2018. szeptember 20-án nyílt kamarakiállítás az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban, amely az Egri Érseki Líceumi Nyomda Nagy Háború idején megjelent háborúval kapcsolatos kiadványaiból nyújt válogatást. A füzetek, újságok, könyvek az Egri Főegyházmegyei Könyvtár állományából és segítségével kerültek a vitrinekbe. A kiállítást blogunk állandó szerzője, dr. Bartók Béla az egri Eszterházy Egyetem oktatója kezdeményezte és dr. Verók Attila egyetemi docens, az egri egyetem Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője nyitotta meg. Ebből az alkalomból és a téma iránt érdeklődő, valamint az Egerbe látogató olvasóink számára közöljük a tárlat ismertetőjét.
Az 1766-ban alapított nagyhírű egri érseki líceumi nyomda a 20. század elején sikeresen alkalmazkodott a modern kor követelményeihez: a gépeket villanymotorral kezdték működtetni és üzembe helyezték Heves vármegye első betűszedő gépét. Lényeges célja lett nagy példányszámban hitbuzgalmi és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése és terjesztése, amely már a századforduló után elkezdődött. Az első világháború ezt a tevékenységet elmélyítette és kiszélesítette, ezért a füzetek, könyvek, újságok a háborús terhek, szenvedések hittel történő elviseléséhez minden tásadalmi réteg számára kínáltak elméleti és gyakorlati tudnivalót.
Az érseki nyomda bérlője 1912-től Radil Károly volt, aki a növekvő pénzügyi költségek és a munkások fokozatos katonai behívása mellett is megpróbálta fenntartani a lap- és könyvkiadás színvonalát. A kiadványok egri és más egyházmegyei papok művei mellett laikus értelmiségiek tanulmányait közölték, így a kisnyomtatványok inkább az egyszerű embereknek, a hosszabb írások pedig az iskolázottabb közönségnek szóltak. A nyomda irányítását az idős Csekő Gábor kanonok 1916-ban adta át Dutkay Pál kanonoknak.
Bartók Antal verse a Viharban napfényben című kötetből
Az Egri Népkönyvtár olcsó, egyszerű nyelvezetű, rövid terjedelmű füzetei a németországi Volksbibliothek mintájára indultak. Bata Joákim a háborúskodó országokat (pl. Olaszországot) mutatta be, Hideg és Okos nevű szereplői pedig arról vitatkoztak, hogy szabad-e a katolikusoknak háborúzni. Mikes Lajos újságíró szerint a vigasztaló Fájdalmas Szűz példája segíthet a szenvedések elviselésében. Egyedi László a rokkant hősöknek nemcsak lelki hanem gyakorlati tanácsokat is adott a civil életbe történő visszatéréshez. Kriston Endre pápai kamarás a kesergőknek adott leckéjében egy álom során a hősi halott férj csüggedt özvegyét buzdítja a gazdaság és a család vezetésére. Vayszada Dezső a kisbirtokos parasztoknak ad útmutatást pl. a gazdakörök alapításához. Bánhegyi Béla magyar hadifoglyait három csillag vezeti: Hit, Család, Haza, Pogonyi Bernát vallásos olvasmányokat ajánl, amelyek a lelket nemesítik, hasznos tudást adnak, és örökre megmaradnak.
Az érsekség és a nyomda gondolt az Osztrák–Magyar Monarchia Egerben elhelyezett más nemzetiségű katonáira is. Kriston Endre már 1911-ben megírta A két Daru testvér című népies elbeszélését a szociáldemokrata agitáció leleplezésére, amit magyarul és szlovákul adtak ki, majd 1914-ben ezt németre fordítva is kinyomtatták. A Háborús karácsony című könyvecske már 1914 végén megjelent magyarul és németül. Bozsik Pál Séták Egerben című írását útikalauzként 1915-ben magyarul és németül (Spaziergänge in Eger) is megjelentették.
Szmrecsányi Lajos egri érsek köszöntője az 1914 végén megjelent Háborús karácsony című zsebkönyvben
A harmadik csoportba tartoztak a nyomda egyéb ismeretterjesztő célú vagy nagyobb terjedelmű olvasmányai. Bartalos Gyula harangokról szóló versei felidézik pl. a háborús beszolgáltatást, Bartók Antal „viharban napfényben” írt költeményei egyike pedig a katonákat az egri csillagokhoz hasonlítja. Az Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Társulatának jelentése a pszichológiai, szociológiai és szociáliselőadásokról írt, Molnár Kálmán jogakadémiai tanár 1914-ben a nemzetiségi kérdés jogi vonatkozásairól tartott előadást, Pécsi Jenő jogakadémiai tanár pedig 1917-ben az angolkisasszonyok diákjait arra tanította, hogy a lányok, asszonyok is lehetnek igazi hősök. Dr. Nagy János a közérdek és szolidaritás elsőségét hangsúlyozta, Baráczius József a háborús sajtóvasárnapok jelentőségét emelte ki, mert a katolikus újságokat a hitvédelem eszközeinek tartotta. Müller Jenő hosszabb tanulmányban a szabadkőművesség veszélyeire és az egyetemisták kiszolgáltatottságára figyelmeztetett.
Az irgalmasrendi szerzetesek kórházának egyik kórterme sebesült katonákkal német nyelvű zsebkönyvben
A nyomda két folyóiratot jelentetett meg az első világháború idején. Az Egri Egyházmegyei Közlöny 1869 óta az egész régió számára készült. 1914-től Bozsik Pál, 1916-tól Kele István szerkesztette. A számtalan tanulmány, tudósítás közül 1915-ben Madarász Flóris ciszterci tanár a háborús „érzésvilágot” vagyis hangulatot jellemezte, 1917-ben Csepela Lajos vencsellői plébános földreformtervekről és az örökhaszonbérletről írt, Szmrecsányi Lajos érsek IV. Károly király iránti bizalmát és tiszteletét fejezte ki, majd 1918-ban a lap megemlékezett Szőke Sándor tanítóképző intézeti tanárról, aki 40 éve dolgozott pedagógusként. 1915 végén indult az Egri Katholikus Tudósító a megyeszékhely hívőinek tájékoztatására Tóth Tihamér szerkesztésében. Hírt adott pl. 1916-ban az érsek főpásztor által alapított dohánygyári bölcsődéről, 1917-ben közölte Gárdonyi Géza író Kiskerekes, nagykerekes című esszéjét, de szerepelt benne a legendás Egri Víz hirdetése, majd 1918-ban az egri intelligenciát még szorosabban egyesítő Katholikus Kör megalakulásáról szóló írás.
Elmondhatjuk, hogy 1914–18 között a könyv- és lapkiadás terén éles verseny folyt a világi és egyházi kiadók között, amelyben az egri érseki nyomda is megállta a helyét.
