„akárhová búvik a zászlóalj, az ellenség felfedezi”

2012.04.30. 07:18 :: PintérTamás

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 8. rész

Kemény doktor zászlóalja 1915 júniusának végén a Tolmein melletti Dante Grotténál tartalékban tölti idejét. Az olasz gránátok elől azonban itt sincsennek biztonságban. A pihenő alatt az ezredorvos a helyi lakosságról és az osztrák-magyar haderő cseh csapatairól is kifejti a véleményét.

 

Ma, [1915. június] 24-én is itt volnánk Dante Grotténál, nagyon szép napos idő van. Csak az ágyúk dörögnek köröskörül, tőlünk balra repülnek be.

25-én az ebédünket megzavarták. Éppen az asztalnál a fák alatt ültünk, amikor tőlünk jobbra a hegyoldalban 8 perces időközökben 4-5 darab 15-ös gránát bevágott. A gránátdarabok az asztalunk mellett és körül estek le a kövekkel együtt. Ma van 3 sebesültünk is. Egy kis házikóban vagyunk, szakad az eső. Ha ide beljebb talál jönni a 15-ös mind odavagyunk. Különben kósza hírek szerint rosszul állunk Görz és Trieszt körül.

Harctéri helyzet az olasz fronton 1915. június 6-án Harctéri helyzet az olasz fronton 1915. június 6-án
(Forrás: Jankó Annamária-Pollmann Ferenc szerk.: Az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús hadszíntéri térképei. Keleti front, olasz front. DVD-ROM)

Itt van a titkos jelentés lerajzolva nálunk, most jött Boroevičtől (Boroevič az 5. hadsereg parancsnoka), hogy is állunk.

Svetozár Borevič von Bojna gyalogsági tábornok az Isonzó hadsereg 1915-ös bronz plakettjén Svetozár Boroevič von Bojna gyalogsági tábornok az Isonzó hadsereg 1915-ös bronz plakettjén (Forrás: ma-shops.com)

A rajz szerint, ahol nekünk egy hadosztályunk van, azzal szemben egy olasz hadtest van. Különben négy ellenséges hadtest és két kombinált hadosztály áll TolmeinKarfreit közt. A velünk szemben levő olasz parancsnok Faletti generális.

Egyelőre már vagy két hete csend van, persze a tüzérségi tűz nem szünetel, sőt soha nincs az ember biztonságban, akárhol van. Igen nagy tüzérségi fölényben van az ellenfél, aztán tudja Isten hogy van, de akárhová búvik a zászlóalj, az ellenség felfedezi. Így jártunk tegnap, 27-én is, 14 gránát repült be a táborunkba, persze azonnal minden ember, ahogy tudott fedezékbe bújt, mi az összes tisztek egy ház mögé, amely természetesen abszolút nem védett volna bennünket, ha véletlenül oda csap be.

Érdekes, hogy a lakosság majdnem teljes számmal itthon van, így Zatolminban, Tolmeinben stb. Ezek a legveszélyesebbek, nagy része áruló. A legelrejtettebb, még csak készülőfélben levő tüzérségi, gyalogsági fedezékeket már lövi. Sok civil lehet itt olasz katona, sőt a mi egyenruhánkban is lehetnek elegen, akik itt csavarognak köztünk. Pl. Oroszországban előfordult az az eset, hogy ahol a hadosztálytörzs volt, abban a faluban volt egy század orosz katonaság egy kapitánnyal civilben, ez képezte a lakosságot s a kapitány volt a bíró, amíg le nem leplezték az egész társaságot. Ezek a civilek itt élnek köztünk, senki sem ismeri őket a hivatalos személyek közül, az itteni csendőrség fent van a Krnön, helyébe van a mi csendőrségünk, csupa ulánus, akik nemcsak nem ismerik, de beszélni sem tudnak a civilekkel.

Elég baj ránk nézve, hogy annyi szláv katona csapatunk van itt. Pl. itt van velünk a 91-es ezred egy zászlóalja, ebből egy szakasz egy kadettel átment az ellenséghez (cseh népség). Itt van a 18-as ezred egy zászlóalja, ebből is átment egy járőr az ellenséghez. Tanítók voltak, járőrbe önként jelentkeztek (csehek ezek is). A 35. ezred egy zászlóalja szintén itt van, még ütközetben nem volt, csak mindig tartalékban, ide-oda citálják, küldik, de tűzbe nem volt, mert megbízhatatlan! (Cseh ez is).

Most voltak fent Galíciában a nagy győzelmeink, de ismeretes, hogy Stryjnél kissé megnyomtak bennünket, rövid időre zavarba jöttek csapataink, az oka pedig az volt, hogy a 36-ik ezred átment az oroszokhoz (ezek is csehek). A múlt hónapokban szűnt meg hivatalosan a 28-as ezred száma, mert mind megadták magukat az oroszoknak (csehek ezek is). Magyar, avagy német ezredről ilyeneket még senki sem hallott.

Luigi Cadorna tábornok az olasz hadsereg főparancsnoka Luigi Cadorna tábornok az olasz hadsereg főparancsnoka
(Forrás: casoesse.org)

Érdekes, hogy az olasz Cadorna azt írja hivatalosan, hogy Tolmein város úgy meg van erősítve, hogy második Przemysl. Nahát, mi benne járunk, itt van mellettünk, megerősítve abszolút nincsen, nyílt szabad város, amelyet mi annak idején május 25-27-én feladtunk s a most elkészült második védelmi vonalra vonultunk vissza folytonosan várva, hogy bejönnek ők Tolmeinba, de csak járőreik voltak a városban. Mi csak 28-29-én foglaltuk el a mai napig is megtartott első védelmi vonalunkat, ebből is csak a Krn esett eddig el. Igaz, hogy ők is az Isonzó folyó innenső oldalán vannak a város előtt 8 kilométerre a Mrzli Vrh alatt körülbelül. Páncélautójuk néha ágyúval, gépfegyverrel felszerelve végigrohan az országúton, s lő reánk kevés eredménnyel. Egyik kőhidat az Isonzón összelőtték, mi aznap éjjel kijavítottuk. Ők vannak tüzérségi fölényben, ők vannak négyszer annyian, ők vannak sokkal magasabban, mindent belátnak, de legalább itt még öt hét óta eredményt nem értek el. Állítólag azért nem mernek mozogni itt, mert valahogy megtudták, hogy mi három hadtestet hozunk az ő balszárnyukkal szemben, s ha ott mi győzünk, akkor ottani csapataink a Tolmeinnel szemben álló csapataik hátába kerülnének.

Tolmein főtere a háború idején Tolmein főtere a háború idején
(A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány gyűjteményéből)

Más oldalról igaz, hogy Trieszthez közel vannak, Monfalconéban, Gradóban benne ülnek. Már napok óta a hozzánk nagyon is közel levő vasúti végállomást, Santa Luciát, s az oda és az onnan elvezető utakat éjjel-nappal 15 és 21 cm-es ágyúkkal erősen lövik. Ez nekünk igen fontos hely, mert az élelmezés főleg onnan bonyolódik le a mi hadosztályunk számára, tehát onnan egészen Krnig. A Krntől kezdve a 39. honvéddandár áll.

Franz Kalser tábornok Franz Kalser tábornok
(Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai 1. című kötetből)

Ma, június 28-án megnézte a zászlóaljat Kalser altábornagy hadosztályparancsnok s igen nagy dicséretet kaptunk. Jelezte azonban, hogy maholnap harcvonalba fogunk menni. A zászlóalj, bár 228 az eddigi veszteség, teljes létszámú, mert az Essenbach féle századot egyszerűen felosztották. Avizálva van, hogy még egy menetszázad jön.

Egész nap már egy hete esik az eső. Az olaszok ágyúznak mindenfelé, de nem támadnak. Ma jelezve volt újra, hogy elmegyünk a harcvonalba. Azzal fogjuk a hónapot kezdeni.

30-án délután itt a parancs, hogy ma készüljünk, de csak tán holnap megyünk.

Előző rész: „érdekes orvosi művelet így a fedezékben gránátzene mellett”

Következő rész: „ez a lábvízvétel odaát nagy hőstett számba megy”

2 komment

Címkék: mrzli vrh krn tolmein dr. kemény gyula nagyváradi 37/iv. zászlóalj

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr344477388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vargabetű 2012.05.03. 08:42:11

Joggal mondhatta magában egy besorozott cseh parasztlegény, hogy őneki semmi baja az olaszokkal, minek pusztítsa őket, s saját magát az osztrák hadseregben. Nem egy hősies hozzáállás, de emberileg teljesen megértem. Nekünk, magyaroknak se volt bajunk az olaszokkal - sem. ( Nekik se velünk, és ezt személyes élményeim is alátámasztják. Olaszok mondták az Alpokban: örülnek, hogy magyarokkal találkoztak, mert a nagyapjuk még harcolt ellenünk. ) A jövendőbeli Csehszlovákia lebegett a szemük előtt, és ebből a célból a haderő minél nagyobb részének, a háború utánra való átmentése sikeresnek bizonyult. Mivel a cikk és az egész blog a háborúról szól, csak megemlítem, hogy állítólag a Vág-völgyét, és az azt övező vármegyéket mindössze 7-800 csehszlovák vöröskatona foglalta el tőlünk. A tűzvonalban szenvedő „bátor” katonákat joggal háborította föl, hogy aránytalanok voltak a magyar veszteségek. És ugye még nem tartunk Doberdónál…
üdv:VB

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2012.05.03. 23:50:11

@Vargabetű: A cseh kérdés többször előjött már a blogon posztokban és kommentekben is, pl. ezeknél: nagyhaboru.blog.hu/2010/09/13/borbely_kalman_tuzer_fohadnagy_hadiutja_7_resz
nagyhaboru.blog.hu/2012/02/01/besztercebanyai_honvedek_a_limanovai_utkozetben

Az ő másfajta viszonyulásukon valóban nem szabad meglepődnünk.

A csehekkel kapcsolatos általános vélekedéssel szemben (vagy azt erősítő kivételként?) érdemes azonban itt Kemény doktor későbbi legjobb barátjának, a szintén a 37/IV-es zászlóaljban szolgáló Hary Józsefnek a visszaemlékezését felidézni, amit bizonyára a blog több olvasója is ismer. 1917 májusában írja a következő sorokat Hary, amikor a 10. isonzói csata idején a Monte Santóra tartanak az olasz tüzérségi tűzben és értesül a zászlóalj akkori cseh származású parancsnokának, Tvrdek Otmár századosnak a hirtelen bekövetkezett haláláról: "Emberfeletti küzdelmet vívok magammal, mégis könnyes lesz a szemem. Nagyon sajnálom szegényt. Becsületes, derék ember volt. Cseh származása dacára jó magyar lett közöttünk." Megjegyzi még a Tvrdek kapitánnyal kapcsolatban: "Igazi atyai parancsnoka volt a zászlóaljnak, s talán azért is lett ő az első áldozat, hogy ne lássa szeretett zászlóaljának elpusztulását."

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása