impossible feladatának rendkívüli nehézségét kellene hangsúlyosabbá tenni.

Jelenet a filmből a két főszereplővel Jelenet a filmből a két főszereplővel

A két őrvezető útja a saját vonalaktól a németeket hajnalban megtámadni akaró (és ezáltal tudtukon kívül csapdába sétáló) két brit zászlóalj parancsnokához voltaképpen a film egyedüli témája. Mendes minden erőfeszítése arra irányul, hogy ennek az útnak a szörnyűségét ábrázolja. Ám vagy nem tudja, vagy ha tudja is, akkor nem akarja ezt a képzeletbeli utat olyan szörnyűnek ábrázolni, amilyen az igazi Nagy Háborúban lett volna, ha tényleg megtörténik. Mert az igazi háború sokkal, de sokkal szörnyűbb volt, mint amilyennek a rendező a filmvászonra képzeli. Mendes persze nyilván tekintettel volt a nézőközönség tűrőképességére. Így azonban a filmje nem a Nagy háborúról szól: a háború csupán díszlet lesz és marad.

Szükség van-e egyáltalán az ilyen filmekhez hadtörténész szakértőkre? Azt mondanám, hogy igen – de csak nagyon korlátozott mértékben. A szakértő főleg ahhoz kell, hogy a jelmezek és a környezet többé-kevésbé korhű legyen: de legalább is a nem hozzáértő nézővel elhitesse, hogy az… Nagyobb jelentőségű ügyekben azonban valamirevaló rendező már nem engedi beleszólni a szakértőt. Hiszen a forgatókönyv nem a valóság ábrázolása, mivel nem dokumentumfilmről van szó, csak fikcióról. Ha ez így van, akkor az eredeti kérdésre szükségképpen „nem” lehet csupán a válasz. A hadtörténészek pedig jobban teszik, ha nem idegesítik fel magukat túlzottan emiatt…

A film magyar nyelvű előzetese itt tekinthető meg.

41 komment

Címkék: kritika film

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr9115460704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2020.02.07. 08:14:28

A nagy háború csak a kuliszákat adta a fiktív történtehez. Kár, hogy ennyi pénzből nem tudtak jobb, a ngy háborút valósan bemutató filmet csinálni...
De a szobrocsák - borítékolhatóan - valószínűleg meglesznek! És ez a cél....

PollmannFerenc 2020.02.07. 08:30:27

@MTi: Persze, minden filmrendező álma az Oscar... De Mendes a nagyapjának akart ezzel a filmmel emléket állítani. Kérdés, hogy a szobrocskák száma minősíti-e egyben az emlékállítás sikerességét is?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.07. 16:02:07

@PollmannFerenc: Szerintem a számára az emlékállítás már sikeres volt a film elkészítésével, még ha nem is az eredeti sztorit vitte filmre... Sikeres filmrendezőként kiírhatta, hogy "Alfred H. Mendes őrvezetőnek, aki a királyi lövész alakulat első zászlóaljában szolgált, s tőle hallottuk a történeteket". Az eddigi díjak és az esetleges új szobrocskák csak hab a tortán.

Hogy mi esetleg az elkészült műről másként gondolkodunk, mint aminek ő szánta, az a mi bajunk. :)

flitsch 2020.02.07. 21:48:25

Udvari Történészeim! Első napi vetítésen néztük meg a fiaimmal. Jól látható volt, hogy a győztesek írják a történelmet, a Szürke senkikből pedig sokat meríthettek a forgatókönyv megírása közben. Gyermekeim azon kérdésére, hogy a német katonák tényleg ilyenek lehettek-e hosszas választ kellett adnom a közeli gyorsétteremben....

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.08. 15:39:31

@PollmannFerenc: @MTi: Egyébként érdekes kérdés lenne, ami a Facebook oldalunkon már szóba került, hogy a nagyapa nyomtatásban is megjelent visszaemlékezése és a megvalósult film hogyan viszonyul egymáshoz? Ezzel még senki sem szembesítette a rendezőt?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.08. 15:44:15

@flitsch: A németekről alkotott kép (is) valóban elég egyoldalú. A rendező nem tudom, hogy ismerte-e a "mi" filmünket. Nem vagyok benne biztos. :)

janos900 2020.02.08. 15:52:24

Az én válaszom: lehetséges, de nem fog megtörténni.

Pont a minap néztem egy brit kardkovács szakember (és forgatásokon szakértő 25 éve) You-tube videóját arról, hogy miért nem kerülnek a filmekbe hiteles kardok, páncélok stb. a korszakokhoz megfelelően. Egy szem fegyverről beszélünk, semmi történet, kosztüm, vagy díszlet. Eleve van vagy 200 kard, anyagilag mindegy mit választanak. Az egyik ok ez volt:
"a színésznek kell a testalkatához választanunk egy kényelmes és látványos fegyvert, amivel aztán el tudja játszani a jelentet és jól is néz ki a vásznon. Kész, ennyi. Zárt sisak a lovagoknak? Hogy ne látsszon a sztár arca vívás közben? Akinek ekkora a gázsija? Kizárt! Ezek mind fontosabbak a gyártáskor, mint a korhűség. Senki se azért megy a moziba, hogy történelmi hűséget nézzen, arra a dokumentum filmek valók, a mozi tömegszórakoztatásról szól és haszonról."

Azt se felejtsük el, hogy ez a rendező víziója a háborúról, nem dokumentum film. Tamással egyetértek, elég masszívan emléket állított a nagyapjának. 10 életnagyságú szobor se tudná ezt felülmúlni Buckingham palotához vezető a Mall-on, mármint magát a filmet mint mementót, a kis szobrok már csak a cseresznye lesznek a hab tetején.

Ami viszont szerintem hatalmas pozitívum a film kapcsán:
remek példa arra, hogy lehet a tömegeknek tetsző, izgalmas és látványos filmet készíteni a Nagy háborúról! Tömegek érdeklődést kelti fel, ma minden erről szól a filmiparban, a tömegek figyelméről. Remélem még lesz vagy 3-4 újabb film ami megpróbálja ezt meglovagolni. Tartsák életben a témát ez a lényeg!

Az is fontos, hogy a briteknek is megvan a maguk ellentmondásos képe a korszakról, érdemes elolvasni Révész Tamás tanulmányát a Hadtörténeti Közlemények 127.-es számában. Csak két példa, ami nekem 7 év londoni élettel a hátam mögött, zsebemben egy brit útlevéllel fontos volt a filmben:

Nagyon jó volt társadalmi szempontból, hogy voltak afro katonák a filmben, meg egy indiai a teherautón. Történelmileg az indiai gyalogos az anyaországi katonákhoz keverve, elég erőltetett. (Voltak ugyan indiai lovasok akkor Franciaországban, akiket gyalogosként vetettek be, de önálló alakulatként. Mondjuk elkeveredett az egységétől, fogjuk rá.)
Ez abból a szempontból fontos, hogy az átlag nézőknek mutassák, nem csak az anyaországi fehér katonák vívták meg azt a háborút sem. A korabeli fényképekről ugyanis gondosan lemaradtak a nem fehér katonák. Az indiai hadsereg részvétele se volt agyon reklámozva az elmúlt 100 évben. Minap olvastam egy korabeli mulat futballsztárról aki felverekedte magát a tiszti rangig a brit seregben, egy londoni ezredben. Hatalmas teljesítmény volt 1917-18-ban, a fehérek között, félvérként. Kellett vagy 100 év mire könyvet írtak róla.

Az is fontos, hogy az oroszlán közkatonák, akiket a szamár tisztek vezettek képen változtat, társadalmilag berögzült kép ez ugyanis a korszakról. Szóval ezt, jól árnyalja a film, mert csupa jól ismert színész alakít változatos tiszt karaktereket.

Szóval szerintem nagy pozitívumai vannak a filmnek, messze nem tökéletes. Pl: minek ennyit kúszni mászni, ha repülőről is ledobhatták volna a parancsot? Ettől én még, például folyamatosan fogom használni referenciaként, amikor laikusoknak tartok terepasztalos csatákat a nagy háborúról. Mert remek visszacsatolás, a második világháborúhoz vannak ikonikus filmek amikre lehet hivatkozni, de az első világháborúhoz nincs túl sok.

Részemről ha a hadtörténetileg pontos, de anyagi bukás, és elfeledett film, vagy a pontatlan ámde népszerű és a kedvenc korszakomra figyelmet irányító film közül kell választanom, akkor önző módon a másodikat választom. Potyogjanak azok a szobrok! :)

PollmannFerenc 2020.02.08. 20:02:52

@PintérTamás: Még nem jutottam hozzá a nagypapa visszaemlékezéseihez, de enélkül is valószínűsíthető, hogy bizonyos epizódok - pl. a leharapott fülü pacák története - az öregúr elbeszéléseiből került a forgatókönyvbe. Viszont a film alapsztorija alighanem a rendező és forgatókönyvíró társa innovációja és nem sok köze van a nagypapa kalandjaihoz.

fregattfőhadnagy 2020.02.09. 01:47:48

Üdvözletem! Régóta olvasom és szeretem a blogot, és szeretném egy barátom véleményét bemásolni ide, akivel már a premier napján megnéztük a filmet. Nekem eddig a "A Nyugaton a helyzet változatlan" 1930-as film volt az etalon, ha már I. vh-s filmről volt szó. Szóval, idézet:

"Katarzis-függő vagyok ugyan, de az ritkán fordul elő velem, hogy már az első fél óra után küszködök a könnyeimmel. Egyébként az egész első óra zseniálisan van adagolva, meg imádtam, hogy az A-listás színészek öt percekre bevállaltak egy-egy kulcsjelenetet, a George MacKay nevű srácra pedig ezek után érdemes lesz odafigyelni, mert sokakat megszégyenítő alakítást hoz az első perctől az utolsóig, az érzelmek legszélesebb skáláján. Mondjuk jó szar napja volt valóban.
Lehet, hogy spoiler, de a film kb. felénél van egy egész fontos vágás, ami után lesz pár megkérdőjelezhető rendezői döntés, amit az én ízlésem kicsit ledobott magáról, féltettem is, hogy amennyire elkezdtem szeretni jól elbasszák a végére, de spoiler vége szerencsére sikerül visszahozni az utolsó harmadát a tényleg lélegzetelállító első óra szintjére.
Nem mentes tehát a hollywoodi eszközöktől, viszont leginkább messze átlépi azok határait és ha ez előbbi kellett ahhoz, hogy ilyen színvonalon le tudják modellezni ezt a háborús helyzetet, akkor ám legyen. Kétévente egyszer talán ha előfordul, hogy ilyen minőségben kerülnek vászonra háborús helyzetet igazán jól érzékeltető filmek, szóval érdemes mindig megbecsülni az ilyet, a 2019-es évnek ez az az alkotása gondolom."

Persze megbeszéltük, hogy kellett bele a "gonosz német", de a hangulat rendben volt, és egy mai fiatal is átérezheti a lövészárkok borzalmát. Köszönöm a figyelmet, zseniális a blog, még sokáig!

bloggerman77 2020.02.09. 04:42:21

A Ryan közlegény is teljesen fikciós és mégis háborús filmlegenda lett (főleg az első 20 perc miatt).

Sajnos az angolszász rendezők első világháborús fimjeinek visszatérő eleme, hogy a "sztereotipikus" vérgőzös 2. világháborús német (sőt Waffen SS...) tiszt figuráját változtatás nélkül emelik át 1. világháborús környezetbe.

A szereplők mozgatása meg teljesen anakronisztikus, évtizedekkel később kialakult harcászati módszerek jelennek meg ebben a környezetben (puskák folyton a vállhoz emelve), "kommandós" mozgás stb.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.10. 07:14:59

Sam Mendes végül nem kapott Oscart, de a film hármat csak begyűjtött a 10 jelölésből:

- legjobb hangkeverés,
- legjobb operatőr (Roger Deakins),
- legjobb vizuális effektek.

index.hu/kultur/cinematrix/2020/02/10/oscar_dijak_filmek_dijatado_nyertesek/

BartókBéla 2020.02.10. 12:38:10

Nem akar valaki inkább az Akik már nem öregszenek meg c. film erényeiról (és hibáiról) írni inkább egy nagyon részletes posztot???

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.10. 17:25:19

@BartókBéla: Nagyon kellett volna/kellene arról is, mert aki azt látta, az biztos, hogy minden ilyen alkotást, mint amiről fent szó van, még erősebb kritikával szemlél. Vajon Mendes látta-e, s ha igen miért nem tanult belőle?

PollmannFerenc 2020.02.10. 17:32:31

"Ááá, nem érted te ezt a mi szakmánkat, Margit!" (Kardos őrnagy)

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.10. 19:40:00

@PollmannFerenc: Egy kicsit konkrétabban, hogy értsük a "szakmát" kedves "őrnagy úr"! :)

BartókBéla 2020.02.10. 21:10:00

Engem nemcsak az érdekelne hogy a magyarországi nézők mit szóltak a filmhez hanem az is, mi volt Biddis, Robertshaw, Barton és Rochfort véleménye az elkészült munkáról.
Szerintem azok a döntő érvek...

PollmannFerenc 2020.02.10. 21:39:05

@PintérTamás: Kardos doktor megjegyzése a rendezőnek szólt...

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.10. 21:52:38

@BartókBéla: Ha megtaláltad, oszd meg velünk is. :)

Az hogy pl. Flandriába hirtelen hogyan kerültek hegyek és sebes folyású hegyi patak, bizonyára nem nekik köszönhető. Ahogy az is teljesen érthetetlen, hogy a "front" egy gyönyörű zöld mezőben és teljesen steril környezetben kezdődő árok véggel indul, amin bemasírozva kezd el megváltozni a környezet, mint ha a háború csak azon a néhány méteren folyna... De hagyjuk is, mert csak felbosszantja az ember magát.

Peter Jackson általad is említett filmje teljesen más és hiteles képet ad a háborúról. Persze, igen, tudjuk, az egy dokumentumfilm. De bevezetésnek az első világháború valódi világába jó lett volna Mendesnek is...

PollmannFerenc 2020.02.10. 22:17:22

@BartókBéla: Nagyon köszönöm Béla a linket. Igazán tanulságos olvasni, mekkora erőfeszítést tettek a szakértők a hitelesség biztosításáért... Ezek után még kevésbé értem a végeredményt: eddig azt gondoltam, hogy a rendező egyszerűen ignorálta a szakértőket, mikor neki úgy tetszett. Pedig nem... De hát ez nem magyarázza meg például az alapszituáció képtelenségét, amit az egyik kritikus frappánsan így fogalmazott meg: "Az átlagos szemlélő számára az 1917 műszaki és történelmi szempontból legnagyobb részt a helyén van, akkor is, ha jobban belegondolva a bemutatott küldetés minden hősiessége ellenére, és azt is figyelembe véve, hogy az első világháborúban a harctéri kommunikáció még tényleg gyerekcipőben (de leginkább sáros bakancsban) járt, egy agyatlan ökörség."

PollmannFerenc 2020.02.11. 07:12:27

@BartókBéla: Örömmel olvasom, hogy a film egyik főszereplője szerint a forgatókönyvet társszerzőként jegyző Krysty Wilson-Cairnsnak "enciklopédikus tudása" van az első világháborúról. Ugyanebben a cikkben az is szerepel, hogy nevezett hölgy volt minden az első világháborúval kapcsolatos kérdésben a szakértő... Ezt gondolom úgy kell érteni, hogy voltak a hadtörténészek és volt mindőjük felett a forgatókönyvíró. Ezt értem. Azt egyelőre viszont nem, hogy az illető hölgy mit értett az alatt, ami az általad másodikként megadott cikkben áll, hogy ugyanis meg akarván törni a szabályt, miszerint egy nő nem tud háborús mozit írni "I somehow negotiated my vagina through it". Ez a gondolat azután visszatér a cikk végén, mikor felteszi a kérdést: "Only a man can write a war movie: why? Because he needs to write it with his penis?"

PollmannFerenc 2020.02.11. 07:19:20

@PollmannFerenc: Mellesleg ezek szerint tévedtem, mikor azt feltételeztem, hogy a fülleharapó patkány története Mendes nagypapa elbeszéléseiből származik...

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.11. 12:36:08

@PollmannFerenc: Van egy jó barátom, aki rendszeresen dolgozik filmekben katonai szakértőként. Úgy tűnik, hogy a szakértő leginkább csal dísznek van, bele legfeljebb akkor szólhat, ha megkérdezik.

Ha meg sokat okoskodik, akkor legközelebb nem hívják.

PollmannFerenc 2020.02.11. 16:54:59

@BálintFerenc: Pontosan. Saját tapasztalatom is van... Kutya fa*án vitézkötés - ez a szakértő...

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.11. 22:36:56

@PollmannFerenc: @BartókBéla: Na és még eddig mindenki Mendest dicsérte, vagy hibáztatta, s tessék, nem is neki köszönhető a sztori, hanem szabad szájú skót hölgynek...

Vajon most így az Oscar-díj elmaradása után hogyan vélekednek? Mégis csak be kellett volna vonni ezeket a magyar hadtörténészeket, tessék, megfúrták a szobrunkat? :)

MTi 2020.02.13. 15:31:16

@PintérTamás: pontosabban Pollmann Ferenc barátunk pengeéles kritikája.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.02.13. 22:58:17

@MTi: Egész pontosan: igen. Ha keresik majd a főfúró mestert. :)

PollmannFerenc 2020.02.14. 06:30:25

@MTi: Pengeéles? Olyan véleményt is olvastam, hogy inkább túlságosan is szolid...

MTi 2020.02.14. 06:53:34

@PollmannFerenc: pedagógiailag megengedő voltál.

MTi 2020.02.15. 11:31:20

@PollmannFerenc: Mendes közlegény megmentése :)

BartókBéla 2020.02.16. 19:47:34

@PollmannFerenc: Úgy látszik, Margit mégis érdeklődik Kardos doktor szakmája iránt.

PollmannFerenc 2020.02.16. 19:59:22

@BartókBéla: Talán... De a jó doktor szerint érteni nem érti...

BartókBéla 2020.02.18. 12:16:07

Itt a következő csemege:
Hamarosan kezdődik Remarque német nyelvű regénye német nyelvű filmváltozatának forgatása:

www.filmstarts.de/nachrichten/18529610.html
variety.com/2020/film/global/edward-berger-all-quiet-on-the-western-front-daniel-bruehl-1203504103/

(Senkinek sem volt különös, hogy eddig csak két angol nyelvű változata volt???)

MTi 2020.02.18. 22:19:13

@BartókBéla: a film és a sorozat is már elkészült, be is mutatták:

www.youtube.com/watch?v=VMjYiD_D43I

Tervezek egy posztot Péterről/Petarról :)

PollmannFerenc 2020.02.19. 08:21:41

Bocsánat, hogyha kérdem... Hogy ŐK miért... És MI miért nem...

MTi 2020.02.19. 13:11:11

@PollmannFerenc: a kérdés jó, csak téves helyen teszed fel.

PollmannFerenc 2020.02.19. 19:03:44

@MTi: Szerinted kit kéne megkérdezni? Mert úgy tűnik abban mindenki egyetért, hogy szükség lenne jó magyar történelmi (akár háborús) filmekre... És hát pont erre nem lenne elég pénz? Lám a szerbek még a halálmenetet (pardon: golgotát) is meg tudják filmesíteni...

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról