„Mind-mind 18-19 éves éretlen, tapasztalatlan gyermek…”

2012.08.27. 07:13 :: PintérTamás

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 25. rész

1915 októberének végén Tolmein körül továbbra is dúl a véres 3. isonzói csata. Ezredorvosunk zászlóaljának beérkező menetszázadait egymás után vetik be a Vodil Vrh oldalában lévő állásokba betört olaszok ellen. A túlélésre kevés az esélyük…

 

Így megy ez egész nap. Közben nagy az ijedtség, jelentések, telefonálások, a hadtest küldi, illetve ígéri küldeni a segítséget, csak kitartás. Tényleg este itt van már rohamra készen [1915. október] 24-én éjjelre a magyar 61-es zászlóalj. De fent van tőlünk készenlétben a 15. század is Czant kapitánnyal. Az állás megint csak az olaszoké, nappal egyszerűen besétáltak, a rettenetes ágyúzás kihajtotta onnan a mieinket. A mi tüzérségünk az ellenség gyalogságát lövi, nagy is emiatt a zúgolódás. Miért nem lövi az olasz ágyúkat, az alpinikkel játszva elbánnak a mi bakáink, sohase segítsen a bakán. Nincs az olasznak az a rettenetes tömegű gyalogsága, amitől a mi gyalogságunk megijedne, de az ágyúkkal szemben tehetetlen. A legutolsó sebesült baka is panaszkodik, hogy a mi tüzérségünk nem lövi az ellenséges tüzérséget.

A 61-esek nekirohannak az olasznak felülről lefelé. Rettenetes volt a koromsötétben felülről lefelé bokron, tüskén, halottakon, köveken keresztül ellenséges tűzben. A roham sikerült is, a könyök kivételével visszavették az állást. De micsoda áron! Oda van a 61-nek 80 %-a. Maga a dandárparancsnok mondja ezt. 40 ember azonban mégis csak benne maradt őrködni az árokban. Reggel aztán jött az ellenséges gránáteső, s ennek újra az lett a vége, hogy a mieink vagy meghaltak, vagy el kellett onnan jönni s az olasz újra beleült. Ezen árokrész így éjjel és nappal mindig gazdát cserélt. De rettenetes áron. Mi lesz, ha ez így megy?

Fedezék építése homokzsákokból az olasz fronton Fedezék építése homokzsákokból az olasz fronton
(forrás: Vasárnapi Újság)

25-én nappal ismét nagy készülődés van. Az olaszok is, de még mi is építjük az új állást egyenesen felfelé a Vodil Vrhre. Ásni nem lehet, csupa kő. Az olaszok a homokzsákokat, védőpáncélokat cipelik fel, némileg mi is ezt csináljuk. Nappal persze mozogni sem lehet, de estefelé már igen. Szóval paralel halad mindkét fél fel a hegyre. A Vodil Vrh teteje meg van némileg dróttal erősítve, lövészárkok is vannak. Ha az ellenség ide feljut s ágyúkat is felvontat, akkor Görzig sem állunk meg. Ma estére a Vodil Vrh tetejére megérkezett két-három zászlóalj, ott van a 33., 66., 46. Lent az árkok előtt áll a megmaradt 61. és a mi 15. századunk. Egész nap ágyúzás, aminek az eredménye, hogy mi hátrább húzódunk, elől csak őrök maradnak. Az olasz ott van, ahol volt. Van riadalom, mindenfelől csapatok érkezését várják. Itt Tolmeinban készen állunk mindenre, az Ég tudja, hogy mi lesz.

26-án reggel beállít ide egy olasz fogoly. A Sveta Máriát nagyon támadták az éjjel, egészen a drótig mentek, de ott szinte majd mind elhulltak. A szökevény a 8. alpini ezredből való nős ember. A századából 16 drótvágó katona előre ment, kis idő múlva megy a század is, de mikor odaér látja, hogy a drót nincs átvágva. Elő az ollóval, mondja az olasz tiszt, de egynek sincs, mert szerintük mindegyik elvesztette, pedig dehogy. A fogoly szerint eldobták az ollót, nehogy máskor is ilyenre vállalkozhassanak. A mi gépfegyvereink és puskáink aztán megtették a hatást. Ő lecsúszott a drót mellett az Isonzóig, ott az Isonzó partján visszament s egy sekély helyen átjött be a telefondrót mellett Tolmeinbe. Senkinek fel nem tűnt, itt járt-kelt s végre is jelentkezni ment az őrhöz. Szerinte roppant nagy a kedvetlenség, békét szeretnének, mind átszöknének, de nem mernek, mert mi őket azonnal az orosz ellen küldjük. Ez a hír járja ott. Az éjjel ott a Sveta Márián 208 foglyot ejtettek a mieink, köztük két századost, két főhadnagyot, egy hadnagyot, egy kadettet.

Tolmein környéke Google térképen Tolmein környéke Google térképen

Rengeteg halott fekszik a Vodil Vrhön is, tegnap 62-őt, ma 76-ot hoztak le vegyesen, legtöbb köztük a 61-es és a 37-es. Viszont a Mrzli Vrhről is sok foglyot hoztak a mieink.

Ma este újra bajok várhatók. Az állás előtt az olasszal szemben van a maradék 61., 98. és kimegy ma ismét a mi 15. századunk Czanttal. Odaérkezett ugyancsak nekünk egy új menetszázadunk. Az előbbi menetszázad 35 ember kivételével megsemmisült, a megmaradtak be lettek osztva az új menetszázadba. Vezeti őket az emberek szerencsétlenségére Achátz hadnagy. Szánalom ezekre az új emberekre nézni. Mind-mind 18-19 éves éretlen, tapasztalatlan gyermek. Soha tűzben nem voltak s most épp a legrémületesebb harcba fognak kerülni.

Előző rész: „Az árokban embermagasságnyira feküsznek a hullák…”

Következő rész: „Elesett, igazi hősi halált halt Czant kapitány”

Szólj hozzá!

Címkék: dr. kemény gyula nagyváradi 37/iv. zászlóalj Tolmein Vodil Mrzli Vrh Sveta Maria

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr834734089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása