Sacro egoismo

2015.02.11. 07:12 :: BartókBéla

Olaszország belépése az első világháborúba

Antonio Salandra miniszterelnök 1914 januárjában megfogalmazta, hogy mit vár el a római külügyminisztérium tisztviselőitől: kizárólagos és korlátlan rajongást a haza iránt, szent önzést Olaszországért („sacro egoismo per l’Italia”), amely azt jelentette, hogy a külpolitikában egyedül csak a nemzet céljai számítanak, a szövetségi hűségnek semmi értelme nincs. Ez lett az első világháború előtt, közben és azután is Itália külpolitikai doktrínája.

 

Olaszország 1914 júliusában tanúsított semlegessége, amely a német külpolitika kudarca volt, hamarosan levette álarcát. Az olaszok hadba lépését az irredenta Italia (nem megváltott Olaszország) vagyis az osztrák uralom alatt álló területek felszabadítása iránti vágy ösztönözte, amelynek megvalósításához az osztrák hadsereg galíciai kudarcai kiváló alkalmat teremtettek. Ausztriában belátták, hogy szomszédjuk semlegességét területi engedményekkel kell megvásárolni, és Berchtold osztrák külügyminiszter hajlandó is lett volna erre, de az uralkodó és a két miniszterelnök erről hallani sem akart, ezért leváltották és Burián István követte a külügyminiszteri székben. Ő Tisza István embere volt, aki veszélyesnek és értelmetlennek tartott mindenféle engedékenységet, amely a románokat is követelésekre késztethette volna.

Irredenta Itália egy 1905-ben megjelent francia térképen – a vonalazott osztrák–magyar területeken élt számottevő olasz kisebbség Irredenta Itália egy 1905-ben megjelent francia térképen – a vonalazott osztrák–magyar területeken élt számottevő olasz kisebbség (Forrás: Wikipedia)

Az 1914-1915 telén a Kárpátokban elszenvedett kudarcok is arra kényszerítették a Monarchia politikusait, hogy a hadüzenettől való félelem miatt Olaszországgal területi engedmények segítségével próbáljanak megegyezni. A németek sziléziai német területeket ígértek kárpótlásul Ausztriának, ha ők osztrák területeket engednek át az olaszoknak. Bécsben is belátták, hogy a rossz katonai helyzet miatt alkura van szükség. Tisza István világosan látta, hogy Olaszország hovatartozása Románia magatartását is befolyásolhatja, és mindkét szomszédot csak területekkel lehet a háborún kívül tartani.

Európai egyensúly 1914-ben…? – Olasz karikatúra a bal oldalon álló antant és a jobb oldalon álló központi hatalmak képviselői közötti kötélhúzásról, amelyben középen III. Viktor Emánuel olasz király a döntőbíró Európai egyensúly 1914-ben…? – Olasz karikatúra a bal oldalon álló antant és a jobb oldalon álló központi hatalmak képviselői közötti kötélhúzásról, amelyben középen III. Viktor Emánuel olasz király a döntőbíró (Forrás: Wikipedia)

1915 márciusában az osztrák külügyminiszter felajánlotta az olaszoknak Trento tartomány átengedését de csak a háború befejezése esetén, és ez a bizonytalan kimenetelű ígéret már nem elégítette ki az ingadozó szövetségest. A teljes Dél-Tirolt, adriai kikötőket és szigeteket kértek, ezt viszont az osztrákok sokallták, és Bécsben hiába egyeztek bele némi határkiigazításba az Isonzó folyó mentén, az olasz kormány már más partnert keresett céljai eléréséhez. Antonio Salandra kormányának tisztviselői áprilisban már Angliában tárgyaltak az antant képviselőivel, amelynek eredménye az 1915. április 26-án megkötött londoni egyezmény lett, amelynek szövegét a keretes részben közöljük.

Olaszország és az antant hatalmak között létrejött titkos egyezmény

1. cikkely A francia, angol, orosz és olasz vezérkar haladéktalanul megköti a katonai megállapodást, ez a megállapodás meghatározza majd azoknak a katonai erőknek a minimumát, amelyeket Oroszországnak fel kell használnia Ausztria-Magyarország ellen annak megakadályozására, hogy ez az állam minden erőfeszítését Olaszország ellen összpontosítsa – abban az esetben, ha Oroszország úgy határoz, hogy fő erőit Németország ellen fordítja.
A katonai megállapodás fogja szabályozni a fegyverszünetek kérdését, amelyek lényegében a hadsereg-főparancsnokságoktól függnek.

2. cikkely Olaszország a maga részéről kötelezi magát, hogy minden erejét felhasználja a Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Oroszországgal közösen folytatandó háború viselésére valamennyi ellenségük ellen.

3. cikkely A francia és angol flotta tevékeny és állandó segítséget fog nyújtani Olaszországnak egészen az osztrák flotta megsemmisítéséig vagy a békekötésig…

4. cikkely A békeszerződés értelmében Olaszország meg fogja kapni Trentinót, az Alpokon inneni Tirolt, földrajzi és természetes határával valamint Triesztet, Görz és Gradisca grófságát egész Isztriát a Querneróig beleértve Voloscát, Cherso és Lussino isztriai szigeteket, továbbá Plavnik, Unije, Kanidole, Palazzuola, San Pietro di Nembi, Asinello, Gruizza szigeteket és a szomszédos apró szigeteket…

5. cikkely Olaszország megkapja továbbá Dalmácia tartományt jelenlegi közigazgatási határaival…Megkapja ezen kívül mindazokat a szigeteket, amelyek Dalmáciától északra és nyugatra fekszenek…

6. cikkely Olaszország háborítatlan szuverén tulajdonul megkapja Valonát, Sasseno szigetét…

7. cikkely Ha Olaszország a 4. cikkely értelmében megkapja Trentinót és Isztriát, az 5. cikkelyben körülírt határok között Dalmáciát és az adriai-tengeri szigeteket és a valonai-öblöt (6. cikkely) és ha Albánia középső részét fenntartják egy kicsiny, autonóm, semleges állam létrehozására, akkor Olaszország nem fogja ellenezni Albánia északi és déli részének felosztását Montenegró, Szerbia és Görögország között, ha Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Oroszországnak ez a kívánsága. Az olasz birtokban levő Valona déli határától (l. 6. cikkely) a Sztülosz-fokig terjedő tengerparti részt semlegessé teszik majd.
Az albán állam külképviseletét Olaszország fogja ellátni.
Olaszország másrészt beleegyezik abba, hogy Albániától keletre minden körülmények között meghagy akkora területet, amely elegendő Szerbia és Görögország közös határának biztosítására az Ochridi-tótól nyugatra.

8. cikkely Olaszország háborítatlan szuverén birtokul megkapja a Dodekanészosz-szigeteket, amelyeket jelenleg elfoglalva tart.

9. cikkely Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország általában elismeri, hogy Olaszországnak is érdeke az egyensúly fenntartása a Földközi-tengeren s hogy az ázsiai Törökország teljes vagy részleges felosztása esetén Olaszországnak egyenlő értékű részt kell kapnia az Adalia tartománnyal szomszédos földközi-tengeri területeken, ahol Olaszországnak már jogai és érdekeltségei vannak. Azt az övezetet, amelyet esetleg átengednek Olaszországnak, annak idején állapítják majd meg, amikor Franciaország és Nagy-Britannia meglévő érdekeltségeit is figyelembe fogják venni.
Hasonlóképpen figyelembe fogják venni Olaszország érdekeit abban az esetben, ha az Oszmán Birodalom területi épségét fenntartják, és ha változásokat eszközölnek az egyes hatalmak befolyási övezeteiben.
Ha Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország a háború alatt elfoglalnának az ázsiai Törökországban lévő területeket, akkor az Adalia tartománnyal szomszédos földközi-tengeri területet a fentebb megjelölt határok között Olaszországnak fogják átengedni, amelynek joga lesz azt elfoglalni.

10. cikkely Olaszországra fogják ruházni Líbiában azokat a jogokat és kiváltságokat, amelyek a lausanne-i szerződés értelmében jelenleg a szultánt illetik…

11. cikkely Anglia kötelezi magát, hogy megkönnyíti egy legalább 50 000 font sterlinges kölcsönnek igazságos feltételekkel történő megkötését. A kölcsön megkötését a londoni tőzsdén eszközlik…

Az Olasz Királyság és a londoni szerződés Az Olasz Királyság és a londoni szerződés
(Forrás: historyireland.com)

1915. május 3-án az olasz kormány felmondta a hármas szövetséget, de a hadüzenettel még várt, és a központi hatalmak gorlicei győzelme sem tántorította el szándékától. Bécsben most már hajlandók lettek volna teljesíteni az összes olasz követelést és még engedékenyebb ajánlatot tettek, de ennek már nem volt semmi hatása. Közben Olaszország elvesztéséért a németek az osztrákokat kezdték hibáztatni, mert nem elégítették ki szomszédjuk igényeit, az osztrákok pedig a németeket az olaszok bátorításával vádolták. A magyar belpolitika ellentmondásos magatartását fejezi ki az az álláspont, amelyben a kormány és az ellenzék is egyetértett. Fontosnak tartották osztrák területek átengedését Olaszországnak a semlegesség megőrzéséért, de magyar területeket nem lettek volna hajlandók átengedni Romániának hasonló célból.

A vágyakozás tánca - Trieszt városa egy kihívóan öltözött nő alakjában próbálja elcsábítani a „Semlegesség” feliratú oszlophoz kötözött Olaszországot jelképező bersaglierét egy olasz karikatúrán A vágyakozás tánca - Trieszt városa egy kihívóan öltözött nő alakjában próbálja elcsábítani a „Semlegesség” feliratú oszlophoz kötözött Olaszországot jelképező bersaglierét egy olasz karikatúrán (Forrás: Wikipedia)

Az olasz kormány 1915. május 23-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchiának, de Németországgal csak 1916 augusztusában került hadiállapotba, és csak azután jelentek meg német katonák nagyobb számban az osztrákok megsegítésére az olasz fronton. A budapesti képviselőházban Tisza István május 26-án jelentette be az eseményt és az ellenzék nagy része támogatásáról biztosította a kormányt, csak Károlyi Mihály követelte lemondását.

„Olaszok, törjétek össze ezeket a láncokat! Most vagy soha…” – könyörög az olasz zászlóval letakart női alak, akit a kétfejű sas tart rabságban ezen a romantikus olasz allegórián. „Olaszok, törjétek össze ezeket a láncokat! Most vagy soha…” – könyörög az olasz zászlóval letakart női alak, akit a kétfejű sas tart rabságban ezen a romantikus olasz allegórián. (Forrás: Wikipedia)

Románia akkor nem követte Olaszországot a Monarchia megtámadásában, pedig valószínűleg az a birodalom összeomlásához vezetett volna. A támadó orosz hadseregnek délkeleten szüksége lett volna a román segítségre, de a visszavonulás közben a segítség egyelőre nem volt aktuális. A fegyveres harcok pedig hamarosan elkezdődtek a 750 kilométer hosszú osztrák–olasz határon.

1 komment

Címkék: olasz front

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr957151789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moticska Tihamér 2015.02.14. 11:06:06

”Románia akkor nem követte Olaszországot a Monarchia megtámadásában, pedig valószínűleg az a birodalom összeomlásához vezetett volna.”

Ha titokban volt is ilyen szándékuk, Gorlice ”katasztrófája” pillanatnyilag elrettentette őket és kedvezőbb alkalomra vártak. Az olaszok már nem tudtak mit tenni, ők már aláírták a ’kötelezvényt”. (Valahol említették, hogy 1915 tavaszára a monarchia vezetése tisztában volt azzal, hogy Románia be fog lépni a háborúba, csak még az nem volt világos, hogy melyik oldalon). A sikert ígérő Bruszilov offenzíva idején (amikor ”fizikailag és mentálisan” sokkal rosszabb állapotban voltunk, mint az olasz hadüzenetkor) elérkezettnek látták az időt, hogy ellenünk kardot rántsanak. Elszámították a dolgot, mert nem gondolták, hogy a megsebzett térdre rogyott ellenfélnek még van ereje ismét talpra állni. Nagyszebennél megsemmisítő vereséget mértünk az 1. hadseregükre, majd a másodikba erősen belekapaszkodtunk és mire keleten a 4. került volna sorra, annak már hűlt helyét találtuk. Az ”árulás” jutalma az lett, hogy 1916. december 6-án szinte harc nélkül fel kellett adniuk Bukarestet. Tárolóikból lefejtettük az összes olajat és az az évi gabonatermést is elvettük tőlük. A kért orosz segítség csak lassan érkezett, akik idővel ismét ”gatyába” rázták a szétzilált román csapatokat. A cári seregek harcmodorát is volt alkalmuk megtapasztalni, ami szerint támadásra kiadott parancs előtt a géppuskákat ”egy kicsit” hátrébb rendelték…

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása