Két név az ohiói 332-esek közül

2019.05.09. 07:30 :: AmbrusLászló

Amerikai magyar katonák 1.

Ezzel az írással egy kisebb „sorozatot” szeretnék útjára indítani a Nagy Háború Blogon. Ezekben a cikkekben az első világháború idején az amerikai hadseregben szolgált magyar, illetve magyar származású katonák közül szeretnék bemutatni néhányat – amennyire ezt a rendelkezésre álló forrásanyag lehetővé teszi. A sorozat első részében két ohiói magyar történetét ismertetem, szigorúan a megtalált primer forrásokra hagyatkozva.

 

Korábbi írásomban már röviden összefoglaltam az Amerikai Expedíciós Erők 332. ohiói kiegészítésű gyalogezredét érintő eseményeket, az ezred 1917 augusztusában történt megalakulásától az olasz fronton töltött idejükön át az 1919. májusi leszerelésükig. Az ohiói 332-esek története Magyarországon igen kevéssé ismert, pedig számos magyar katona is szolgált soraikban, akikről illő megemlékezni.

Ohio állam térképe 1895-ből Ohio állam térképe 1895-ből
(Forrás: Wikimedia)

A 2010-ben megjelent ezredtörténet kötetének (Robert J. Dalessandro – Rebecca S. Dalessandro: American Lions: The 332nd Infantry Regiment in Italy in World War I. Atglen, PA, USA. 2010.) függelékében olvasható az alakulat teljes névsora. Ebből kétféle módszerrel szűrtem ki a vélhetően magyar származásúakat. Bizonyos esetekben elsődleges források sugallják a magyar felmenőket, más esetekben a vezetéknév (Almasy, Pasztor, Toth stb.) alapján tűnik egyértelműnek, hogy valamilyen magyar származással bíró személyekről van szó. Ez utóbbiak között vannak, akiknek már sikerült forrásokkal is igazolni magyar származását, de ez egyelőre nem száz százalékos.

Az ezrednévsorból e módszerekkel a kutatásban eddig 65 főt sikerült kiszűrni. Ez az a 65 fő, akikről meglehetős bizonyossággal állítható, hogy magyar származásúak voltak. A 65 személy adatait változatos forrásanyag (sorozás-regisztrációs kártyák, születési-, házassági-, és halotti anyakönyvi adatok, népszámlálási adatok, gyászjelentések, sírfeliratok és korabeli sajtóanyagok) segítségével összegyűjtöttem, majd az adatokat adatbázisban rögzítettem. A névsorban akadnak olyanok, akikről csak egy-egy adatfoszlányt sikerült találnom, például a felesége nevét, vagy a születési helyét, de vannak, akiknek az esetében viszonylag sok adattal rendelkezem. Sajnos azonban néhány személyről eddig semmilyen adatot nem sikerült találnom az ezredtörténetben leírtakon kívül. Az adatbázis folyamatosan bővül, így a további kutatásban természetesen újabb forrásanyagok feltárásával újabb adatok is kerülnek majd elő. Az alábbiakban a 332-es gyalogezred soraiba tartozó, a kutatás során eddig azonosított magyar származású katonák élettörténetei közül ismertetek két példát.

Előtte azonban talán érdemes vetnünk egy pillantást arra, hogy az eddig azonosított 65 fő hogyan aránylott az ezred teljes létszámához. A teljes állomány létszáma a tisztekkel együtt 3420 fő volt. Tehát jelen állás szerint az ezred teljes létszámának mindössze 1,87%-át tették ki a magyar származású katonák. Az ohiói, illetve az amerikai magyarság társadalmi arányának tükrében vizsgálva az 1,87% nem tűnik kifejezetten alacsony aránynak. A népszámlálási adatok szerint Ohio teljes lakossága 1920-ban 5 759 394 fő volt, ebből a korábban már említett 73 191 fő volt magyarországi származású. Ez 1,27%-ot jelent, ami alatta van az ezredben szolgált magyarok arányának. Természetesen ez az összehasonlítás pontatlan, hiszen különbséget kell tennünk a magyar származású, de már Amerikában született katonák és a népszámlálásban magukat magyarnak valló, „vegyes generációsok” között. Az eredmény mégis alkalmas arra, hogy némi fogalmunk legyen a magyarság részarányáról a társadalomban és a haderőben.

Ennyi felvezetés után lássuk, mit tudunk két egész biztosan második generációs magyar bevándorlóról, akik az ezredben szolgáltak, és életpályájuk (részleges) rekonstruálásához elegendő forrás áll rendelkezésre.

John Joseph Almasy (1896–1973)

John Joseph Almasy 1896. március 24-én született Clevelandben. Apja, Andrew Almasy, aki 1875-ben született Magyarországon, az 1900-as amerikai népszámlálás adatai szerint egy clevelandi hentesüzletben dolgozott. Feleségével, Ellennel, két gyermekükkel, a 4 éves Johnnal és az 1 éves Ellennel, valamint két „burdossal” – a boarder, azaz bérlő megnevezése az amerikás magyarok ún. Hunglish nyelvében – (Nicolas Horvath és Mike Warger) éltek egy háztartásban.

 

A képen Almasy 1917-es sorozási regisztrációs lapjának egy részlete látható. A Selective Service-törvénynek megfelelően 1917. június 6-án regisztrált az általános sorozásra, ekkor 21 éves volt és öntészként (azaz pontosabban magformázóként) dolgozott Clevelandben. A forrás szerint magas, vékony, vörös hajú ember volt. Eltartottjai között édesanyját és három gyermeket nevezett meg. Itt vélhetően a testvéreire gondolt, amire fiatal korából és nőtlen családi állapotából következtethetünk.

A Nagy Háborúban töltött szolgálati idejének eseményei kiolvashatóak az ohiói katonák névsorából. 1917. szeptember 19-én került sor a bevonulására. Kezdettől a 332-es ezredben szolgált, előbb az M jelű, majd pedig az utánpótlás-században. Tengerentúli szolgálatát 1919. április 14-én fejezte be, szolgálati viszonya pedig május 5-én „honorable discharge” formájában szűnt meg. Sok minden nem derül ki arról, hogy közvetlenül a leszerelés után mi történt vele, de valószínűleg hamar visszatérhetett korábbi munkahelyére. Az 1923-as clevelandi városi nyilvántartó szerint továbbra is magformázóként dolgozott.

Az 1930-as népszámlálás a következő forrás, ahol találkozunk a nevével. Ennek tanúsága szerint John Almasy ekkor már házasember volt, feleségét Agnesnek hívták és volt két kisfiuk is: a 6 éves George és a 3 éves Francis. A háztartás feje John apósa, a cseh születésű 62 éves Francis „Fannie” Nemetz volt. Kiderül az is, hogy John 1930-ban már a ruhaiparban dolgozott, felesége pedig egy bútoráruházban volt eladó. A következő pillanatfelvétel 1940-ből származik, szintén a népszámlálás jóvoltából. A háztartás tekintetében nem történt változás. John Almasy foglalkozásáról némileg bővebb információt tudunk meg: préskezelőként dolgozott, továbbra is a ruhaiparban. Felesége, Agnes viszont foglalkozást váltott, szövőnő lett. Sajnos több népszámlálási adathoz nem juthatunk hozzá, mert az USA törvényei szerint 72 évnek kell eltelnie egy-egy népszámlálás részletes adatainak nyilvánosságra hozásához. Így az 1950-es adatok csak 2022-ben lesznek elérhetőek.

 

Az amerikaiak második világháborúba való belépése 46 éves korában érte, az új törvény szerint regisztráció-köteles volt, de szolgálnia már nem kellett. Regisztrációs lapjából kiderül, hogy 1942-ben még mindig Cleveland lakója volt, és a Richman Brothers Co. nevű textilipari cégnél dolgozott.

Sajnos nem sokat tudunk John Almasy második világháború utáni életpályájáról. Annyi bizonyos, hogy 1973. május 7-én halt meg Clevelandben. Sírja a Summit megyei Northfieldben található Mindenszentek Temetőben (All Saints Cemetery) van, Ohio államban. Az 1940-es évektől kezdve tehát sajnos adatvédelmi okokból nem tudunk további forrásokhoz jutni róla, legalábbis az Amerikai Nemzeti Levéltár anyagai és az internetes adattárak alapján.

John Toth (1895–1964)

A másik személy, akit ebben az írásban szeretnék bemutatni John Toth, aki szintén született amerikai volt, a legtöbb forrás szerint 1895. február 8-án látta meg a napvilágot a Pennsylvania állambeli Homesteadben. Szülei John Toth és Mary Hudanski voltak.

 

Almasytól és kb. 24 millió sorstársától eltérően azonban nem kötelezően regisztrált a sorozásra 1917 júniusában, hanem már egy hónappal előtte, május 7-én önként jelentkezett a hadseregbe az Ohió állambeli Akronben. Viszont másik alanyunkhoz képest jóval később, csak 1918. március 29-én került a 332. ezredhez, ahol a G jelű századba került beosztásra. Európában 1918. június 8. és 1919. április 15. között szolgált. A G-század tagjaként részt vett a november 4-én zajlott ütközetben, melynek során az F. M. Scanland őrnagy vezette második zászlóalj átkelt a Tagliamentón és összecsapott a folyó keleti partját védő kb. 400 fős osztrák–magyar alakulattal. Mivel azonban védelmi körletbe (defensive sector) volt beosztva, így nem valószínű, hogy ő is azok között lett volna, akik a délutánig tartó előrenyomulás után elfoglalták a Codroipónál lévő fegyverraktárt. 1919. május 3-án – Almasyhoz hasonlóan – „honorable discharge”-ban részesült.

A képen a G-század tábori szemléje látható 1918. november 9-én. A sorokban valahol ott állt John Toth is.

 

Az 1930-as népszámláláskor már házas emberként szerepel, felesége Nora Toth (születési neve Nora Galya, ami utal magyar származására). A házasságkötés időpontját nem tudjuk, de azt igen, hogy John 28 éves volt a nősülésekor. Így valószínűleg 1923, esetleg 1924 lehetett a házasságkötés éve. A Toth család 1930-ra már elköltözött Ohio államból, és az Illinois-ban található Chicago városában élt. Két gyermekük volt, az 5 éves John Jr. és a 3 és fél éves Eleanor. Idősebbik John mindkét szülőjének születési helyeként Magyarország szerepel. Feleségének apja szintén magyarországi, anyja pedig franciaországi születésű volt. John gázmelegítő-készülékek árusításával foglalkozott.

Az 1940-es népszámlálásból még több információ derül ki. A háztartásban John és Nora immár öt gyermekével (John Jr., Eleanor, Andrew, Mitzi és Doris) és egy albérlővel, az 55 éves Albert Hurddel élt együtt. Érdekes, hogy az egész háztartásban senkinek sem volt munkahelye és az albérlő kivételével senki nem is volt munkakereső státuszban. A családfő esetében viszont feltüntették, hogy 50 dollár fölötti, „egyéb” forrásból (tehát nem munkaviszonyból) származó jövedelemmel rendelkezik. 1942-ben John Toth számára is kötelező volt regisztrálni a második világháborús sorozási folyamatra. Az ekkor 47 éves Toth már nem Chicagóban élt, hanem a szintén Illinois állambeli LaSalle nevű kisvárosban. A regisztrációs lap kitöltésének idején még mindig (vagy ismét?) munkanélküli volt.

Kérdés, hogy mi lehetett az „egyéb” jövedelemforrás, amiből a Toth család az 1940-es években élt. Erre utaló forrás lehet egy 1934-ben benyújtott, veteránoknak járó kompenzációs kérelem. Ennek benyújtását az 1934. január 5-én elfogadott veterán-kompenzációs törvény tette lehetővé. Toth április 12-én adta be kérelmét. A dokumentumban viszont több furcsaság is található, ami kétségessé teszi, hogy tényleg alanyunk szerepel benne. A születési dátum 1895. február 8., a hely pedig Homestead, Pennsylvania, ami egyértelművé teszi, hogy róla van szó, hiszen még egy ilyen gyakori névvel is kicsi az esélye, hogy két John Toth is született volna ugyanazon a napon ugyanabban a városban. A szolgálati idő kezdete is stimmel, és az is, hogy a reguláris hadseregbe Ohio államban jelentkezett. Viszont érdekes módon e szerint a forrás szerint Toth nem a 332. gyalogezredben, hanem a 16. lovasezredben szolgált, és sosem teljesített tengerentúli szolgálatot. Ez a dokumentum magyarázhatná, hogy honnan volt jövedelme a családnak a ’40-es években, de sajnos az ellentmondások miatt nem illeszthető be a többi forrás sorába.

A leszármazottakról nem sokat tudunk, egy szomorú eset viszont mindenképp említésre méltó. 1935. július 3-án született Doris Jean Toth nevű lánya. Sikerült ráakadnom a halotti bizonyítványára, amelyből tragikus esemény rajzolódott ki. Kiderült ugyanis, hogy Doris 2007. július 16-án, 72 éves korában, egy otthonában elszenvedett fejlövés következtében hunyt el az Indiana állambeli Crown Pointban.

John Joseph Almasy és John Toth nagy vonalakban felvázolt élettörténete mindössze két példája annak, amikor viszonylag nagyobb számú forrás áll rendelkezésre egy vizsgált személyről. Ez a két életpálya viszonylag jól, bár nem teljes sikerrel rekonstruálható. Sajnos társaik többségéről viszont ezeknek csak a töredéke érhető el internetes adattárakban, a Nemzeti Levéltárban Washington, DC-ben és a Kongresszusi Könyvtár mikrofilmtárában. A „mélyebbre fúráshoz” az alanyok tényleges lakóhelyén, az Ohio állami levéltárban, ill. Clevelandben, Akronben és más kisebb városok levéltáraiban, helytörténeti gyűjteményeiben kell tovább folytatni a kutatást. Erre reményeim szerint hamarosan sort tudok keríteni, így ezekről az „amerikás” magyar katonákról szóló ismereteink tovább bővülnek majd.

9 komment

Címkék: amerikaiak

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr8214811436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bloggerman77 2019.05.09. 16:29:44

Az ilyen amerikás magyar adatokkal azért érdemes csínján bánni, mert már többen belefutottak abba, hogy egy 'virtigli" magyar vezetéknevű ember hevesen tagadta, hogy ő magyar származású lenne. Sőt büszkén "csehszlováknak" mondta magát, aztaz tényleg magyarosított vezetéknevű szlovák ősei mentek ki az USÁ-ba, vagy a kései utódok ránéztek a térképre mondfjuk 1952-ben, és a lévai születésű dédapa igy "csehszlovákká" lett...

Amblsz 2019.05.09. 17:19:06

@bloggerman77: Előfordultak ilyen esetek, de gyakoribb az, hogy egyértelműen magyar pl. a "Nagy", "Fekete" stb. vezetéknevűeket "Austrian" nemzetiségűként tüntettek fel (pl. mert magukat Austro-Hungariannak diktálták be, de azt hosszú volt leírni, maradt az Austrian). Nyilván ezeket sem intézi el az ember annyival, hogy oké, akkor ez osztrák. Az ilyen típusú problémák csak a jéghegy csúcsát jelentik, ezeket azért elég könnyű kiszűrni.

MTi 2019.05.09. 19:18:41

Katonai adatlap/anyakönyvi lap, amely konkrétan a szolgálatra vonatkozik, fellelehető? Magyarország esetében ezek lettek az 50-es években bezúzva...

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2019.05.09. 21:02:52

Engem érdekel a folytatás. A származást, nevek vagy születési hely alapján, 100 év után kideríteni szerintem lehetetlen. Volt akkoriban magyarrá asszimilálási ösztönzés elég komoly. És Amerikába a Trianon előtti országból, a legszegényebb, nemzetiségek lakta területekről vándoroltak ki nagyobb arányban.

bloggerman77 2019.05.09. 23:25:30

@Amblsz:

Bárány Róbert "magyar" orvosi Nobel-díjas. Bécsben született magyarosított nevű zsidó apa és egy cseh-német zsidó nő gyermekeként, egy mukkot nem tudott magyarul... Ő milyen nemzetiségű lett volna, ha kivándorol Amerikába?

Amblsz 2019.05.09. 23:53:02

@bloggerman77: A dolog több tényezős. Nyilvánvalóan mindenki olyan nemzetiségűnek tekintendő, amilyennek magát vallotta, illetve amilyen anyanyelvet beszélt. Nagy különbség van a következő kifejezések tartalma között: "magyar nemzetiségű", "magyar származású", "magyarországi születésű". Ebben a cikkben amerikai születésű, második generációs bevándorlók szerepelnek, akiknek Magyarországon született, magyar anyanyelven beszélő szülei voltak. A források e tekintetben egyértelműek. Ha nem lennének azok, akkor más alanyok szerepeltek volna a cikkben. Eléggé magától értetődő, hogy senkinek nem a neve alapján állapítjuk meg a nemzetiségét. Ezekből következően Bárány Róbert emlegetése a cikk alanyaival kapcsolatban meglehetősen indokolatlannak tűnik.

Amblsz 2019.05.09. 23:55:25

@MTi: Nem mindenkinél, de szerencsére vannak. A new yorkiak esetében különösen jó a helyzet, róluk ezernél is több adatlap áll rendelkezésre.

Amblsz 2019.05.09. 23:58:30

@Sigismundus: E kettő alapján valóban lehetetlen :)
Szerencsére sok alanynál ennél jóval több adatot lehet begyűjteni. Vannak viszont, akiknél tényleg csak ennyi van... őket sajnos ki kell venni az elemzésből.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása