„Sosem felejtem el azon éjszakát, midőn kis falunkban augusztus 1-jére virradó éjfélkor megperdült a dob…”

2011.01.10. 08:10 :: PéterZoltán

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 2. rész

Szerkesztőségünk egy hete kezdte meg B. Sárközy Gergely Nagy Háborúról szóló visszaemlékezésének közlését, amit heti részletekben folytatunk. Az előző részből megismerhettük, hogy miként vélekedett a bihari gazda az átélt háború borzalmairól, a mostaniból pedig kiderül, hogy miként élte meg a kitörését és mit gondolt az okairól. Mondatai és annak illusztrálására felhasznált képi és zenei anyagok kordokumentumnak tekintendők, írójuk vélekedését, illetve a korszak hangulatát tükrözik.

A háború kitörése

1914. év június 28-án egész Európát átfutotta az a rémes hír, hogy az osztrák-magyar trón várományosát és feleségét Szarajevóban meggyilkolták. A gyilkosok Szerbia által felbújtatott bérencek voltak, kik Ferenc Ferdinánd trónörökösben Szerbia ellenségét látták.

A szarejevói merénylet korabeli rajza A szarejevói merénylet korabeli rajza

E gyászeset után a gyilkosok ellen szigorú vizsgálatot indítottak, s kiderült, hogy a szerb kormány keze van a dologban. Ezért a Monarchia kormánya július 24-én „demarsche”-ot küldött Szerbiának, hogy 48 óra alatt adjon elégtételt. De Szerbia Oroszország bíztatására megtagadta ezt. Ennélfogva a Monarchia kormánya kénytelen volt július 27-én elrendelni a részleges mozgósítást és Szerbiának megüzenni a háborút.

Szövetségesünk, Németország a többi nagyhatalmaknál azon munkálkodott, hogy a háborút Szerbia és a Monarchia egymás közt intézzék el, ne szóljon bele senki sem. De a többi nagyhatalmaknál az már régóta előkészített terv volt, hogy a Monarchiát és Németországot megbénítsák, megrabolják. Oroszország nagyravágyása, ki Galíciát, de különösen a Dardanellákat és Konstantinápolyt szerette volna hatalmába keríteni. Franciaország bosszúszomja, ki az 1870–1871-iki vereségért és Elzász-Lotharingia elvesztéséért „revanche”-ot kiáltott, hirdetett 44 év óta, és Anglia irigysége és féltékenysége, kit az utóbbi időkben Németország hatalmasan fejlődő ipara és kereskedelme már-már kiszorította a világversenyből.

Gúnyrajz képes levelezőlapon az antanthatalmakról Gúnyrajz képes levelezőlapon az antanthatalmakról, 1915
(Hargitai György – szerk.: Magyar kódex 5.)

E három nagyhatalom között már előre elkészített gazterv volt, hogy Németországot és a Monarchiát háborúba keverik és letiporják, csak az alkalmat várták, hogy belénk köthessenek. Ezért Szerbia útján – kit bérencül használtak fel, odaígérve neki Horvát-Szlavónországot, Bosznia-Hercegovinát, Dalmáciát, sőt a Bácskát és Bánságot is – megölették trónörökösünket, és mikor mi ezért azt kérdőre vontuk, ők Szerbia mellé állottak. Oroszország titokban mozgósított és Németország, mivel látta, hogy Oroszország titokban akar ránk törni, augusztus 1-jén megüzente a háborút Oroszországnak. Ekkor a Monarchia is elrendelte az általános mozgósítást.

Sohasem felejtem el azon éjszakát, midőn kis falunkban augusztus 1-jére virradó éjfélkor megperdült a dob és fáklyafény világa mellett olvasták fel a mozgósítási parancsot, hogy minden katonaviselt ember 21–42 éves korig azonnal bevonuljon. Asszonyok, gyermekek sírtak, de a férfiak lelkesedve éltették a hazát, a királyt, a hadsereget, s dalolták rögtön a divatba jött nótát: „Megállj, megállj, kutya Szerbia!”

Ahogy Németország megüzente a háborút Oroszországnak, Franciaország rögtön megüzente Németországnak, úgyszintén Anglia is. Sőt még Japán, a távoli Kelet-Ázsiában – ki Németországnak köszönhette fejlődését, iparát – is hadat üzent Németországnak, hogy attól Ázsiában egy szép gyarmatbirtokot elrabolhasson.

E napokban egymást érték a hadüzenetek. Harmadik „szövetségesünk” Olaszország, kit szerződésünk mellettünk való fegyverforgatásra kötelezett, rútul cserbenhagyott bennünket és egyelőre semleges álláspontra helyezkedett.

Kettő hét ellen! - korabeli propaganda lap „Kettő hét ellen!”- korabeli propaganda lap

Így álltak a dolgok az 1914. év augusztus havában. Az egyik félen álltunk mi: a Monarchia és Németország. Velünk szemben állott Oroszország, Franciaország, Anglia, Szerbia, Montenegró, Belgium és Japán. Heten voltak, mint a gonoszok. Óriási túlsúlyban voltak ellenünk. Kezdetét vette a borzalmas világháború. Az orosz „gőzhenger” megindult északról, hogy lehengereljen, eltaposson bennünket. De mi és hű szövetségesünk nem csüggedtünk. Míg Németország hatalmas lendülettel keresztülgázolt Belgiumon, romba lőtte 42-es mozsaraival a nagy erős páncélvárakat és betört Franciaországba, addig mi északon iparkodtunk feltartóztatni az óriási orosz haderőt.

Következő rész: „Alkalmas a honvédséghez!”

Összes rész: B. Sárközy Gergely visszaemlékezése 1-85. rész

Szólj hozzá!

Címkék: zene árpád szarajevói merénylet b. sárközy gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr822572345

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • Buna Katalin: Egy érdekes cikk a Szarvasi közlönvben 1934-ből. Vajon a 80-100 db dia meg van még valahol? "Szé... (2021.11.30. 19:33) Csak egy pár képeslap…
  • magyaros17: @KajonÁrpád: Igen, a vártűzérségnél játszott szerepről hallottam. A legtöbb vártűzér sapkajelvénye... (2021.11.30. 11:02) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: Ez a Gunesch mindig meg tudja lepni az embert! (2021.11.29. 21:30) „Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”
  • PintérTamás: A blogon Rózsafi János posztjában többször is említésre kerül a József hőherceg által "Kövér Berta... (2021.11.27. 11:42) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: A hatásáról így számolt be egy olasz hadifogoly, akinek a vallomását József főherceg rögzítette a ... (2021.11.25. 23:42) A híres 30 és feles
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása