Pándi bakák az első nagy világégésben

2018.01.25. 19:40 :: ToporIstván

A Tápió-vidék szélén található Pánd község lakóinak a száma az első világháború kitörésekor közel 2000 fő volt. A település hadköteles korú férfi lakosai közül 307-en vonultak be katonai szolgálatra, javarészt a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékébe. 84 pándi baka sosem tért haza. A község első világháborús veszteségeit Molnár József pándi helytörténész és Topor István, Pándról elszármazott történelemtanár, állandó szerzőnk tárja fel.

 

Pánd község Pest megye középső részén, a Gödöllő-ceglédberceli-dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápióvidék szélén, három völgy találkozásában helyezkedik el.

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a település lakóinak száma 1895 fő volt, ebből 930 volt férfi. A Nagy Háború kirobbanását követően itt is mozgósították a hadköteles korú férfiakat. Közülük 307-en vonultak be katonai szolgálatra.

Pánd látképe az 1920-as években. A kép jobb oldalán a református templom, mellette az iskola, a bal felső részben pedig a Patay kastély épülete látható Pánd látképe az 1920-as években. A kép jobb oldalán a református templom, mellette az iskola, a bal felső részben pedig a Patay kastély épülete látható
(Forrás: OSZK)

A település lakói kezdettől fogva kivették a részüket a háború terheiből. A vélhetően már a XVI. század közepétől-végétől református hitre tért falu presbitériuma a háború kitörését követően bekapcsolódott a püspöki kezdeményezésbe: segélyt szavazott meg, amelynek egyik fele a Magyar Szent Korona országai Vöröskereszt Egyletének, másik fele a bevonult katonák családjainak segélyezésére fordíttatott. Az egyháztanács 100 koronát szavazott meg a nemes célra, ennek fele a Vöröskereszt Egyletnek, másik fele a Magyar Általános Hitelbankhoz küldetett, a helybeli bevonult katonák családjainak segélyezése céljából. Az 1915. áprilisi presbiteri jegyzőkönyvből tudjuk, hogy „felolvastatott esperes 207/915 számú határozata, amelyben az Egyház Tanács tulajdonát képező és feleslegessé vált vörösréz tárgyak, edények a hadsereg vezetőség rendelkezésére való bocsájtatást kéri. Egyház Tanács a tornyunkon lévő régi s a templom padlásán őrzött rézkakast a hadvezetőség rendelkezésére bocsájtja. Felkéri elnököt annak illetékes helyre való eljuttatására.” A július 12-i gyűlésen az elnök bejelentette, hogy a hadisegély címén felajánlott 18 kilogrammos érckakast elszállították a községi elöljáróságra. Az erről szóló elismervényt az irattárba helyezték.

A 497/915-ös esperesi körlevelet felolvasván a presbitérium határozatot hozott, amelynek értelmében az egyház pénztárából 10 koronát utalványozott a rokkantak számára.

Az 1915. december 12-i presbiteri gyűlésen a lelkész bejelentette, hogy „a III. Hadikölcsön kötvényeiből az egyház, az egyházi alapok terhére, 3000 korona értékű kötvényt jegyzett. Ugyanezen ülésen határoztak arról, hogy a hadba vonult katonák karácsonyi ajándékára és imakönyvekre 15-15 koronát szavazott meg.

Csakúgy, mint az ország összes településén, itt is sor került a harangok rekvirálására, amelyeknek értékét 1987 korona 46 fillérben állapították meg. A harangokkal együtt át kellett adni az egyház orgonáját is.

Molnár József helytörténész több évtizedes kutatómunkájának eredményeként tudjuk, hogy a pándi bakák megjárták a háború minden frontját. Legtöbbjük az orosz harctéren küzdött, de ott voltak a szerbiai és román, valamint az olasz fronton is. Legtöbbjük a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékében szolgált, de szórványosan más ezredekbe is vittek pándi katonákat, így a magyar királyi budapesti 1. honvéd gyalogezredbe, a császári és királyi budapesti 32-es, nagyváradi 37-es, kecskeméti 38-as, székesfehérvári 69-es gyalogezredekbe, illetve a 24-es tábori vadászzászlóaljba.

A hadba vonultak közül jelen ismereteink szerint 87-en haltak hősi halált. Többen fogságba estek, vagy szereztek maradandó sebeket. Az elérhető alakulattörténetek közül a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred történetének első kötete több pándi katona nevét megőrizte. A Drina menti első, második, harmadik, arangjelovac-gorni, milanovaci csatákban, valamint a visszavonulás alatti csatában megsebesültek: Bartal István tizedes, Bagó János szakaszvezető, Galambosi Pál őrvezető, Gergely Ferenc tizedes.

A veszteséglisták is több pándi katona sebesülését rögzítették. Így az 1914. október 24-i listán olvasható a magyar királyi budapesti 29. gyalogezred 10. századában szolgáló Bartal István tizedes neve.

Az 1914. október 24-i 34. számú veszteséglista részlete Az 1914. október 24-i 34. számú veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

A november 3-i listában a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred négy katonája: Bede János szakaszvezető, Bede László, Bede István és Major Sámuel neve olvasható.

Az 1914. november 3-i veszteséglista részlete 

Az 1914. november 3-i veszteséglista részlete Az 1914. november 3-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

Az 1916. november 7-i lista Bartal János őrvezető sebesülését rögzíti.

Az 1916. november 7-i veszteséglista részlete Az 1916. november 7-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

Az 1918. február 21-i lista Demény József őrvezető sebesüléséről tudósít.

Az 1918. február 21-i veszteséglista részlete Az 1918. február 21-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

A hadifogságba esett katonák száma kb. 85 lehetett. A veszteséglistákban két pándi baka adataira bukkantam. Az 1888-ban született Hangyás László a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred 11. századában szolgált, amikor fogságba esett.  

Az 1915. június 11-i veszteséglista részlete Az 1915. június 11-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

A tőle egy évvel idősebb Raczki Pál szintén a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred katonája volt. Ő 1917-ben az orosz fronton esett fogságba. A tatárföldi Jelabuga fogolytáborába került. 

Az 1917. március 23-i veszteséglista részlete Az 1917. március 23-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

Molnár Sándor a dél-szibériai szemipalatyinszki térségbe került, pár kilométerre a kínai határtól, de voltak közép- és észak-szibériai táborokban is pándiak. Egyikőjük, Nagy Kálmán – aki Tápióbicske Kispándnak nevezett részén élt; azért a Kispánd név, mert itt helyezkedtek el a pándiak szőlői – rajzot készített egy közép-szibériai hadifogolytáborról.  

Petz Mihályné hagyatékából Petz Mihályné hagyatékából

A Molnár József által összeállított és az általam talált elesettek névsora:

NÉV SZÜL. ÉV RENDFOKOZAT ALAKULAT ELHALÁLOZÁS IDEJE, HELYE
1. Bagó János 1897 népfelkelő honvéd cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.12.10. Kozyto, orosz h.
2. Bartal István 1887 népfelkelő cs. és kir. 37. gyalogezred 1916.7.16.
Brianca-rusto
3. Bartal István 1889 - - -
4. Bartal János 1889 őrvezető cs. és kir. 68. gyalogezred 1914.9.30. Gabanovic
5. Bartal Pál 1893 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1918.10.20. Terrasini
6. Bacskai István - - - -
7. Bárány István 1894 őrvezető cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.3.24. Galíczia, Sokolyki
8. Bárány János - - - -
9. Bede János 1875 honvéd cs. és kir. 68. gyalogezred Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1919.12.31-én 24 óra 00-kor
10. Bede János - - - -
11. Bede László - - - -
12. Bede Sándor - - - -
13. Berecz Sándor 1892 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1916.6.21. Zichnoya
14. Béres Benjamin - - - -
15. Béres István 1894 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1914.12.08. Bole
16. Béres János - - - -
17. Béres Pál - - - -
18. Bicskei József - - - -
19. Blaskó Pál 1895 - - Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1914.12.31-én 24 óra 00-kor
20. Bódis Sándor - - - -
21. Boros László 1891 népfelkelő cs. és kir. 69. gyalogezred 1915.3.28. Fonsty-del
22. Czira István 1877 népfelkelő honvéd m. kir. 29. gyalogezred 1916.01.01. Usga
23. Demény István 1874 honvéd m. kir. 29. h. gyalogezred Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1919.12.31-én 24 óra 00-kor
24. Demény István 1882 - - -
25. Demény János - - - -
26. Demény László 1882 honvéd m. kir. 29. h. gyalogezred Bírói megállapítás szerint meghalt: Oroszországban 1916.12.31-én 24 óra 00-kor
27. Demény László - - - -
28. Demény Sámuel 1880 - - Bírói megállapítás szerint az olasz harctéren halt meg 1917.12.31-én 24 óra 00-kor
29. Demeter Sándor - - - -
30. Fábus István 1896 népfelkelő m. kir. 29. h. gyalogezred 1915.9.4. Dozguswoj
31. Fodor István - - - -
32. Gábor László 1893 szakaszvezető cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.6.1. Balukoce
33. Gál Benő 1878 gyalogos cs. és kir. 38. gyalogezred 1916.5.23. Kozyto, orosz harctér
34. Gál István 1887 póttartalékos honvéd m. kir. 29. h. gyalogezred 1915.5.4.
orosz harctér
35. Gál István - - - -
36. Gál Kálmán 1888 póttartalékos cs. és kir. 68. gyalogezred 1916.5.23. Kozyto, orosz harctér
37. Gál László 1898 népfelkelő cs. és kir. 68. gyalogezred 1916.6.24. Halatini
38. Gáspár Kálmán - - - -
39. Gáspár Sámuel 1898 - m. kir. 29. h. gyalogezred 1917.3.23. Petrozavodszk
40. Hangyás János - - - -
41. Hangyás János - - - -
42. Hangyás Kálmán 1891 gyalogos cs. és kir. 69. gyalogezred 1915.8.29.
Karg-Wiskov
43. Karsai Kálmán 1896 népfelkelő m. kir. 29. h. gyalogezred 1915.11.05. Kolicsi
44. Kele Pál - - - -
45. Kis Ernő 1894 népfelkelő cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.3.23. Tanovovicze, Galícia
46. Kis János 1894 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.3.1. Inkovicki
47. Kolompár János - - - -
48. Kóté Ernő - - - -
49. Macza István 1886 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1914.10.27. Lovice
50. Major János - - - -
51. Major Sándor 1882 honvéd m. kir. 29. h. gyalogezred 1914.9.29.
Szávo tuzla kórház, Szerbia
52. Malatinszki János 1887 őrvezető m. kir. 29. h. gyalogezred 1915.5.22. Belehovitz mellett, Galícia
53. Marsai János - - - -
54. Mészáros János 1889 őrvezető cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.4.18.
55. Mészáros Lajos - - - -
56. Mészáros Lukács 1880 - - Nagykátai Járásbíróság megállapítása alapján meghalt: 1914. 12. 31-én 24 óra 00-kor
57. Mohácsi János - - - -
58. Mohácsi László 1895 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1914.11.8. Barac
59. Mohácsi Máté 1893 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1914.11.3.
ism. helyen
60. Molnár Benjamin 1880 póttartalékos m. kir. 29. h. gyalogezred 1915.7.1.
orosz harctér
61. Molnár Benjamin 1887 - - -
62. Molnár István 1884 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1916.3.27. Kozyto, orosz harctér
63. Molnár István 1894 vadász tizedes m. kir. 24. tábori vadász zászlóalj 1916.8.11. Vorochtusky
64. Molnár János - - - -
65. Molnár László - - - -
66. Nagy János - - - -
67. Ordasi János - - - -
68. Pecek István - - - -
69. Pecek Lajos - - - -
70. Polgár Ábel - - - -
71. Pőcz Pál - - - -
72. Szántó Sándor 1882 honvéd m. kir. 1. h. gyalogezred 1915.10.22. Genova
73. Székely István - - - -
74. Székely Sándor - - - -
75. Topor István - - - -
76. Topor János 1892 - - Bírói megállapítás szerint az orosz harctéren halt meg 1914.12.31-én 24 óra 00-kor
77. Topor Pál 1893 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1917.5.23. Janianá, Goth vidékén
78. Tóth János - - - -
79. Tóth Sándor 1888 póttartalékos cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.2.10. Lianszki, a Kárpátokban
80. Veres János 1873 népfelkelő m. kir. 29. h. gyalogezred 1916.8.4. Oroslanov
81. Veres János 1879 - - -
82. Veres László - - - -
83. Vogel Sándor 1881 népfelkelő honvéd m. kir. 29. h. gyalogezred 1914.9.14.
Pasimo Boczko mellett
84. Zeleni András - - - -
 

Nem szerepelnek a hősök tiszteletére emelt szobor emléktábláján:

NÉV SZÜL. ÉV RENDFOKOZAT ALAKULAT ELHALÁLOZÁS IDEJE, HELYE
1. Bácskai József 1893 - - Bírói megállapítás szerint a szerbiai harctéren halt meg 1915.12.31-én 24 óra 00-kor
2. Bárány István 1884 - cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.3.5 és 3.13. között; Sokolyki, Galícia
3. Molnár József 1893 gyalogos cs. és kir. 68. gyalogezred 1915.12.5 és 12.10. között; Sopot, Szerbia
4. Topor Sándor - - cs. és kir. 82. gyalogezred 1917.8.9.
5. Veres János 1898 gyalogos cs. és kir. 32. gyalogezred 1916.8.17. Winhva Byliki
 

A fentiek közül Topor Sándor elestére a veszteséglisták átvizsgálása közben bukkantam rá. Ez alapján tudjuk, hogy 1917. augusztus 9-én hunyt el a császári és királyi székely 82. gyalogezred 5. századának katonájaként. [Nagy valószínűséggel az ezred számát elírhatták, és inkább a 32. gyalogezredről van itt szó.]

Az 1917. december 15-i veszteséglista részlete Az 1917. december 15-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

A frontról való visszatérést követően a szerzett sérülések következtében hunytak el:

NÉV SZÜL. ÉV RENDFOKOZAT ALAKULAT ELHALÁLOZÁS IDEJE, HELYE
1. Kele József 1896 - - 1918.10.30. Eltemetve a pándi Öregtemetőben.
2. Molnár István 1899 - - 1918.12.15. Hősi halottként katonai tiszteletadás mellett temették el a pándi Öregtemetőben.
 

A pándi családok között is voltak olyanok, akik két-három gyermeküket veszítették el.

Demény István és Karsai Lídia gyermekei közül hárman estek el: István, János és Sámuel. Bartal István és Béres Julianna is három gyermekét: Istvánt, Jánost és Pált sirathatta. István a magyar királyi 29. gyalogezred 9. századában szolgált, és az 1914. október 24-i veszteséglistán még sebesültként szerepelt.

Az 1914. október 24-i veszteséglista részlete. Ezen István mint sebesült szerepel Az 1914. október 24-i veszteséglista részlete. Ezen István mint sebesült szerepel
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

János a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred 15. századának volt a katonája. Haláláról az 1916. november 7-i veszteséglista értesít.

Az 1916. november 7-i veszteséglista részlete Az 1916. november 7-i veszteséglista részlete
(Forrás: Landesbibliothek Oberösterreich)

Tóth József és Hangyás Judit iker gyermekeit veszítette el az első nagy kataklizmában. János és Sándor, mint a cs. és kir. 68. jászkun gyalogezred katonája közös lovas járőrszolgálatot teljesítettek a Kárpátokban, Lianszki környékén, amikor gránáttalálat érte őket. A sors úgy hozta, hogy egyazon nap születtek 1888-ban Pándon, és egyazon napon 1915. február 10-én estek el 27 évesen.

Az elesettek között 4 roma származású (Kolompár János, Kóté Ernő, Pecek István, Pecek Lajos) és egy izraelita felekezetű (Vogel Sándor) honvéd található.

Hadbavonultak a község tanítói is. Így Csontos György, aki a háborúban 1916-tól teljesített katonai szolgálatot, a budapesti 29. honvéd gyalogezred kötelékében. Jezerniczky Dezső 1914-től az orosz, majd a román, végül az olasz frontot is megjárta. Kitüntetései: kis Ezüst Vitézségi Érem, Károly csapatkereszt. Salamon Béla 1916-tól vett részt a Nagy Háborúban. A román fronton harcolt, 1918-ban szerelt le.

A település földbirtokosai közül Montagh Dezső és báji Patay Sámuel teljesített katonai szolgálatot.

Montagh Dezső 1875-ben született a Csanád megyei Valkón. Középiskoláit Budapesten végezte, majd Bajorországban a Gazdasági Akadémián szerzett képesítést. Ennek köszönhetően 1915 júliusában a cs. és kir. 4. hadtáposztályban (k.u.k. Traindivision Nº 4.) kezdte meg szolgálatát. 1915. október 1-jével, mint őrvezető, december 8-án tizedes, 23-án pedig már szakaszvezetői rangban szolgált. 1916-ban előbb kadétjelölt, majd szeptemberben hadnagyi rangot szerzett. 1915-től az orosz, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. Kiváló képességeinek köszönhetően megkapta a Koronás Arany Érdemkereszt a vitézségi érem szalagján kitüntetést.

Báji Patay Sámuel 1877-ben látta meg a napvilágot Pándon, anyja birtokán. Szülei: báji Patay Gyula és szilasi és pilisi Szilassy Kornélia voltak. Huszonhárom évesen nősült. Felesége a Kazinczy-család leszármazottja, kazinczi és alsóregmeci Kazinczy Ottília lett. Házasságkötésüket követően felesége berettői birtokán éltek és gazdálkodtak. Így a Nagy Háború kitörésekor a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezredbe vonult be.

báji Patay Sámuel fényképe a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred albumában báji Patay Sámuel fényképe a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred albumában

1915. május 1-jei hatállyal az 5. honvéd huszárezred hadnagyává nevezték ki.

Rendeleti Közlöny 1915. Személyi ügyek 515.Rendeleti Közlöny 1915. Személyi ügyek 515. 

Alig néhány hónappal később már főhadnagyi rangot viselt. 1915 augusztusában a Bug folyó mentén állomásozó hadosztály állásait erősítette. Hadosztályparancsra Patay főhadnagy vezetésével az ellenség erejének és szándékának kikémlelésére, Luboml-Kowel felé egy szakasz ment előre. Augusztus 10-én a felderítésen lévő szakasz bevonult, Patay főhadnagy pedig jelentette, hogy az oroszoknak a Bug keleti partján gyéren megszállott, de összefüggő állásuk van, s ezért a folyón nem tudtak átkelni. A fontos küldetés teljesítéséért az ezred parancsnoka, Puska őrnagy Signum laudis kitüntetésre terjesztette fel Patay főhadnagyot.

Szeptember 23-án a galuziai harcokban tanúsított vitézségéért és különös bátorságáért ismét kitüntetésre javasolták.

A háborúban tanúsított helytállásáért több kitüntetést is kapott. Így megkapta a 3. osztályú Katonai Érdemkereszt hadidíszítményt a kardokkal, az Ezüst Katonai Érdemérem Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal, Bronz Katonai Érdemérem Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal.

Rendeleti Közlöny 1916. Személyi ügyek 162.Rendeleti Közlöny 1916. Személyi ügyek 162. 

Trianont követően Zemplén megye északi részét Csehszlovákiához csatolták, és vele Berettőt is elszakították hazánktól. A házaspár így a pándi birtokra költözött.

A pándi Patay kastély A pándi Patay kastély

1945 után birtokát elveszítette. Budapestre költözött, ahonnan 1951-ben kitelepítették Öcsödre. A kitelepítések feloldása után Ferenc fiához költözött Solymárra. 1954. július 29-én hunyt el. Előbb Rákoskeresztúron temették el, majd felesége földi maradványaival együtt a solymári temetőben helyezték végső nyugalomra.

Pánd I. világháborús emlékművét húsz évvel a Nagy Háború befejezését követően, 1938. október 23-án, vasárnap avatták fel.

Alkotója a falu szülöttje, Pándi Kiss János szobrászművész. A szobor érdekessége, hogy a két alak az alkotó családtagjait ábrázolja. Az édesanyjától búcsúzkodó katona Pándi Kiss János édesapja, aki a helyi szájhagyomány szerint első elesett katonája volt Pándnak, a nőalak pedig az alkotó nagymamája.

Az avatási ünnepségen megjelent Pestvármegye alispánja, vitéz Endre László, dr. Lovászy Gábor, dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő, Patay Sámuel, Viczián István nyugalmazott államtitkár, Palló Imre, az Operaház művésze. A Magyar Királyi Honvédséget Tasnády Ferenc alezredes képviselte. Az ünnepség istentiszteletekkel kezdődött, majd vitéz Endre László alispán mondott beszédet és felavatta az emlékművet. Ezt követően dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő tartotta meg beszédét, végül az emlékmű megkoszorúzása következett.

Az emlékművön bronz emléktábla örökítette meg a hősi halált halt pándi katonák nevét. A II. világháború hősi halottai külön bronztáblát kaptak.

Fotó: dr. Szűcs LászlóFotó: dr. Szűcs László 

Irodalom:

- A 29. honvéd gyalogezred története. I. k. Arcanum Digitális Tudománytár
- A volt magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred története. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- Honvédségi Közlöny. 1915., 1916. Személyi ügyek. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
- Molnár József: Emlékezzünk az első világháború kitörésére. Pándi Tükör 2014. nyár 13-15.
- Dr. Nagy Kalozi Balázs: Adalékok a pándi református egyház történetéhez. Kézirat.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931) Nagykátai járás
- Tóth Ferenc: Birtokosok voltak Pándon. Pest Megyei Hírlap. 1993. június 22. 7.
- Veszteséglisták

Köszönettel tartozom Molnár József helytörténésznek a gazdag anyagért, amit küldött részemre. Számvéber Norbert alezredes úrnak és dr. Lázár Balázsnak a HM HIM HL Bécsi Kirendeltségétől a bécsi hadilevéltárból Patay Sámuelre és Montagh Dezsőre vonatkozó anyagokért. Patay Tibornak báji Patay Sámuel életéről szóló kiegészítéseiért.

4 komment

Címkék: emlékmű veszteség Pánd

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr1413601929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Molnár András István 2018.01.26. 08:00:19

Kedves Topor István!
Nagy érdeklődéssel olvastam a cikkét. Apai ági rokonságom-nagyszülők,dédszülők-származnak Pándról,mindkét dédnagyapám harcolt a világháborúban. Név szerint Molnár Sámuel és Raczki László. Utóbbi háborús életútját kutatom évek óta. Egy fénykép és elmondások alapján tudom,hogy közös huszár volt, harcolt az orosz és olasz fronton. A hadtörténeti múzeumban próbáltam kinyomozni az alakulat számát,de sajnos nem tudtak segíteni. A kutatása alatt nem találkozott esetleg erre vonatkozó információval?

ToporIstván 2018.01.26. 14:47:55

@Molnár András István: Tisztelt Molnár András István! A kérdezett személyekkel nem találkoztam ez idáig. De van talán esély arra, hogy valamit megtudjon. Ha a fényképet megküldené digitálisan, apró információkból talán ki lehetne deríteni, melyik közös huszárezredben szolgált. Azt írja, közös huszárezredbeli volt, akkor a bécsi hadilevéltárban talán van róla személyi anyag. Ehhez viszont kellene tudni a pontos születési dátumát. Szívesen segítek. A közvetlen email címemre elküldheti a képet és az esetleges információkat. toporistvan@gmail.com
Üdvözlettel: Topor István

ToporIstván 2018.01.26. 19:07:17

@ToporIstván: Kedves Molnár Úr! A pándiakat elsősorban a császári és királyi Jász-kun 13. huszárezredbe sorolták. Öt pándiról tudok biztosan, akik itt szolgáltak, de Raczki László nincs közöttük. Esetleg még a székesfehérvári huszároknál vagy a császári és királyi 1. huszárezredben szolgálhatott, mert úgy tudom, ide is soroztak Pest megyeieket. Nagyon megköszönném, ha a Molnár nevet beazonosítaná becenévi formában, hiszen a falunkban több Molnár nevű család is élt, akiket becenévvel különböztettek meg, pl. keszte Molnár, toja Molnár stb. Várom jelentkezését!!! Üdvözlettel: Topor István

Molnár András István 2018.01.26. 21:37:18

Kedves Topor Úr!
Nagymamám elmondása szerint keszte Molnár Sámuel, ritkábban gazda Molnár Sámuel volt a beceneve. Felesége Zeleni Julianna, gyermekei István és Mária, ő haláláig Pándon lakott az egykori varrodában dolgozott. Házuk a falu szélén talán a Kölcsey utcában volt.
Róla több világháborús fénykép és levelezőlap is megmaradt, az egyenruhából gondolom-zsinóros nadrág illetve Magyar címeres deréköv-,hogy ő a Honvédségben szolgált,feltehetőleg őrvezetői rangban.A fényképekből ítélve meg is sebesült.Ha gondolja ezeket a képet is át tudom küldeni.
Köszönöm az eddigi segítségét, amit Raczky Lászlóról eddig összegyűjtöttem átküldöm e-mail.
Üdvözlettel:Molnár András

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Perczel

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Utazás

 

Kiállítás

Ösztöndíj

Roberto Visinntin

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása