Hírszerzés a doberdói vonalak között

2019.12.05. 07:05 :: RózsafiJános

A Doberdó-fennsíkot védő magyar ezredek első vonalban harcoló csapatainak is fontos feladata volt a hírszerzés. Igyekeztek minél többet megtudni a velük szembeni állásokat tartó olasz erőkről: melyik ezred katonái, mikor kerültek az arcvonalba, milyen harci eszközök vannak beépítve az állásba és még számos információt. Minden adatra szükség volt a sikeres védelemhez.

 

1916 áprilisában a Monte San Michele északi lejtőjén húzódó állásokat tartó magyar királyi székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred honvédjei is igyekeztek információkat szerezni a szemben álló ellenségről. Vakmerőnek kellett lenniük, kikúszni a védővonalak közé, a senki földjére, ahol minden megtörténhet.

A székesfehérvári 17-es honvédek állásai a Monte San Michele északi lejtőjén A székesfehérvári 17-es honvédek állásai a Monte San Michele északi lejtőjén
(Forrás: HIM HL)

Valamennyi katona számára ösztönzően hatott Lukachich Géza tábornoknak, a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnokának a parancsa is: „Az általános helyzetre való tekintettel foglyok ejtése az arcvonal egyes pontjain igen kívánatos. Az ezredparancsnokok éjjel folyamán önként vállalkozó vakmerő emberekből álló járőröket küldjenek ki a védővonal erre legalkalmasabb pontjain. Feladatuk: foglyok ejtése. Minden fogolyért 50 korona jutalom és 14 napi szabadság adományoztatik. Ha valamely járőr csak egy foglyot hoz be, úgy a szabadság arányban és érdem szerint fog eloszlani.”

Lukachich tábornok a parancs kiadásakor tisztában volt azzal is, hogy ha a vállalkozás nem sikerül, és a járőr tagjai fogságba eshetnek. Ezért parancsban rendelkezett a fogságba esést követő magatartásról is: „Az összes legénység behatóan és ismételten kioktatandó, hogy esetleges fogságba jutásnál a kihallgatás alkalmával saját viszonyainkra vonatkozó minden vallomást tagadjon meg /:saját csapatok ereje, összeállítása, állásaink, technikai és egyéb felszerelésünk, menetalakulatok, stb.:/ és fenyegetésekkel se engedje magát megfélemlíteni. A fogságba jutás szerencsétlenség! Aki azonban ezt arra használja fel, hogy saját bajtársait és hadseregét elárulja vallomásaival az ellenséget támogatja, elnézést nem érdemlő becstelen gazember, aki az ellenségnél is csak megvetést talál. Ily egyének fogságba jutott társaik által hazatérésük után könyörtelenül feljelentendők, hogy méltó büntetésüket elvegyék.”

1916. március 19-én és 20-án este a 17/I. zászlóalj állásaiból induló járőr nem járt sikerrel. Pour Gyula százados az alábbi jelentést küldte az ezredparancsnokságnak: „Jelentem, hogy Bitter István szkv, Kovács János tizedes, Somogyi Gábor őrvezető és Auchsler Ferenc honvéd, f. hó 19-én este önként jelentkeztek, hogy az állás előtt fekvő olasz hullákhoz kimennek s tőlük sapkát vagy zsebükből ezredükre vonatkozó adatot szerezzenek. Úgy 19-én mint 20-án este megkísérelték az előrejutást. Miután azonban a terep állandóan fényszóró megvilágítása, bombavetők, géppuska és puskatűz alatt állt, a legközelebbi holttest pedig 50–60 lépésre volt az állás előtt, a hason csúszó embereket észrevéve nagy bombavetőkkel is lőtték a terepet, fölösleges veszteség elkerülése végett a vállalkozást nem engedtem végrehajtani.”

Állások a Monte San Michelén Állások a Monte San Michelén
(Forrás: NHKA gyűjteménye)

A 17/II. zászlóalj 7. századából jelentkezett járőrnek sikerült távolabb is eljutnia. A század parancsnoka, Boór Gyula népfelkelő hadnagy a következőt jelentette: „Kupi István szakaszvezető és Megyeri Sándor tizedes önként jelentkeztek. Nevezettek folyó hó 19-én a sötétség beálltával a Biene 6 balszárnyán két különböző ponton a drótakadályok elé kúsztak, hogy az ott temetetlenül heverő hullák sapkáját elhozzák. Megállapították, hogy a hullák saját katonáink hullái. Amint tovább kúsztak az ellenséges rajvonalból több világító rakéta lövetett ki, mire az ellenség erős tüzelésére kénytelenek voltak visszahúzódni. A mai napon este ezen vállalkozásukat megújították és megállapították, hogy az olasz hullák a jelenlegi ellenséges rajvonal mögött a mi drótakadályainktól kb. 350–400 lépésre feküsznek. A rajvonalunkhoz közelebb eső részen olasz hullát nem találtak.”

Drótakadályok az állások között Drótakadályok az állások között
(Forrás: NHKA gyűjteménye)

Március 21-én délután a 6. századtól indult vállalkozásra egy őrvezető. Toró Tivadar hadnagy erről a következőt jelentette: „Jelentem, hogy Schulteisz Ádám őrvezető dut. 2-kor adatszerzés végett az ellenséges rajvonalat – régi futóárkunkon át – igyekezett megközelíteni. A futóárokban egy olasz figyelőt talált, kit sikerült hozzánk átcsalnia. A zlj. Parsághoz bekísértetem.”

Toró Tivadar hadnagy jelentése Toró Tivadar hadnagy jelentése
(Forrás: HIM HL)

A sikeres fogolyejtés híre hamar elterjedt az állásokat tartó fehérvári honvédek között, s az ehhez társuló 50 korona és 14 nap szabadság reménye megtette a hatását. Boór hadnagy újabb jelentésében ez olvasható: „A mai napon dut. 4 órakor Horváth József honvéd (1915, 7149) felbuzdulva azon, hogy a szomszéd század egy olasz katonát fogott, saját elhatározásából, hogy az ezredparancsnokság ama óhajának, hogy megtudja milyen ellenséges ezreddel állunk szembe, eleget tehessen, kikúszott a drótakadályok elé, az ellenséges figyelőnek integetett és azt magához csalta, és behozta a saját állásunkba. A behozott olasz katona altiszt volt és a zászlóaljparancsnoksághoz bekísértetett.”

Az elmúlt napok vállalkozásáról, azok eredményeiről március 22-én írta meg összegző jelentését Sipos Gyula alezredes, a fehérvári 17-es honvédek ezredparancsnoka:

„Az I. zászlóaljnál önként jelentkezők kísérelték meg, hogy az állás elé kúszva, olasz hullákat ily támpontok szerzése végett megmotozzanak, esetleg behúzzanak, azonban alig hogy az illetők az állás elé jutottak, az ellenség heves tüzelése szándékuk végrehajtásában megakadályozta.

A II. zászlóaljnál szintén több jelentkező vállalkozott ennek keresztülvitelére. A 6. és 7. századparancsnokság erre vonatkozó jelentéseit csatoltan felterjesztem.

F. hó 21-én sikerült 5 olaszt elfogni. Vallomásuk szerint azt a feladatot kapták, hogy egy elhagyott futóárkon keresztüljutva, kézigránát rajtaütést hajtsanak végre. A parancsnok altiszt egy embert fegyver és felszerelés nélkül felderítés végett előreküldött, majd látva, hogy az nem tér vissza, maga is előrekúszott. Mindkettőt, valamint az utána jövő 3 olaszt elfogtuk. Az öt fogoly 131. gyalogezredbeli (29. dandár), 6 napja vannak az első vonalban, 10-15 naponként váltatnak fel. Ezredük már hónapok óta ezen az arcvonalon harcol.”

Magyar állások az olasz arcvonalból nézve Magyar állások az olasz arcvonalból nézve
(Forrás: NHKA gyűjteménye)

Néhány hét múlva a VII. hadtest parancsnoksága arról rendelkezett, hogy hírszerző járőröket képez ki, és merész portyázó különítményeket hoz létre. A hadosztályoknak kellett felállítani ezeket a járőriskolákat. Az iskolába minden ezred egy erre a célra kiszemelt ügyes, megbízható tisztet vezényelt. Ezen kívül minden zászlóalj egy hadapródot, vagy hadapródjelöltet, és minden század négy embert (tisztest vagy közhonvédet) vezényelt. „Minden ezred érdekében áll, hogy e kiváló fontosságú iskolába elsőrangú anyagot vezényeljen. Az iskola hallgatói merész, vállalkozási szellemtől áthatott és már kitüntetett, a gyaloglást jól bíró, jó szemű, edzett, intelligens emberek legyenek” – olvasható a rendeletben. Abban bíztak, hogy a jól kiképzett járőrök még hatékonyabban tevékenykednek majd az ellenséges vonalak között.

Szólj hozzá!

Címkék: hírszerzés doberdó magyar királyi 17. honvéd gyalogezred

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr4815333166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása