„ez a lábvízvétel odaát nagy hőstett számba megy”

2012.05.07. 07:29 :: PintérTamás

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 9. rész

1915 júliusának elején Kemény doktor zászlóalja újra állásba megy. Ezúttal Tolmein előtt, az Isonzó partján Dolje falu melletti lövészárkok védelme vár rájuk. Itt a tetvek mellett, a szűkös lőszerkészlet miatt, türelemmel kénytelenek elviselni az orruk előtt a folyóba lábfürdőzni járó olaszok látványát is…

 
1915. július

Beléptünk a 12. háborús hónapba, egy éve lesz már, hogy tart a világháború. Milliók és milliók haltak meg. Miért? És még mennyien fognak meghalni? Ezelőtt egy évvel roppant nagy volt a lelkesedés, előttem vannak a könnyekig megindító jelenetek az első időkből. Hol van az mind ma. Nincsen lelkesedés, eltűnt, mert csak fiatalok szoktak lelkesedni, ezek pedig ma nagyrészt bénák, a legnagyobb rész pedig halott. Az öregek itt vannak, meg a 18-19 évesek, de ezek lelkesedését elmorzsolta a hosszú idő és az otthon látott nyomorékok sorsa. Akik a háború sorsát a zöld asztal mellett intézik, azok csak ordókat kapnak kriegsdekorációkkal, de a háborúból, annak borzalmaiból nem láttak soha semmit, ha ezektől s a hadseregszállítóktól függne a háború befejezése, akkor tán sohasem lenne vége. De más fogja ezt szerencsére eldönteni, az ami a háborúnak az igazi oka is volt: a gazdasági és pénzügyi tönk.

Magyar bakák pihenőben Magyar bakák pihenőben
(Az NHKA gyűjteményéből)

[1915.] július hó 2-án, péntek este írom ezen sorokat egy rozoga házban a zászlóaljparancsnokságnál. Kint dörög a rengeteg ágyú, koromsötét van. Rettenetes ágyúzás van. Egymásra nézünk, mindenki úgy akar tenni, mintha nem törődne a repülő 15 és most már 21 cm-es gránátokkal, pedig az arcok mást árulnak el. Itt vagyunk Dolje nevű falu mögött Zatolmin, illetve Tolmein előtt. Lövészárkunk mögött 4-500, helyenkint 800 lépésre. Mögöttünk van Tolmein. Lövi az ellenség lövészárkainkat, lövi Tolmeint, mi a középen rozoga viskóban várjuk a jó szerencsét. A 3. dandárra ma 1300 gránát repült, mind nehéz gránát.

(Doromby József és Reé László szerk.: A magyar gyalogság című kötetből) (Doromby József és Reé László szerk.: A magyar gyalogság című kötetből)

Különben tegnap este 9 órakor 1-én hurcolkodtunk be ide, a felváltás eltartott reggel 3-4 óráig. Nem aludtunk. A fedezékek tele vannak tetűvel, mindegy ez már, nem újság. Hozzánk tartozik egy 34-es század is. (Itt 11 óráig abba maradt az írás, a 15. századtól hoztak két sebesültet, az egyik, Horváth Lajos, az úton meghalt, a másik tán fél óra múlva lesz halott. Ketten voltak egy fedezékben, a gránát betalált s végzett velük.)

Zatolminban vagyunk tulajdonképpen. Érdekes, hogy a civil lakosság itt van és nem fél, ellenben alighanem áruló. Tolmeinből az intelligencia elmenekült, ott elég sok ház romokban is hever. Borzalmasan ágyúz az ellenség, valami itt készül. A Mrzli Vrhre állítólag olasz 30 cm-esek is lőnek. Tényleg ekkora dörrenéseket még nem hallottunk. A Santa Lucia-i állomás raktárát belőtték. Állásunk helyzete a következő. Tőlünk balra áll az Isonzó folyó túlsó partján a 34-es zászlóalj, attól jobbra az Isonzó innenső partjától kezdve a mi zászlóaljunk fel rézsút a Mrzli Vrhre, ezen Mrzli Vrh oldalán tőlünk jobbra felfelé van a 34-esektől egy század. Fent a Mrzli Vrhön van a 46-os s onnan lefelé a nyeregben a Sleme irányában a 80-as, a Slemen a 30-as, míg a Krn felé a 35. s némileg a 24-es zászlóaljak.

Az Isonzó Tolmein előtt napjainkban, itt húzódtak a nagyváradi 37/IV-es zászlóalj állásai 1915 júliusának elején. Szemben Dolje település, a háttérben Mrzli Vrh Az Isonzó Tolmein előtt napjainkban. Szemben Dolje település, a háttérben a Mrzli Vrh. Itt húzódtak a nagyváradi 37/IV-es zászlóalj állásai 1915 júliusának elején.
(Pintér Tamás felvétele a Magyar Hadtudományi Társaság Csata-és Hadszíntérkutató Szakosztályának 2005. áprilisi kutatóútja alkalmával)

Az olaszok állandóan és pedig nappal olyan támadásféléket intéznek ellenünk, de milyen támadásokat! Ha mi volnánk a túlsó oldalon, ahogy a 12 hónapi tapasztalat mutatja, akkor mi már rég Laibach-Villachban járnánk. A szerbek is rég áttörtek volna. A 33-asoknak nekiment ötszörös túlerő, de hiába. A 34-eseknél szintén nagy túlerővel támadtak, de ott is hiába. Mindenütt véres fejjel mentek vissza, rengeteg veszteséggel. A hadosztályparancsnokságunk jelenti, hogy 28 és 30 cm-es nehéz tarackokat vonultatnak fel a Kolovrat hegyre. Különben is nagy tüzérségi fölényben vannak. 6–7-én erősen támadták a Krnről a Rudeci Rob stb. csúcsokat, a Slemét, a Mrzli Vrhöt. A Rudeci Robra 28 cm-es ágyúkkal lőttek s két ezred támadott az egy zászlóalj ellen, de ez a zászlóalj (53-as zágrábi) véresen visszaverte az olaszokat, ő maga is azonban a mai hivatalos jelentés szerint embereinek kétharmad részét elvesztette, azonnal le is váltották. A 28 cm-esek borzalmas pusztításokat végeztek csapatainkban. Olasz foglyok tisztekkel is estek.

A múltkor felkísértek hozzánk egy hórihorgas olasz foglyot. A drótakadály előtt mászkált. Itt fent tűnt ki, hogy orosz fogoly. A magyarázata ennek az, hogy hátul a fedezékeknél két orosz fogolyszázad is dolgozik s ezen orosz foglyok közül négy elszökött az olaszok felé, egy a mi drótunkon akadt fenn. Nem tudott vele senki beszélni. Egy igazán jámbor hórihorgas orosz volt.

Görz ellen 4–6-án négy olasz hadtest támadott. Nyolcas sorban jöttek, igazi csata volt, amely bár súlyos veszteségek árán, a mieink győzelmével végződött, véres verést kaptak az olaszok.

Az Isonzóban fürdőző és ruháikat mosó olaszok Az Isonzóban fürdőző és ruháikat mosó olaszok
(Guido Alliney: Mrzli Vrh una montagna in Guerra című kötetéből)

Mi még ma, július 7-én is ott állunk, ahol kezdetben. Igaz, hogy az olaszok lassan közelebb ássák be magukat, így a Kálvária hegyen Woltschach község felett a 34-esekkel 250-300 lépésre állanak szemben. Ők a túlsó, mi az innenső parton állunk. Egyes járőrök gyakran egymásra találnak s lőnek párat. Némelyik olasz lejön a vízbe s ott nyugodtan lábvizet vesz. Úgy látszik, hogy ez a lábvízvétel odaát nagy hőstett számba megy, mert gyakori nappali jelenség. A mi bakáink nézik, nagyokat káromkodnak s ezzel vége, mert nálunk szigorúan tilos lőni, bármit is látunk. A mi bakáink csak akkor lőnek, ha azok támadnak. Én pl. egy-két emberrel, tiszttársaimmal, sokszor járkálok a lövészárok előtt és mögött fényes nappal a sík réten, de az olasz sem lő reánk. Egy-két emberre nem lő, ellenben lovakra igen.

Előző rész: „akárhová búvik a zászlóalj, az ellenség felfedezi"

Következő rész: „Panaszkodnak a kávéra, kenyérre, mindenre"

1 komment

Címkék: isonzó mrzli vrh krn tolmein dr. kemény gyula nagyváradi 37/iv. zászlóalj dolje

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr74491973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2012.05.08. 23:10:56

Mi is sokszor "lábvizet vettünk" itt az Isonzóban. Remek "lábvízvételi hely" ma is! Kavicsos a partja, sekély és gyönyörűen tiszta a vize. Persze jéghideg. Néhányszor meg is aludtunk itt a parton a csillagos ég alatt. Feledhetetlen élmény volt...

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása