A 2014-es centenáris év még alig néhány napja tart csupán, máris itt van az első világra szóló felfedezés az első világháború kitörésével kapcsolatban. A szerb hírügynökség kürtölte szét a napokban a hírt, mely szerint egy eddig eltitkolt levél új megvilágításba helyezi a háború kirobbantásával kapcsolatosan mindazt, ami 1914. június 28-án Szarajevóban történt…
 

A levél szerint Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina tartományi főnöke már Princip merénylete előtt 13 hónappal(!) megírta Leon Bilinski közös pénzügyminiszternek, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia háborúra készül Szerbia ellen! Ez a fantasztikus leleplező dokumentum – így a levelet most közzétevő, rejtélyes szerbiai kutató(?)intézet történésze – élő cáfolata mindazon erőfeszítéseknek, amelyek Szerbiát és az őt támogató Oroszországot próbálják felelőssé tenni a világháború kirobbantásáért, s amely erőfeszítésekhez olyan neves kortárs történészek, mint „Chris Clark és Sean McCain” is csatlakozott. A hírt azonnal átvették a szerbiai hírportálok, és már külföldre – így Magyarországra – is eljutott.

Sajnálatos módon maga az eredeti dokumentum elveszett, az Andrić Intézet csak a másolatát tette közzé egy nemrégiben indított történeti brosúrájában. A hírportálok ugyanakkor csupán a levél szerb fordítását közlik, legfeljebb a német nyelvű másolat első oldalát mellékelve hozzá facsimilében. Ez elég kár, mivel így a szerb nyelvet nem bíró olvasó nem ismerheti a levél valódi tartalmát. De eltekintve ettől a sajnálatos körülménytől, mindabból, amit a Potiorek-levél tartalmáról tudni lehet, aligha érthető a diadalittas hangvétel, ami a közzétevő szerb médiát jellemzi. Ugyan mit lepleztek le a dokumentum közzétevői?

Az a tény ugyanis, hogy az egykori Monarchia magas rangú katonai és politikai vezetői közül többen is a szerb kérdés fegyveres megoldását szorgalmazták már jóval 1914 nyara előtt, aligha számít újdonságnak. Felfoghatatlan, miként tálalhatja mindezt magára valamit is adó történész „leleplezésként”… Az pedig, hogy az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó történeti elemzéseinek szerzőit, Christopher Clarkot és Sean McMeekint (utóbbi nevét tévesen írva) is a küzdőtérre rángatják, önmagában is árulkodó. Az említett történészek ugyanis éppen Szerbia – de különösen a cári birodalom – felelősségének újszerű felvetésével keltették fel az érdeklődő szakmai közvélemény figyelmét.

Ez a szerb akció mindazonáltal már nem az első: a méltán világhírű filmrendező, Emir Kusturica már hónapok óta komoly vehemenciával igyekszik tudományos alátámasztást biztosítani vállalkozásához, melynek célja: nagyszabású filmben rehabilitálni Gavrilo Principet és történelmi tettét, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolását. Félő, hogy a centenárium egyebek mellett nem csupán a történeti tisztánlátást szolgálja majd, hanem az efféle történelmi átszínezést is.