A kisemmizett, kérdetlen, mellőzött ember asszony

2014.02.12. 06:44 :: KukkonkaJudit

Kaffka Margit, a „hadifeleség”

A korszak ismert írónője közvetlenül az első világháború kitörését követően, annak a hatására kötött házasságot Bauer Ervinnel, Balázs Béla öccsével Szegeden. A „hadifeleség” bevonult férjével napi többszöri levél- és üzenetváltásban tartotta a kapcsolatot. A szerelmüket, házasságukat és háború alatti kapcsolatukat bemutató dokumentumok a szegedi Somogyi-könyvtárban a blog közreműködésével rendezett, 2014. február 6. – március 5. között megtekinthető Házasság és család a Nagy Háború árnyékában című kiállítás anyagában is kiemelt helyet foglalnak el. Írásunk ezekből ad ízelítőt.

 

Bauer Ervin és Kaffka Margit 1914 elején szerettek egymásba. Ismeretségük régóta tartott, társasági eseményeken már többször találkoztak, beszéltek egymással. Bauer családja (köztük Bauer Hilda, Ervin nővére) nem nézte jó szemmel a 10 évvel idősebb elvált írónő és a frissen végzett orvos szerelmét. Ráadásul Bauer Ervinnek mennyasszonya volt, amikor Kaffka Margittal kapcsolatot kezdett.

Kaffka Margit Kaffka Margit (Bodnár György szerk.: Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit. Budapest, 2005. Nap Kiadó című kötetből)

1914 nyarán Itáliában nyaralnak, több olasz települést keresnek fel, ott éri őket a háború kitörésének híre. Mivel Ervin még csak 24 éves volt, bátyja Balázs Béla, a neves író, filmrendező és filmesztéta folyamatosan késleltette az esküvőhöz szükséges beleegyező nyilatkozat megadását. A türelem azonban meghozta gyümölcsét, 1914 augusztusában Bauer Ervin betöltötte a 24. életévet, s már nem volt szüksége az engedélyre.

A nagy nap előtt így ír a házasságról Bauer Ervin és Kaffka Margit egy Bauer Hilda és Schilling Oszkár részére 1914. augusztus 15-én Szegedről küldött közös levélben: „A házasságra rábeszélni még mindig iszonyú energiámba kerül, de most már mégsem fog megszabadulni akárhogy is caplizik. Mindketten általában is nagyon jól és megnyugtatóan hatunk egymásra, ami mindkettőnknek igazi nagy isten áldása ebben az időben. Egyetlen bajom most csak éppen az, hogy még nem vagyok hivatalosan férj.”

A hirtelen történt esküvőről így tudósít a Szegedi híradó 1914. augusztus 20-án:

Kafka Margit házassága

Érdekes házasságkötés történt kedden délben a szegedi anyakönyvi hivatalban. Kafka Margit, az országos nevű írónő, budapesti polgári leányiskolai tanítónő diszpenzációval megesküdött Bauer Ervin szigorlóorvossal, Balázs Béla író és Bauer Hilda volt szegedi nyelvtanárnő öccsével.

Bauer Ervint Szegedre hívták fegyveres szolgálattételre és mielőtt innen a harctérre indulna, házasságot kötött menyasszonyával. Tanúk voltak: Hegedűs Lajos végrehajtó és Szabó Károly kórházbiztos, akiknek a kitűnő írónő és vőlegénye ott mutatkoztak be a városházán és nyomban fölkérték őket arra a kis szívességre, hogy tanúskodjanak a házasságkötésnél.

Kaffka Margit így emlékszik naplójában vissza: „A hétvégén házasságot kötöttünk, fél óra alatt az anyakönyvi hivatalban. Kicsit ijedeztem, de ő erős kézzel vitt és rendelkezett velem. »El is válhatunk!« – hebegtem lelkiismeret-didergéssel, de ő nevetett, a drága: »tyu-tyu-tyu, most már caplizhatsz!« – És annyira az övé voltam, már előbb is – mit árthat nekünk egy házasság!”

Bauer Ervint pár nappal az esküvő után a békéscsabai 101-es gyalogezredbe sorozzák be, Kaffka Margit pedig tanítónőként dolgozik tovább Pesten.

Kaffka Margit és katonaként szolgáló férje, Bauer Ervin Kaffka Margit és katonaként szolgáló férje, Bauer Ervin (Földes Anna: Kaffka Margit. Pályakép. Budapest 1987., Kossuth Könyvkiadó című kötetből)

Az írónő az elválás után a férjével napi többszöri levél- és táviratváltásban tartotta a kapcsolatot a háború alatt. Táviratok, levelek, csomagok, naplórészletek mentek folyamatosan postai úton a két fél között, amelyekben a másik hiánya, a levélkimaradások okozta félelem, a féltékenység, a nélkülözés a visszatérő téma. Bauert betegsége miatt többször hazaküldik itthoni kórházakba lábadozni. Kaffka Margit, amikor lehetősége engedte, odautazott, és megpróbáltak minél több időt egymással tölteni. Az elválás, a távolság által kiváltott gondolataikat, érzelmeiket az alábbi napló- és levélidézetek is jól szemléltetik.

Részletek a feleség napló-feljegyzéseiből.

Nincs levél!… Tíz nap óta nincs levél!…
Azok a sokak, kik ma „nacionális érdek”-nek „diplomáciai kérdés”-nek, „hadászati problémá”-nak hívják e szörnyen szórakoztató életben játszódásukat; elbírhatnák-é vajon ezt?… Az ember asszony; kisemmizett, kérdetlen, mellőzött, az ember itt marad, és jár-kel a dolgai után; néha tompán, néha tébolyultan, máskor agyontépve a megszaporodott gondtól és vár… mindennap monomániásabb reménységgel, sivárabb kétségbeeséssel – és nincs és megint nincs tábori levél.
Az ember hazatart, lihegve siet (hisz csak azért ment el, hogy időt engedjen a sorsnak), elfulladva kanyarodik fel az utcába, szívdobogást kap a lépcsőn, rámered a levélszekrényre - s a pléh kegyetlenül visszacsillog belülről, a szekrény hátát látni; üres megint!…

[1915] Február 18.
Délelőtt fárasztó iskola – délre drága levele várt itt. Délután két levelet írtam neki, s feladtam 6-ig – este egy nagyon szép, finom sürgönyben tudat, hogy otthon ül szobájában, s cikket ír, hát írjak én is cikket és verset. Utóbbit próbálok. Végtelen megnyugvással tud eltölteni minden sora.

Február 27.
Iskolában csak két óra. Fizetést kapunk, megyek tartozásomat megadni; fényképért, levélborítékokért (tábori). Hosszú levelet írok. – Délután ½ 2-től ½ 8-ig járok orvosi lapok, német patológiai újságok után. Utóbbiakat lehetetlen kapni. Orvosi lapokat egy-egy rövid levéllel még este becsomagolom, hogy reggel feladjam neki. Nagyon súlyos, sötét a hangulatom.

Az írónő férje mikroszkópja előtt Az írónő férje mikroszkópja előtt (Bodnár György szerk.: Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit. Budapest, 2005. Nap Kiadó című kötetből)

Március 4.
Négy keserves óra. Utána itthon átöltözöm, hogy barátnőmhöz menjek kettőkor ebédre. Az iskolában órák közt rendetlen külsejű s fájós, de mégis szerelemben erős levelet írok.

Március 11.
A rendes nehéz négy óra. Szörnyű posta, szörnyűek a kósza hírek. Kétségbeejtő. – Délután vásárolok, és feladok sok apró tárgyat. Ilyenkor alig élek. Szörnyű rosszakat álmodom. – Mára virradóra azt álmodtam, mondtam a cselédnek: délután temetik az Uramat.

Március 14.
Reggel kétségbeesetten bőgök sógornőmnél, egész délelőtt bőgök, üres a világ, nincs levél. Délután Lacó megy moziba; futkosok fel – alá a szobában négyig, akkor elmegyek.

Március 21.
Korán kelek, írok. Délelőtt két levelet. Korán ebéd. Megyek pénzt kérni kölcsön. Megint ideges féltékenységi levelek a jövőre vonatkozólag. Nagy vétek, mert Ő most tökéletes. Megbánom. Délután hosszú levél, és utána zsúrt rendezünk Lacóval, villamosfőzővel három szép csészével – mintha Ő is köztünk lenne, s elmondom Lacinak, hogy nézte ki innen a drágám most egy éve az írókat.

S mit gondolt mindeközben a férj? Részletek Bauer Ervin naplójából.

Naplólevél 1915. február 15., hétfő
Éltetőm, egyetlen légköröm! a vonat tegnap hirtelenebbül indult el mint gondoltuk – még ott álltam a zord ködös esős pályaudvaron és néztem utánad. […] De te velem vagy mindig én tudom! Csak ketten vagyunk ebben a nagy-nagy űrben. „Mi két agyonkínzott boldogok!”…Erős lenni! Nem kétségbeesni! Nem elkeseredni! Csak a végkifájásnak és kivárásnak van jogosultsága! Hogy utaztál? Mikor értél oda? Most iskolában vagy tanítasz? Kőszálad! Parsifalod. Kővárad! „A te színed előtt!”

Naplólevél 1915. február 15.
Most kaptam sürgönyödet 6 órakor délután – éppen a díványon feküdtem és fájtam nagyon, de termékenyen. Fehér a feleségével kiment a vasúthoz… Sürgönyöd nagy erőt adott nekem- de évekig és örökké lenne erőm magamból is… Vettem száz borítékot azt is viszem magammal 200 tábor[i] lapot ketten a Fehérrel együtt. […]

Március 15., hétfő d.u. 5 órakor
…a kis patak mellett… a hóban igen sok helyen megtalálnám a nevedet, beleírva a tapadó hóba, hogy MARGIT-KM-MARGIT. MARGIT- én foglalkozom ezzel ma, mert csaknem az egész napot oda kinn töltöttem…

Kaffka Margit férjével, Bauer Ervinnel Kaffka Margit férjével, Bauer Ervinnel (Bodnár György szerk.: Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit. Budapest, 2005. Nap Kiadó című kötetből)

Bauer Ervint végül 1916 őszén a temesvári katonai kórházba osztják be, mint patológus orvost. A házaspár kapcsolatát sem a család ellenkezése, sem a háború, sem a távolság nem tehette tönkre. 1918-ban azonban a tomboló spanyolnátha-járvány végzetesnek bizonyult: Kaffka Margit és a naplóban is emlegetett, előző házasságából származó 12 éves kisfia tragikus hirtelenséggel esett ennek áldozatul.

Kaffka Margit naplójának részletei Napló című kötetének Lírai jegyzetek egy évről és a Feljegyzések egy háztartási könyvben fejezeteiből származnak, Budapest, 2008, Nap Kiadó.

Bauer Ervin háborús naplóját az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őrzi. Az idézett részletek Simon Zsuzsanna szerk.: A lélek stációi. Kaffka Margit válogatott levelezése. című kötetből származnak, Budapest, 2010, Nap Kiadó.

3 komment

Címkék: balázs béla kaffka margit bauer ervin

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr625810413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.02.13. 23:11:03

A Lánchíd Rádió is beszámolt a kiállításokról: mno.hu/lanchidradio/hazassag-es-csalad-a-nagy-haboru-arnyekaban-magyarok-csutortok-1305-1210677

A hangtárban meghallgatható a műsor: mno.hu/lanchid_hangtar

A közreműködésünkkel készült Házasság és család a Nagy Háború árnyékában dokumentum-kiállítás és a „Gondolatban mindig ott leszek” című fotókiállítás a szegedi Somogyi-könyvtárban látható.

A dokumentum-kiállítást a Somogyi-könyvtár könyvtárosa, blogunk "újdonsült" állandó szerzője, Kukkonka Judit állította össze és mutatja be a műsorban.

A fotókiállítást blogunk szerkesztője, Babos Krisztina rendezte, aki a bemutatott fotográfiákat saját gyűjteményéből válogatta. A műsor második felében 25:20-tól hallható a vele készült beszélgetés.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.02.24. 21:27:10

Egy hangulatos beszámoló TiszapART TV 2014.02.18-ai Heti Közélet című adásában a szegedi Somogyi-könyvtárban látható kiállításokról a megosztott felvétel legelején, az első nyolc percben: vimeo.com/87447058

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.03.02. 22:20:39

A Honvédelem.hu 2014. március 1-jén megjelent beszámolója a kiállításokról: www.honvedelem.hu/cikk/42637_gondolatban_mindig_ott_leszek

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása