A XIX. század közepén megindult ipari fejlődés a kiegyezést követően Magyarország területén is egyre nagyobb mértékben növekedett. Létrejött az önálló honvédség, melynek ruházati, felszerelési, élelmezési ellátása a magyar kormányzat hatáskörébe került. A XX. század elejére egyre több katonai megrendelés került magyar gyárakhoz, vállalatokhoz. A hadiipari termelés egyre csak bővült, létrejöttek kifejezetten hadibeszállító cégek is. Az államok közti forrongó hangulat miatt a 10-es években tovább növekedett a hadibeszállítások száma. Már nem csak a nagy gyárak, hanem a kisebb, sőt a legkisebb cégek is kaptak katonai megrendeléseket. Az I. világháború kitörése újabb lendületet adott a magyar ipar fejlődésének. A gyárak fejlődtek, növekedtek, a munkások száma megtöbbszöröződött. A harcok iszonyatos anyagfelhasználása miatt az összes beszállító a maximális kapacitásával dolgozott. A különféle törvények és rendeletek szabályozásai miatt a hadiiparban dolgozók felmentést kaptak a katonai szolgálat alól, így a termelést már csak az alapanyag, szénhiány akadályozta. A háború végére a hadiipari cégek száma 1000-nél is több volt.

A kezdetek

Az 1867-es kiegyezést követően a magyar ipar nagyarányú fejlődésnek indult. Ezt nagyban segítette az ország nyersanyag (vasérc, réz, feketeszén stb.) ellátottsága, a technológiák fejlődése és a magyar kormány ipart fejlesztő tevékenysége. 1867-ben megalakult az Első Magyar Gépgyár, 1868-ban a Láng László Gépgyár Rt. és a Magyar–Belga Gép- és Hajóépítési Rt. is.

Az 1870-es években a császári és királyi hadsereg pályázatot hirdetett hadiipari termékek gyártására, szállítására. A pályázatok legnagyobb részét az előnyben részesített osztrák cégek nyerték. A magyar cégek konzorciumokba tömörülve próbálták felvenni a versenyt. A pozsonyi Dinamit Nobel robbanóanyag gyár építése 1873-ban kezdődött meg. A termelés 1875-ben indult el Izidor Trauzl tartalékos százados irányításával. Egy évre rá megalakult a Német–Osztrák–Magyar Dinamit Rt.

A magyar országgyűlés az 1881. évi XLIV. törvénycikkében kedvezményeket biztosított a korszerű, új iparágakat meghonosító gyáraknak és a már létező cégeknek, akik: sárgaréz-áruk, cinklemez, drót, fémötvözetek, zománcozott vasedények, szerszámgépek, gőzgépek, elektromos készülékek, fegyverek, stb. gyártására rendezkedtek be. Az ilyen gyárak 1895-ig számos adó befizetése alól mentesültek. Ekkor az osztrák–magyar hadsereg bőrszükségletének kb. 14%-át a magyar ipar adta. A közös hadügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a hadügyi szállítások 30%-át a magyar ipar, ennek 25%-át a kisipar részére tartja fenn. Ezekben az időkben alakult a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. (1884), az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (1882), a Magyar Általános Gépgyár (1886), a Gutjahr és Müller Malomépítészeti Gépgyár és Vasöntöde (1872), az esztergomi Knorr Vasöntöde és Gépgyár (1870), a Hoffer és Schrantz Mezőgazdasági Gépgyár Kispesten (1884), a miskolci Hercz Jenő Vasöntöde és Gépgyár (1882). 1887-ben a hadügyminiszter a magyar kormány kezdeményezésére jóváhagyta a Fegyver- és Gépgyár Rt. létrehozását. A gyár 1891-től kézi lőfegyvereket gyártott a soroksári úton.

A magyar ipar felügyelője, Baross Gábor kereskedelmi miniszter 1889-ben Ferenc József elé tárta új iparosító javaslatát, melyben az 1895-ben lejárt 1881. évi XLIV. törvénycikk elavulását is megemlítette. Ennek eredményeként létrejött egy 1899-ig hatályos, az LXIV. törvénycikkhez hasonló rendelet, melyből több termék, például az ón és ólom is kimaradt.

Az 1890. évi XIII. törvénycikk meghosszabbította az XLIV. törvénycikket és azt jelentősen kibővítette.

1891-ben Zurányban megalakult a Magyar Robbanóanyaggyár Rt. A pozsonyi Nobelhez tartozó gyár fő terméke a dinamit volt. 1893-ban a pozsonyi gyár érdekeltségébe került a perecsényi székhelyű turjasebesi Baltin-féle Vegyi Gyárak Rt. is. 1898-ban a pozsonyi és a zurányi gyárak össztermelése elérte a 13 millió tonnát. Az 1890-es évek végén megindult az ekrazit és a füstnélküli lőpor gyártása a közös hadsereg részére.

1897-ben a magyar ipar először részesedett haditengerészeti bőrrendelésekből. Ezzel egy időben a hajófedélzeti lövedékek magyar gyárakban történő gyártására is intézkedtek. A gyártás a Weiss Manfrédnél és Diósgyőrben történt. Az 1890-es évek végére már termelt a Brunner F. L. és Társa Első Magyar Kovácsolható Vasöntvény és Hővédőanyag-gyár (1883), a budapesti Szivattyú- és Gépgyár Rt. (1883), a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. (1896), a kispesti Teudloff-Dittrich Gépgyár Rt. (1895) és a szegedi Perl és Társa Vasöntöde és Gépgyár (1896).

Az I. világháború kitöréséig

1900-ban megállapodás született a hadügyminiszter és a kereskedelmi miniszter között a hadsereg-beszállításokról: egyes katonai egységek kötelesek szükségleteiket, lehetőség szerint állomáshelyükön beszerezni, a megrendelések odaítélésénél az egyéni cégek előnyt élveznek a részvénytársaságokkal szemben. A hadügyminiszter kötelezettséget vállalt arra, hogy a posztó, bőr és len megrendelések 34,4%-át a magyar iparnak juttatja. Öt évvel később több textilipari cég (Magyar Textilipari Rt., Magyar Pamutipar Rt., Regenhart Ferenc és Fiai, Haltenberger Rudof Kassa, Hazai Pamutfonó- és Szövőgyár Rt.) együttesen egy hadsereg-beszállító vállalatot alapított, mely a magyar iparnak jutó pamut- és vászonszükségletet elégítette ki.

1903-ban a magyar ipar részesedése a hadiipari beszállításokból 33% volt. Ez a szám 1908-ra 35,74%-ra nőtt.

1905-ben a Gyáriparosok Országos Szövetsége által megfogalmazott törvényjavaslat értelmében közszállítás csak magyar állampolgárnak adható. Ebben az évben alapították az Árkay-féle Hadfelszerelési gyárat is, ami 1907-re ismeretlen okokból megszűnt. 1905. júliusának elején az Alfa Separator Rt. (Budapest, VI. Lomb u. 11.) ajánlatot tett bádog és vas felszerelési cikkek ónozására. Az ajánlatában többek között főzőedények, evőcsészék, kulacsok, zablák, kannák ónozását és szállítását vállalta.

Az 1900-as évek elején létesültek a következő cégek: Rohwer Ferenc Zománcárú- és Vasöntőgyár (Pozsony, 1908), az újpesti Werkner Arthur Hazai Kovácsolható Vas- és Acélöntvénygyár Rt. (1906), az eperjesi Buchner és Moskovits Gépgyár Rt. (1910) és az Aradi Vasipari Rt. (1903) is.

1909-ben létrejött az első kifejezetten autók gyártására berendezkedett vállalat az aradi Magyar Autómobil Rt. (MARTA). A következő években az autó- és teherautó-gyártás főleg a nagy gyárak (Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Ganz-Danubius, győri vagongyár), külön erre a célra létrehozott automobil-osztályaiban történt. A háború elején kisebb gyárak is beszálltak, főleg alkatrészek beszállításával.

A szombathelyi Mayer gépgyár autógyári munkásai
(Fortepan, 32094) 

1900 és 1910 között a munkások 73,4%-a dolgozott a 100-nál több embert foglalkoztató üzemekben. 1910-ben pedig a munkások 37,8%-a az 500-nál több embert foglalkoztató üzemekben kapott munkát. 1910-ben már léteztek 3000-nél is több munkással dolgozó gyárak. Ilyenek voltak például a M. kir. diósgyőri Állami Vasgyár (5796 fő), a Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (5529), a Ganz vagongyára (3282) és az ózdi vasgyár (3769). Ekkoriban a legkisebb ipar 100-nál kevesebb, a kisipar 100–500, a középipar 500–3000 és a nagyipar 3000 fölötti munkás létszámmal rendelkezett.

A századforduló és 1913 közti időszakban az ipar igen gyorsan, évente 5,4%-al nőtt. A gyárak száma 2747-ről 5521-re emelkedett, az alkalmazott munkások száma 302.000-ről 563.000-re nőtt, miközben a gyárakban használt gépek teljesítménye 307.000 LE-ről 930.000-re ugrott.

A magyar iparban dolgozók száma 1898-ban és 1913-ban

1907–1913 között az állami megrendelések száma megduplázódott. 1911-ben a hadügyminisztérium versenytárgyalást hirdetett 3100/1911 számon nagy tábori lócövek gyártására, melyre jelentkezett a budapesti Conrad és Társa műszaki nagykereskedés (VI., Teréz-körút 15), a Farkasvölgyi és Társa műszaki és elektro-technikai czikkek gyára (VI., Podmaniczky u. 43), a Gaugusch János épület lakatos, vasalási áruk gyára (Bp., X., Zsivora u. 5), a Közszállítási és katonai felszerelési gyár Rt. (Bp., V., Szalay u. 2). A versenytárgyalás eredménye sajnos ismeretlen. Még ebben az évben a pozsonyi Hunnia Hadfelszerelési és Fémiparművek Rt. ajánlatot tett lőszerkocsik, lövegmozdonyok, ágyútalp-alkatrészek, irányzó-készülékek, gyújtóállító-kulcs, kézi lámpás, patkoló szerszám és gyújtószerkezetek gyártására. Ez utóbbiak gyártására a gyár berendezése novemberben még folyamatban volt.

Ugyanebben az évben flottaépítési programot hirdettek, melyre 312 millió koronát különítettek el. A Ganz-Danubius tulajdonú fiumei hajógyár egy csatahajó (dreadnought), két cirkáló és hat torpedóhajó szállítására kapott megrendelést. Ettől kezdve a Magyarországnak jutó hadihajó megrendelések teljes egészét a frissen fuzionált Ganz és Danubius hajógyárak szerezték meg. A fúzióból létrejött Ganz és Társa Danubius Vasöntöde és Gépgyár 1913-ban már több mint 10.000 munkást foglalkoztatott. 

 A Vulkán Gépgyár hirdetése
(Műszaki naptár évkönyv, 1911)

1913-ban a magyar ipar a hadsereg összes megrendeléseiből már 36,2 %-kal részesedett. Ebben az évben kezdték a győri ágyúgyár építését is. Az ágyúcsövek megmunkálásához szükséges esztergákat a Láng László Gépgyár készítette. November 30-án a Magyar királyi Honvédelmi Minisztérium 14. osztálya (fegyver-, lőszerellátás) javaslatot tett a tüzérségi eszközöket gyártó cégek megszemlélésére. Indoklásként a következők szerepelnek: „A honvéd tüzérség felszereléséhez szükséges tüzérségi cikkek szállítása a m. kir. honvéd Központi fegyvertárnál megtartott nyilvános versenytárgyalások alapján több millió korona értékben, a magyar ipar révén szerződésileg biztosítva lett.” A 127082/14. osztály számú iratban javaslatot tettek a gyártás minden folyamatának ellenőrzésére, a nyersanyag-beszállítástól a késztermék anyagvizsgálatáig. Ezt a feladatot a honvéd Központi Fegyvertár kapta. A fegyvertár szakközegek és átvételi bizottságok segítségével ellenőrizte a gyártást és a szállítást is. A munka elvégzéséhez a fegyvertár akkori parancsnoka, Aberle Antal ezredes, a következőt kérte a minisztériumtól: „Tekintettel arra, hogy a tüzérségi anyag nagyobb mérvű gyártása a különböző gyárakban megkezdődött, a fegyvertár átvételi és ellenőrző közegeinek tehát gyakran kell a gyárakba kiszállni a gyártás ellenőrzése és anyagpróbák megejtése végett: Kérem a nagy felelősséggel terhelt átvételi és ellenőrző közegek részére megfelelő pótdíjat engedélyezni.” Aberle Antal maga is rendelkezett a lőszerek ellenőrzéséhez szükséges tűzszerész képesítéssel. A lőszerek átvételekor, ellenőrzésekor már ekkor külön napidíj járt a tűzszerészeknek.

Haditermelés a világháborúban

Az I. világháború kitörése újabb lendületet adott az iparnak. A fegyvereken, repülőkön, lőszereken kívül a katonák ruházati és élelmiszeripari ellátása is nagyobb hangsúlyt kapott. 1914-ben létrejön a „hadiszolgáltatásra kötelezett üzemek” köre, melybe a legnagyobb hadiüzemek kerültek. A háborús szolgálatok kezdetét 1914. július 26-ára jelölték ki. November 17-én létrehozták a Fémközpont Rt.-t. A pozsonyi robbanóanyag-gyárban megkezdték a TNT gyártását.

Még 1913-ban Budapesten megalakult a Magyar Repülőgépgyár, ami Wittmann Viktor mérnök vezetésével Lohner gépeket gyártott a hadsereg részére. 1915-ben ez a gyár Albertfalvára költözött és Lohner, Brandenburg illetve saját tervezésű gépeket gyártott. A munkások száma 1918 közepén 1800 fő volt. 1914-ben a Magyar Általános Gépgyár szerződést kötött az osztrák Daimler céggel repülőgépmotorok gyártására. 1915-ben meg is kezdték a motorok összeállítását. A gyár 1916-ban a Váci útról Cinkotára költözött és Fokker gépeket is gyártott. 1916-ban az aradi Magyar Autógyár Rt., 1917-ben a budapesti Ganz-Fiat Magyar Repülőgépmotorgyár Rt. elkezdte a Hyero motorok gyártását. 1914-ben alakult a Lloyd repülőgépgyár Aszódon. Itt 1917-ben már Berg és Lloyd vadászgépeket és Phönix felderítőket is gyártottak. A hazai repülőgépekhez szükséges légcsavarok gyártására alakult a budapesti Első Magyar Légcsavargyár Rt., melynek igazgatója Asbóth Oszkár volt.

A repülőgépgyári munkások létszáma 1918 novemberében

 Az aszódi repülőgépgyár szerelőműhelye a háború alatt
(forrás: Közlekedési Múzeum levéltára)

Az elhúzódó háború miatt 1915-ben a hadiipar elsőbbsége megkérdőjelezhetetlenné vált. A kötelezett üzemek száma elérte a 260-at. A nélkülözhetetlen munkaerő katonai szolgálatra történő behívását elkerülendő, lehetőség volt a véderőről szóló 1912. évi XXX. törvénycikk alapján felmentésükre a gyárak számára.

Egy 1914-ben elkészített hadiipari beszállítókat összeíró irat több kis és közepes céget felsorol, melyek a hadsereg és/vagy a haditengerészet számára végeztek beszállításokat. Például az Első Magyar Csavargyár Rt. (1889), Hazai Gépgyár Rt. (1911), gróf Pállfy féle vegyészeti gyár, Szomolány (1883), Pick Márkus szalámi gyár, Szeged (1869), Neumann gőzmalom, Arad (1867), a lőporgyár Pozsonyban, stb. Ebben az évben kezdte hadiipari termelését az 1890-ben alapított Magyar Ruggyantaárugyár Rt. is, ami az addig készített gyerekjátékok és cipősarkok helyett a léggömbök gumírozott szöveteit, sátorponyvákat, autó- és repülőgép-abroncsokat és tábori telefon alkatrészeket gyártott a hadsereg és a haditengerészet számára.

Egy évvel később Fiuméban megalakult a Magyar Tengeralattjáró-Építő Rt. Itt készültek az U20, U21, U22 és U23 tengeralattjáróink. A tengeralattjárók egyes alkatrészei budapesti cégeknél készültek. Például az akkumulátorok egy részét a budapesti (Váczi út 137.) Tudor Accumulatorgyár Rt. készítette.

A munkaerőhiány egyre fokozódott, ezért az 1914. évi L. és az 1915. évi XIII. törvény alapján bevezették az általános személyes szolgálatra való kötelezettséget, mely alapján nemcsak az 50 év alatti férfiakat, hanem bárkit, térítés ellenében, személyes szolgálatra kötelezhettek korra, nemre való tekintet nélkül. Így került egyre több nő a hadiiparba.

Az 1916-os sztrájkok hatására a honvédelmi miniszter 12.341 eln. 4. 1916 számú rendelkezésével népfelkelő munkásosztagokat állíttatott fel a hadiüzemekben és az azokat kiszolgáló bányákban, malmokban, szállítócégeknél. A magyarországi nehézségekkel kapcsolatban a Hadseregparancsnokság két tábornokot nevezett ki katonai felügyelőnek. Ludwig von Putz vezérezredest Ausztria, Dalmácia és Hercegovina hatáskörrel és Franz Cvrcek altábornagyot Magyarország és Bosznia hatáskörrel. Feladatuk, többek közt, a nyersanyagbeszerzés, az üzemek igazgatásának felügyelete, a munkavállalók és a munkaadók közti összetűzések enyhítése, a bérkérdések rendezése és a sztrájkok megszüntetése volt. Több külföldi lőszergyár összefogásával létrehozták a Magyar Lőszergyár részvénytársaságot, ami nem gyártással, hanem az elkészült gyújtószerkezetek és gránáttestek töltésével, készre szerelésével és ellenőrzésével foglalkozott. A pestszentlőrinci gyár főleg 7,5 és 8 cm-es gránát-srapnelek valamint gyújtószerkezetek töltését végezte.

1917. október 1-jén a hadiszolgáltatásra kötelezett 615 üzem majdnem 500.000-es munkáslétszámmal rendelkezett. A háború végére az ilyen üzemek száma meghaladta a 900-at!

A világháború idején több gyár is alkalmazott hadifoglyokat. A Herkulesművek Rt., Vasöntöde, Kazán és Famegmunkáló Gépgyár (Budapest VI., Figyelő utca 14-16.) 123, főleg szerb és olasz hadifogollyal rendelkezett, melyeket a lőszergyártásnál alkalmaztak. A magyaróvári lőporgyár építéséhez 250 hadifoglyot is beosztottak.

1918 novemberében a lőszergyártást és a haditermelést beszüntették. A gyárakban maradt nyersanyagokat, félkész termékeket és a kész gyártmányokat az állam lefoglalta.

Néhány hadiipari beszállító cég és azok adatai

(A táblázat a Hadtörténelmi Levéltár, HM 14. oszt. fond, 1916 ált. 382006 számú iratcsomó alapján készült. A benne szereplő gyártmányok jegyzéke csak példákat sorol fel.)

Hadiipari beszállító cégek és adataik 

Ágyúk, aknavetők és ezek alkatrészeinek gyártói:

- AG für maschinenbau vormals Brand und Lhuillier, Brünn és Pozsony (aknavetők, légaknavetők, lövegtalpak)
- Egyesült Villamossági és Gépgyár Rt., Budapest (légaknavetők)
- Első Losonczi Mezőgazdasági Gépgyár Rt. (37 mm 1915M gyalogsági löveg talp)
- Gazdasági és Gépfelszerelési Rt., Kistarcsa (8 cm 1905M tábori mozdony, 10 cm 1914M lőszereskocsi)
- Láng László Gépgyár Rt., Budapest (14 cm aknavető)
- Magyar Ágyúgyár Rt., Győr (7,5 cm 1915M hegyiágyú, 26 cm 1917M aknavető)
- Magyar Acélárugyár Rt., Budapest (helyretoló rugók)
- Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Diósgyőr (ágyúcső)
- Osztrák–Magyar Vasúttársaság Gépgyára, Resicabánya (8 cm 1905M és 10 cm 1914M lövegtalp)
- Popper és Szántó Vasöntöde és Gépgyár, Budapest (lövegtalp alkatrészek)
- Reichel és Heiszler Vegyipari Gépgyár Rt., Budapest (8 cm 1905M mozdony, 10 cm 1914M lőszeres kocsi)
- Reiter Ödön kocsigyár, Vác (ágyúkerék)
- Nay és Róna Műszaki nagykereskedés, Gép-, Szállítóeszköz- és Szivattyúgyár, Budapest (ágyúkerék)

 Egy a losonci mezőgazdasági gépgyárban készült 37 mm-es 1915M gyalogsági ágyú lövegtalpán lévő adattábla
(forrás: internet)

Autó, teherautó, sebesültszállító járművek, kocsik és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Gép és Fémárugyári Általános Iparművek Rt., (teherautó alkatrészek)
- Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., Győr (Rába-Tlaskal teherautó)
- Reiter Ödön kocsigyár, Vác (1903M málha kocsi, 1903M egészségügyi kocsi, sebesültszállító kocsi)
- Vadász és Grósz Kocsi és Autó carosserie gyár, Nagyvárad (tábori mozgókonyha)
- Weiss Manfréd Lőszer-, Acél- és Fémművei Rt., Csepel (tábori konyha, tábori sütőde)

Egyenruha, bőr- és szövetáru gyártók:

- Freud A. és Fiai Nyereg-, Szíj és Bőrárú gyár, Budapest (nyereg)
- Magyar Gyapjúáru- Katonaposztó- és Takarógyár Rt., Zsolna (egyenruha)
- Nemzeti Egyesült Textilművek Rt., Pozsony, Késmárk, Losonc (jelzőzászló, 1905M kocsiponyva)
- Nemzeti Textilipar Rt., Rózsahegy (egyenruha, sátorponyva)
- Reich Adolf Fiai Zsinór, Gomb- és Paszomány Gyára, Budapest (paszomány, zsinór)
- Wolfner Gyula és Társa, Bőr-, Gépszíj és Cipőgyár, Újpest (tüzérségi málhaszíjak)

A Magyar Textilipar Rt. levele 1916-ból
(forrás: Hadtörténelmi Levéltár) 

Egyéb katonai eszközök, felszerelések gyártói:

- Alfa Separator Rt., Budapest (főzőüstök, tábori konyha berendezések)
- Bartos Zoltán Fém és Bádogárugyára, Budapest (1877M és 1908M kézi lámpa)
- Bratkó János gépgyár, Budapest (1908M tábori kohó)
- Demjén Ignácz Műszaki fém- és pléhcikkek gyára, Budapest (1907M kis víztartály, 1899M 10 cm olajoskanna)
- Egyesült Pécsi Réz-, Fém- és Lakatosárúgyár Rt., Pécs (katonai zablák)
- Feiwel Lipót utódai, Budapest (1888M töltényláda, 8 cm 1905M kenőanyag láda)
- Felten és Guilleaume kábelgyár, Budapest (akadály drót, torpedó elleni drót védőháló)
- Gazdasági és gépfelszerelési Rt., Kistarcsa (lőszeres ládák)
- Grósz és Goldmann, Kispest (tábori orvosi műszerdoboz, hordágy)
- Haidekker Sándor, Budapest (mindenféle drótakadály)
- Hutter és Schrantz Rt., Budapest (torpedó elleni védőháló, négyágú akadály)
- Kapitány Antal, Budapest (hegymászó talpszeg, 1908M tüzérségi figyelőlétra)
- Kazde I. utóda Vlesák V., Újpest (1877M lapát nyél, sátorcövek, 1905M sátorrúd)
- Klikár Adolf Fa Szerszám és Faárugyár, Újpest (géppuskához nagy szerelék láda, csákány-, balta, lapátnyél)
- Lingel Károly és Fiai Első Magyar Faáru- és Bútorgyár, Budapest (lőszeres ládák)
- Magyar Fémlemezipar Rt., Budapest (gépfegyver víztartály)
- Mátrai Antal és társa Rt., Faszíjkorong és Létra gyár, Budapest (lapát- és csákánynyél, lőszeres ládák, kőtörő szerszám)
- Reichel és Heiszler Vegyipari Gépgyár Rt., Budapest (berendezési tárgyak a blumaui, magyaróvári, steini lőporgyárakhoz)
- Rényi Oszkár Famegmunkáló Rt., Kispest (lőszeres ládák)

Felszerelési cikkek gyártói:

- Bartelmus és Társa Zománcozógyára Rt., Kisgaram (tábori kulacs)
- Bartos Zoltán Fém és Bádogárugyára műszaki célokra, Budapest (tölténytáska gomb)
- Conrad és Társa műszaki nagykereskedés, Budapest (alumínium és tábori kulacs)
- Fuchs és Schlichter vas, fém és bádogárugyár, Budapest (ónozott és zománcozott evőcsésze)
- Herczegh Ernő, Budapest (gyalogsági ásó, alumínium kulacs)
- Losonci Magyar Bádog- és Vasedény Zománcozógyár Rakottyay György és Társai (tábori kulacs)
- Magyar Zománc- és Fémárugyárak Rt., Ligetfalu (tábori kulacs)
- Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Salgótarján (1877M és 1899M csákány)
- Zellerin-féle Bádogos és Fűtőosztály Gyára, Budapest (bádogkulacs)

 Részlet a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. katalógusából
(forrás: MOMM levéltára)

Gyalogsági lőszer, világítótöltény és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Dávid Károly és Fia Doboz és Faanyaglemez gyár, Budapest (gyalogsági és világítótöltény dobozok, csappantyús dobozok)
- Emmerlig Adolf Műtüzijáték, Lampion, Fáklya Gyára, Erzsébetfalva (világítótöltény, világítórakéta)
- Fegyver és Gépgyár Rt., Budapest (pisztoly töltények)
- Georg Roth AG, Pozsony (karabély és pisztoly lőszerek)
- Weiss Manfréd Lőszer-, Acél- és Fémművei Rt., Csepel (karabély és pisztoly lőszerek)

Hajók és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Cs. és kir. Szabad Dunagőzhajózási társaság hajógyára, Budapest (gőzösök átalakítása hadihajókká, tengeralattjáró testek, őrnaszádok építése)
- Ericsson Magyar Villamossági Rt., Budapest (hajórádiók)
- Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., Budapest (őrnaszádok)
- Popper és Szántó Vasöntöde és Gépgyár, Budapest (tengeralattjáró alkatrészek)

Kézigránát, puskagránát és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Dávid Károly és Fia Doboz és Faanyaglemez Gyár, Budapest (füstgerjesztő szelence)
- Gróf Csáky László Prakfalvi Vas- és Acélgyár Rt. (időzített kézigránát és puskagránát test)
- Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt., Budapest (kézi- és puskagránátok)
- Magyar Radiátorgyár Rt., Budapest (puskagránát test)

 A Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. logója egy időzített puskagránáton

Kézi lőfegyver és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Fegyver és Gépgyár Rt., Budapest (95M puska és karabély, 7M pisztoly, Frommer pisztolyok)
- Magyar kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Diósgyőr (fegyvercső)
- Reichel és Heiszler Vegyipari Gépgyár Rt., Budapest (géppuska taliga)
- Telefongyár Rt., Budapest (1907M géppuska, irányzékok)

Légibombák, torpedók és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt., Pestszentlőrinc (bombatestek és bombagyújtók)
- Magyar Fémlemezipar Rt., Budapest (bombatestek)
- Whitehead és társa, Fiume (torpedók)

Robbanóanyag, robbantóanyag, pirotechnikai anyag és ezek alkotóelemeinek gyártói:

- Bickford és társai, Lajtaszentmiklós (gyutacs, gyújtózsinór)
- Cs. és kir. Nitrocellulózgyár, Sárvár (nitrocellulóz)
- Dobiaschi J. és Dörner testvérek, Arad (gyújtózsinór, robbanóanyag)
- Flora Első Magyar Stearingyertya és Szappangyár Rt., Budapest (glicerin)
- Hirtenbergi Töltény-, Gyutacs- és Fémarugyár Rt. Magyar-Óvári gyára, Magyaróvár (lőpor)
- Magyar Fémlemezipar Rt., Budapest (robbantó szelence, gyutacsdoboz)
- Nobel Dynamit Rt., Pozsony (lőpor, robbanóanyag, gyutacs, villamos gyutacs)
- Titanit Magyar Biztonsági robbantóanyag Rt., Budapest (robbanóanyag)

 A Titanit hirdetése
(forrás: Bányászati és kohászati lapok)

Szurony, kard, tőr és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Arnheim S. J. Pénzszekrény és Tresorgyár, Budapest (tőr)
- Csermely Gyár, Kassa (1915M utászkard)
- Fegyver és Gépgyár Rt., Budapest (1895M bajonett, pótszurony)
- Herczegh Ernő, Budapest (utászkard hüvely)
- Komporday Hugó Késgyára Rt. Stósz (rohamkés)
- Magyar Acélárugyár Rt. Budapest (rohamkés)
- Pacholek György Első Magyar Kard- Sarkantyú- és Vívófelszerelésgyár és Nikkelező, Budapest, (1853M és 1915M utászkard, 1861M és 1907M kard)
- Szentgotthárdi Első Magyar Kasza- és Sarlógyár (1861M kard)
- Wlaszlovics József késgyára, Stósz (rohamkés)
- Zelinka János és Fia utóda Zelinka Róbert Kardgyáros és Fémcsiszoló, Budapest (kardok)
- Zólyomlipcsei Késgyár (1915M utászkard)

Távcső, irányzék, szintezők gyártói:

- Calderoni és Társa, Budapest (tábori távcsövek)
- Magyar Optikai Intézet, Goerz C. P. Rt., Pozsony (távmérők, távcsövek)
- Popper és Szántó Vasöntöde és Gépgyár, Budapest (magassági és oldalirányzók)
- Süss Nándor Preciziós Mechanikai Intézete, Budapest (távcsövek, irányzékok)
- Zeiss Károly Rt., Győr (1912 ZM távmérő, távcsövek)

Telefon, távíró, híradó eszközök és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Első Magyar Kábelgyár Perci és Schacherer Rt., Budapest (kábeldob, 1916M távíró huzal)
- Ericsson Magyar Villamossági Rt., Budapest (1907M tábori telefon, Dura elem, telefonkábel)
- Feiwel Lipót utódai, Budapest (1905M távbeszélő láda)
- Felten és Guilleaume Kábelgyár, Budapest (tábori vezetékek, kábelek)
- Magyar Magántelefon Rt., Budapest (telefon, kábel)
- Magyar Siemens-Schuckert Művek Kábelgyár Rt., Budapest (távbeszélő kábelek)
- Telefongyár Rt., Budapest (1907M tábori telefon)

Tüzérségi és aknavető lőszer és ezek alkatrészeinek gyártói:

- AG für Maschinenbau vormals Brand und Lhuillier, Brünn és Pozsony (gránátok, gyújtószerkezetek)
- Altenstein & Brant mérnökök gépgyára, Budapest (8 cm 15M gránáttest)
- Arnheim S. J. Pénzszekrény és Tresorgyár, Budapest (8 cm 5M gránáttest)
- Bartos Zoltán Fém és Bádogárugyára, Budapest (gyújtószerkezet védőkupakok)
- Dávid Károly és Fia doboz és faanyaglemez gyár, Budapest (gránáthüvely fedél)
- Fegyver és Gépgyár Rt., Budapest (10 cm gránát)
- Gazdasági és gépfelszerelési Rt., Kistarcsa (légaknavető gránát)
- Gép és Fémárugyári Általános Iparművek Rt., (gránát alkatrészek)
- Grünspan I. szerszám gépgyár és raktár, Budapest (8-15 cm gránátokhoz kiöntő tölcsér és gyújtószerkezet alkatrész)
- Hirtenbergi Töltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. Magyar-Óvári gyára, Magyaróvár (gyújtószerkezetek, detonátorok)
- Langfelder Vilmos Gépgyár Rt., Budapest (7.5, 8 cm gránáttestek)
- Latinák Jenő szerszámgyáros, Budapest (gránáttestek)
- Láng László Gépgyár Rt., Budapest (gránáttestek, 10 cm gázgránát testek)
- Magyar Acélárugyár Rt., Budapest (8, 15 cm nyers gránáttest)
- Osztrák–Magyar Vasúttársaság Gépgyára, Resicabánya (gránáttestek, srapneltestek)
- Reichel és Heiszler Vegyipari Gépgyár Rt., Budapest (gránáttestek)
- Rothschild Lipót okleveles mérnök gépgyára, Budapest (gránáttestek)
- Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., Budapest (gránát és srapneltestek)
- Telefongyár Rt., Budapest (csappantyús csavarok, gyújtószerkezetek)
- Zólyom-brezói vasgyár (22 cm aknavető gránáttestek)
- Vulkán Gépgyár Rt., Budapest (gránáttestek, gyújtószerkezetek, lőszergyártó gépek)
- Weiss Manfréd Lőszer-, Acél- és Fémművei Rt., Csepel (gránátok, srapnelek, gyújtószerkezetek)

 A Vulkán Gépgyár Rt. által gyártott 1915M kettős gyújtószerkezet alulnézetből
(fotó: Kelemen Ferenc)

Repülőgép, léghajó és ezek alkatrészeinek gyártói:

- Ericsson Magyar Villamossági Rt., Budapest (célzókészülék és sebességmérők)
- Magyar Általános Gépgyár Rt., Budapest, (Fokker gép, repülőgépmotor)
- Magyar Sajtolt Acélarú és Radiátorgyár, Chillingworth Rudolf, Budapest (repülőmotor alkatrészek)
- MARTA Magyar Automobil Rt., Arad (Brandenburg típusok, Benz repülőmotorok)
- Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. Aszód (Lloyd repülőgépek)
- UFAG Magyar Repülőgépgyár Rt., Budapest, Albertfalva (C-1)

(A fenti felsorolás nem teljes. Az összeállításához internetes, levéltári források felhasználásán kívül valós hadianyag szemrevételezést is végrehajtottam. A zárójelben lévők csak a példa kedvéért került oda. Igyekeztem az érdekesebbeket beválogatni.)

Az írás szerzője Kelemen Ferenc, A Monarchia hadiipara internetes oldal szerkesztője. Az írás lábjegyzetekkel kiegészített tanulmány változata hamarosan elérhető lesz a Műhely rovatban.