Az olasz GruppoCasaPiave építészcsoport a da Ponte a Ponte (Hídtól Hídig) elnevezésű projekt keretében első világháborús emlékeket állít helyre a Veneto tartományban található – az egykori Piave front részét képező – Vidor, Moriago, Sernaglia és Susegana településeken, illetve környékükön. Az ide látogatók számára információs táblákat is elhelyeznek, amelyeken a helyszínhez kötődő egy-egy személyes háborús sors is megjelenik. Így került kapcsolatba a Nagy Háború Blog is az olasz szervezettel, akik rátaláltak a blogon Palló Mihály történetére. A magyar katona háborús emlékeit azóta már a Moriago della Battagliába látogató turisták információs táblán is olvashatják két nyelven, olaszul és angolul. A munkák első szakasza lezárult, az eddig helyreállított emlékek átadására ez év október 12-én kerül sor. A több évig tartó projektről és az első világháborús emlékezetről Debora Spagnol, az építészcsoport tagja osztott meg velünk néhány gondolatot.
Az első világháború kitörése óta eltelt 100 év alatt folyamatosan gyarapodott a konfliktusra vonatkozó ismeretanyagunk, s egyre tudatosabban tekintünk az akkori eseményekre. A nagy háború mégis túl sokszor lett egyetlen nézőpontból elmesélve, ahol a frontvonalak a jó és a rossz közötti áthághatatlan határvonalat is jelentették, miközben a háborúban végső soron számos család sorsa inkább összefonódott.
A háborút a nagyszülei elmondása alapján szinte mindenki ismeri, míg az iskolában tanult történelem mindig nagyon távolinak tűnik a helyszíntől és az emberektől; dátumok, számok, dalok, amelyek valahogy idegenné teszik és eltávolítják a valóságot. A történetek és naplók alapján egyértelmű, hogy az emberek vágyai és érzései furcsa módon ugyanazok voltak a frontvonal mindkét oldalán: türelmetlenül várták a háború végét, ami akaratuk ellenére tette őket a történelem főszereplőivé.
Száz év elteltével már csak kevesen vannak tudatában annak, hogy a lakóhelyük környékén még mindig fellelhetők a háború okozta sebek. Prosecco vidékének számos látogatója közül alig néhányan tudják, hogy az itteni szőlőskertek mennyi szenvedésnek voltak néma tanúi. A Piave vize az Alpokból az Adriai-tengerbe vezető útján minden évben felidézi a múltat, és az ár levonulásakor szűkmarkúan visszaad egyet-egyet e borzalmas csaták maradványaiból és töredékeiből.
Az emlékezet megőrzése érdekében, valamint a béke és párbeszéd értéke melletti tanúságtétel gyanánt idén befejeztük a Montello-hegy előtt húzódó frontvonal osztrák–magyar állásaiban található néhány védmű helyreállítását. A Veneto régió, valamint Vidor, Moriago, Sernaglia és Susegana önkormányzata egyaránt részt kívánt vállalni e hosszú ideje rejtőzködő tanújelek helyreállításában, az érintett tulajdonosok pedig vállalták, hogy a területet az elkövetkező 20 évben ingyenesen rendelkezésre bocsátják.
A projekt neve Hídtól Hídig (da Ponte a Ponte), és a Dolomitok, illetve Velence között húzódó területnek a Caporettói áttörés után megvívott három fontos csatában – I. és II. piavei csata és a Vittorio Venetó-i csata – érintett részét foglalja magában. A Piave-front mentén 30 km-en át, alapvetően sík vidéken futó úton több szabadtéri múzeum is található, amelyek akár több szakaszban is végigjárhatók gyalogosan.
A védművek egy részének felmérését történeti, geológiai és hadtörténeti kutatások követték, majd régészeti felügyelet mellett megkezdődött a terület megtisztítása és feltárása. A köveken még tetten érhető a múlt, így elődeink nyomát követve a feltárás egyszerű volt, ami azt erősítette bennünk, hogy még sok mindent megmenthetünk. Ennek ellenére viszonylag kevés tárgyi lelet került elő, mivel a háború után a nélkülöző helyi lakosság a lehető legtöbb tárgyat összegyűjtötte és eladta, vagy valamilyen formában újrahasznosította.
A Piave mentén a frontvonal helye egyértelmű: a folyó jelenti a határt. A történelmet emléktáblák, temetők és múzeumok mesélik el. A lövészárkok, kavernák és bombatölcsérek tanúsítják mindazt a borzalmat, nehéz körülményeket, amit az embereknek itt el kellett viselniük. A túlélők emlékezetének egy része elveszett, de a projektnek az is célja, hogy a visszaemlékezéseket összegyűjtse és örökségül hagyja.
A különbségek, távolságok és nyelvek már nem jelentenek áthághatatlan határokat; helyüket átvette az érdeklődés és tanulni vágyás. Ezúton meghívjuk, hogy látogassa meg ezeket a helyeket, és ossza meg velünk az ön családjának tapasztalatait és élményeit. További információkért látogasson el a www.ww1daponteaponte.com weboldalra, vagy lépjen kapcsolatba velünk.
A Piave Olaszországban az „ország szent folyója”, és száz év elteltével ez az ország talán végre mindazok hazája is lehet, akiknek harca és végső áldozata hozzájárult a modern Európa kialakulásához.
Debora Silvia Spagnol – GruppoCasaPiave
Köszönjük Gál Juditnak a szöveg lektorálásában nyújtott segítséget.
