„Az egyedüli háborús találmány, melyet az összes hadviselő félnél átvettek…”

2020.02.05. 07:04 :: PásztorLevente

1918 tavaszán egy új és minden korábbinál veszélyesebb „háborús találmány” kezdte tizedelni a hadviselők táborát. A spanyolnáthának elnevezett influenzajárvány nem válogatott a különböző országok egyenruhásai között. A magyar királyi miskolci 10. honvédgyalogezred tábori újságjában a betegség az 1918 októberi számokban jelent meg először. A tábori lapban közölt írások a korszakra és a frontkatonákra jellemző – manapság már néha nehezen értelmezhető – sajátos bakahumorral írnak kezdetben a súlyos áldozatokat követelő járványról.

 

A poszt írásának kezdetekor nem igazán gondoltam, hogy hirtelen aktualitása is lesz. Sajnos a napokban a híradások legfontosabb témája a nemrég Kínában felbukkant és naponta egyre több áldozatot követelő koronavírus járvány. Itt most az első világégéshez köthetően a spanyolnáthával foglalkozom, néhány tábori újságcikkből szemezgetve, azok alapján felidézve a 100 évvel ezelőtt pusztító járvány megjelenését és elterjedésének az emlékét.

Az influenzajárvány első megbetegedései 1918 márciusában történtek a Kansas állambeli Fort Riley katonai támaszponton Az influenzajárvány első megbetegedései 1918 márciusában történtek a Kansas állambeli Fort Riley katonai támaszponton

Az 1918. október 1-jén kiadott 10-es honvéd számban egy Miskolcon kifejlesztett megelőző technikáról kapunk összefoglalót.

„Nem fog ki rajtam a spanyolnátha. Nem akkor kell gyógyítani a betegséget, mikor megvan. Védekezni kell előtte! Hát tudja tegnap este az Avason védekezési estélyt rendeztünk a spanyolnátha ellen. Igen, védekezési estélyt. Jó mádi borocskát ittunk. Kilenc óra felé már az asztalon lejtettem nemzeti táncunkat, éltetve Noét, hogy már a bibliai időkben feltalálta ezt a kiváló orvosságot. Diktum-faktum, így védekezünk mi a spanyolnátha ellen. Jövünk lefelé, hát csak úgy érzem, hogy kitört rajtam a spanyol betegség. Lefeküdtem valamelyik síremlék mellé s egyre hangoztattam, hogy nekem 80 fokos lázam van.”

Az 1918. október 15-i számban pedig a Spanyolnátha című orvosi szakvéleményt is olvashatjuk egy interjú keretében, melyet Thurzó Nagy László közölt az újság hasbájain. Abban megegyezhetünk, hogy az „orvosi állítások” a mai napig megállják a helyüket! Szóval felkészülni, mert nagy igazságok olvashatók lentebb!

„– Mit tud kedves doktor úr, a spanyolnátha eredetéről?
– Elsősorban szemtelenség, hogy a spanyolok maguknak vindikálják ennek a nagyszerű betegségnek a feltalálását. Hisz a neve is mutatja, hogy ókori eredetű. Az nem nátha, hanem náthán. A másik nemtelen eljárásuk az volt, hogy nem közölték velünk a betegség bacillusát, hanem saját védjegyüket ráütötték. Egyedüli háborús találmány, melyet az összes hadviselő félnél átvettek. Képzelheti, hogy a háború után – mikor a nemzetközi egyezmény szerint a szerzői, gyártási jogokat védik – mekkora kártérítést fogunk fizetni Spanyolországnak.
– Miben látja, doktor úr, a spanyolnátha tüneteit?
– Abban, hogy az illető beteg!
– Hallatlanul szellemesnek tetszik lenni!
– Természetesen. Mikor az egyén érzi, hogy közérzete nem normális, vagy beteg, vagy pénze nincs, ami egy kutya. Ha félre beszél – lázas, vagy bolseviki, ami egyaránt veszedelmes. Ha annyira rosszul van, hogy szétküldik a gyászjelentését és eltemetik, akkor meghalt.
– Pompás diagnózis! Most már azt tessék elárulni, hogy kell ellene védekezni!
– Nem kell megkapni!
– Pompás!
– Természetesen ezt nem tudja mindenki megtenni. Hogy ne lenne kapós, mikor mindenki megkapja, aki akarja; még jegy sem kell hozzá. Fontos védelmi intézkedéseket kellene tenni. Így be kellene zárni mindazokat a helyeket, hol az emberek jönnek össze: színház, mozi, villanyos, vasút, posta, telefon, piac, vásárcsarnok, üzlet, utca. Mindenkit külön elzárni, így legalább a titkos árdrágítók is ülnének. Szóval teljes elszeparálás.
– De hisz akkor megáll a föld!
– Az nem lenne baj. Ez az öreg sárgolyó is addig forog itt a világűrben – hol tudvalevőleg meglehetősen hűvös az ájer – míg szintén náthás lesz, ez pedig kissé kellemetlen lenne a csillagászoknak, kik olyan szépen elrendelték az öregnek, hogy mennyit seregjen egy évben a saját tengelye körül. Bolond egy állapot és hiábavaló munka, de én ezen már nem tudok segíteni.
– Hogy gondolja a doktor úr elejét venni a spanyolnátha terjedésének a harctéren?
– Ha itt terjedni fog a nátha, bezáratom a frontot!
– ???
– Még a levegőt is, így lesz vége a háborúnak.
Hálásan megköszöntük a szíves felvilágosítást.”

A 10-es honvéd egyik ünnepi számának címlapja A 10-es honvéd egyik ünnepi számának címlapja
(A vállalkozó kedvűektől a poszt kommentjébe várjuk a fejlécen megrajzolt város, és az ikonikus épületek megnevezését!)

Az 1918. november 1-i számban viszonylag sok verset találunk, olvashatjuk a Békeszellőt, a Hősök temetőjét vagy az Életjel? című alkotást is. Témánk szempontjából a korábbi írásoknál jóval komorabb hangvételű Spanyolgó című versre koncentrálunk.

Spanyolgó

Spanyol már az egész ország,
Sőt a többiek is azok,
Szintén, ki ezt elkövettem,
Spanyol leszek és meghalok.

A háború régen spanyol
S Európa minden népe.
(De nem örülnél oly nagyon,
Ha így járna most a Béke.)

Minap keblem, boldogan vert,
Kárörült a szív, a máj is,
Utolért a sors egy embert,
Spanyol – a spanyol király is.

Az „Üst.” névvel jelölt – egyelőre számomra ismeretlen – szerző versének sorai elgondolkodtatóak, a „spanyol” bárkit utol érhet és sorsa a járványban teljesedhet be. A betegségben szenved már az egész ország és a többi is, s a spanyol halál a szerzőt is veszélyezteti. (Vajon el is érte?)

Bár a kór 1919-ben elült, azért később még többször visszatért és kéretlen vendégként újra árnyat vetett a világra. Az utolsó csapásainak egyikeként ez okozta 1922. április 1-jén IV. Károly király végzetét is.

A tábori lapok kezdeti írásai alapján a poszt „hangulata” némileg kedélyesebb, mint amit egy ilyen sok halált hozó járvány felidézése megkövetelhetne, így zárásként néhány elrettentő tény és adat a nagy spanyolnátha járványról.

Az első dokumentált esetet az Egyesült Államokbeli Kansasban találjuk, de Ausztráliából és Kelet-Ázsiából is eredeztetik.

A vírus az USA-ból könnyen átjutott Európába, hiszen a háború miatt sokkal intenzívebb volt a közlekedés a két kontinens között.

A járvány tombolását három nagy hullámra osztják: 1918. március–július; 1918. augusztus–december; 1919 tavasza, igaz a harmadik hullám már nem volt egységes. A vírus a későbbi években is kisebb-nagyobb hullámokban vissza-visszatért.

A fertőzöttek 20%-a vesztette életét a megbetegedés következtében. (Normál influenzánál ez 1%.)

A halálesetek pontos számát nem ismerjük, de több becslés is van, amelyek értéke 10 milliótól a 100 millióig terjed.

Nevének eredete is kapcsolódik a világháborúhoz. Spanyolország, mint semleges állam tudósított először Európában a járványról. Így rajtuk keresztül értesültek a hadviselő országok, ők lettek a névadók. (A hadban álló országok sajtócenzúrát alkalmaztak, így a közvélemény nem kaphatott valós információt a tényleges helyzetről.)

3 komment

Címkék: egészségügy spanyolnátha

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr7715451312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BartókBéla 2020.02.05. 12:58:14

Valóban aktuális poszt, de nekem nem annyira jött be ez a morbid bakahumor.
Persze mondhatjuk, hogy így is védekeztek a katonák a mindennapos életveszély ellen és ennél nagyobb veszélyek is leselkedtek rájuk, de a kolera és a tífusz úgy tudom, nem volt vicces a katonák számára sem.
Mellesleg középkori haláltánc hangulatú a vers.
Van ennek a spanyolnáthának azonban katonai oldala is, több ezredalbumban is utalnak rá a krónikások pl. az 1-es honvédeknél:
"Ám a leromlott test, a legerősebb akarat mellett sem tudott ellentállni a kóros járványoknak. Már (1918) augusztus havában fellépett a spanyol nátha és ez a rettenetes járvány nagy pusztítást vitt végbe — az ellenséges gránátokkal és bombákkal egyetemben — a mi derék honvédeink soraiban. Az időnként beérkezett menetzászlóaljak alig tudták már a veszteségeket pótolni, az újonnan beolvasztott emberanyag harcértéke sem volt kielégitő, mert vagy tul fiatal, vagy orosz fogságból visszatért emberekből állott."
Bartha Lajos - Dereánó Ödön: Az 1. honvéd gyalogezred története és háborús emlékalbuma (Budapest, 1939.177.)

Ui. "Dr. Katona József, (Borsod) megyei fő orvos jelentése szerint október hóban a spanyol járvány erősen
pusztított. A halálozás száma szeptember hó (havi) 16.18 promillről (ezrelék) 43.1 promillre emelkedett. Haláleset volt 938, ebből 437 spanyol betegségből eredt. Beteg volt 60 ezer ember." Reggeli Hírlap (Miskolc) 1918. december 14.2.

bloggerman77 2020.02.05. 21:37:28

"megrajzolt város, és az ikonikus épületek megnevezését"

**

Eger.

Minaret, székesegyház, Minorita-templom, Líceum, vár.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról