„Akik nem azért mennek a csatatérre, hogy vérüket feláldozzák”

2010.11.30. 07:16 :: StencingerNorbert

Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 1. rész

„Szigorúan megtiltjuk a papoknak, hogy fegyvert hordozzanak és háborúba vonuljanak, kivéve azokat, kik szentmise celebrálása és ereklyék körülhordozása céljából ki vannak rendelve a hadsereg kíséretére”- szólt a 742. április 21-én kiadott Consilium Germanicum kánonja, amely a katonákat kísérő atyákról rendelkezett. Ezt megelőzően is voltak egyházi személyek a hadra kelt seregekben, hogy a harcoló katonák lelki életével foglalkozzanak, de jelentőségük a sorozott hadseregek elterjedésével növekedett meg igazán.

Mednyánszky Cézár tábori pap a kápolnai csatában Mednyánszky Cézár tábori pap a kápolnai csatában, Than Mór festménye

„A mi katonáink jámborak és istenfélők, még azok is megtanulnak ott újra imádkozni, akik már elfelejtettek”- számolt be harctéren tett látogatásáról Bjelik Imre tábori püspök 1915-ben. A harcok során rendkívüli körülmények között kellett helytállniuk a katonáknak. Nagy problémát jelentett az is, hogy az eltúlzott optimista hangulatot követően váratlanul érte őket a hadiállapottal járó viszontagságok sorozata. A technikai fejlődés minden eddiginél pusztítóbb fegyvereket eredményezett és egy új, eddig ismeretlen háború alakult ki, amely nagy veszteségeket okozott a szembenálló feleknek. Az embertelen körülmények között élő és harcoló katonáknak nagy támogatást jelentett a tábori lelkészek jelenléte, akik végigkísérték mindennapjaikat és támogatták őket végzetes pillanatokban is.

Áldozás a lövészárokban, orosz front Áldozás a lövészárokban, orosz front, 1916

Az első világháborúban résztvevő Osztrák-Magyar Monarchia bonyolult felépítésű hadszervezettel rendelkezett. A haderőnek voltak császári és királyi (K. u. K.) ún. közös ezredei, melyek sorozása az egész birodalom területéről történt. Magyar hadkiegészítésűek voltak a honvéd és népfelkelő ezredek, osztrák sorozásúak a Landwehr és Landsturm alakulatok. A tábori lelkészet felépítése igazodott ehhez a felosztáshoz. A közös alakulatoknál a tábori lelkészet vezetője apostoli tábori vikárius volt. A katonai lelkészet ugyanis közvetlenül a Szentatya joghatósága alá tartozik, aki ezt helyettese, a vikárius személyében vezeti. Az apostoli tábori helyettes, aki rendszerint a tábori püspök, és mindkét címet viseli. Először XIV. Kelemen pápa nevezett ki vikáriust Mária Terézia kérésére 1773 decemberében a jezsuita rend feloszlatása után. Addig ugyanis a tábori püspökség vezetése e szerzetesrend mindenkori feladata volt közel száz esztendőn át. Az apostoli tábori vikárius mellé Tábori Szentszéket (consistoriumot) szerveztek, amely tanácsadó testületként működött. Mindenkori vezetője volt a tábori püspök helyettese. A katonák hitéletével a tábori káplánok foglalkoztak, akik az ezredek mellé voltak beosztva.

Tábori pap öltözéke (1887) Tábori pap öltözéke (1887)
(Borovi: A magyar tábori lelkészet története)

A kor követelményeinek figyelembevételével 1869-ben megreformálták a szervezet működését. Ennek értelmében megkülönböztettek békeidőben, illetve háborúban szolgáló sereget, valamint, bevezették a felekezetek szerinti felosztást a lelkészi szolgálatban.

A közös alakulatok lelkészi szolgálata abban változott az újítások után, hogy hadtestenként alkalmaztak egy tábori plébánost, aki vezette az így kialakult katona lelkészi kerületet, amelyek száma 1869-ben tizenhét, 1892-ben tizenöt volt. A megnövekedett terület a katonai plébánosoknak nehéz feladatot jelentett, ezért könnyítésül a katonai kórházakat, fegyintézeteket, iskolákat kivették a joghatóságuk alól. Ezeken a helyeken külön katonai lelkész szolgált, akinek a joghatósága csak az adott intézményre terjedt ki. A távolibb helyőrségekben pedig helyi polgári lelkészek látták el a szolgálatot. A különböző felekezet lelkészei a római katolikus tábori lelkészet szervezetéhez igazodtak, de a saját polgári püspökségük irányítása mellett.

A kiegyezés után megalakult magyar királyi honvédségnek békeidőben sajátosan működött a tábori lelkészete. Mivel a honvédezredek egy helyen állomásoztak, ezért a település polgári lelkésze végezte a szolgálatot megyéspüspöke joghatósága alatt. Békeidőben a m. kir. honvédségnél tábori lelkész csak a Ludovika Akadémián szolgált, illetve később a helyőrségi kórházakban. Emellett viszont nyilvántartottak tartalékos lelkészeket, akiket háború esetén mozgósítottak, csakúgy mint az osztrák kiegészítésű alakulatoknál.

Az 1915. évi Úrnapján az akadémikusi zászlóalj tábori misén vesz részt Az 1915. évi Úrnapján az akadémikusi zászlóalj tábori misén vesz részt

Mozgósítás esetén ezen alakulatoknál szolgáló atyák, egy VI. Pius által 1775-ben kiadott pápai breve értelmében, a tábori vikárius joghatósága alá kerültek. Így a közös alakulatok lelki vezetőjének irányítása kiterjedt a hadrakelt sereg minden alakulatának lelkészére. A mozgósított haderőben a hadsereg parancsnokságon teljesített szolgálatot négy tábori főpap, békeidőben a tábori plébánosoknak megfelelő joghatósággal. Az ő irányításukkal szolgáltak a lelkészek a hadosztályoknál, a tábori és tartalék kórházakban, a megerődített helyeken, valamint az ezredeknél. A hadsereg főparancsnokságon kirendelt segédlelkész volt, akinek a működési köre a parancsnokságra korlátozódott.

A székesfehérvári 17-es honvéd gyalogezred tábori lelkésze a trónörökös látogatásakor A székesfehérvári 17-es honvéd gyalogezred tábori lelkésze a trónörökös látogatásakor
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár)

A hadvezetés törekedett arra, hogy a soknemzetiségű haderőnél olyan lelkészek teljesítsenek szolgálatot, akik nyelvismeretüknek köszönhetően jól megértetik magukat a legénységgel. Míg békeidőben a tábori lelkészek önkéntes alapon vállalták a szolgálatot, addig mozgósítás után a védköteles korban álló, békében a fegyveres szolgálat alól törvényileg felmentett papok közül kerültek ki a lelki vezetők.

16 komment

Címkék: ludovika akadémia bjelik imre apostoli tábori vikárius tábori püspök tábori plébános tábori főpap tábori lelkész

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr772482580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gonda István 2010.11.30. 18:44:00

Az én nagybátyám is tábori lelkész (evangélikus) volt az orosz fronton. Ha kell, szívesen elküldöm a fényképét is. Két kitüntetést is kapott: Érdemkereszt lelkészek számára II. osztály hadiszalagon kardokkal, illetve Koronás Arany Érdemkereszt hadiszalagon kardokkal.

StencingerNorbert · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.11.30. 21:52:42

@Gonda István:
Nagyon szépen köszönöm. Lehet esetleg tudni valamit a kitüntetések hátteréről?

Gonda István 2010.12.02. 08:14:33

@StencingerNorbert:
Sajnos nem tudjuk a kitüntetés pontos okát. Erről sem a családban, sem a Hadtörténeti Levéltárban nem maradt fent adat. Maga a kitüntetés sincs meg, csak a tény dokumentálható.
Annyi tudható még, hogy ez a kitüntetési fokozat (hadiszalagon kardokkal)csak az ellenséggel való közvetlen érintkezésért volt adható, tehát kizárólag hátországi tevékenységért (pl. kórházi szolgálat) nem.

StencingerNorbert · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.12.02. 21:24:55

@Gonda István: Ez nagyon érdekes. A Hadtörténeti Levéltárban milyen anyagot sikerült átnézni? Megtudhatnám esetleg, hogy melyik alakulatban volt lelkész a nagybátyja? Esetleg, ha az alakulatnak megvan az emlékalbuma előfordulhat, hogy említik az eseményt, amelyben részt vett vagy az ezred állomáshelyén megjelenő korabeli újságok is segíthetnek. Egy, a székesfehérvári 17-es gyalogezredben szolgáló és szintén kitüntetett lelkésznek a történetét is így sikerült kibogozni!

Kiß B. 2010.12.03. 09:45:46

Ha a Nagy Háború tábori lelkészeiről van szó, sokaknak méltatlanul Hasek züllött figurája jut eszébe. Jómagam, ha már irodalmi példát keresünk sokkal szívesebben gondolok vitéz Somogyváry Gyula Csatapapjára. A bejegyzést olvasva le is vettem a kötetet a polcról, Somoyváry: És Mihály harcolt... című kötetének (1940-es kiadás, Sinnger és Wolfner) 29-35. oldalán olvasható. Aki nem ismeri feltétlenül olvassa el (most újra kiadta az Auktor kiadó, eddig csak a trilógia első két része jelent meg), aki ismeri, olvassa újra. Mostanában tartottam pár előadást Somogyváryról, decemberben egy középiskola hívott meg, fel fogom nekik olvasni a Csatapap történetét is!

StencingerNorbert · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.12.03. 21:38:00

@-kraci-: Sajnos én is sokszor szembesülök a dologgal, hogy ha a tábori lelkészet szóba kerül, mindenki a méltán népszerű Hasek regény szereplőjére gondol. A Somogyvári regényeket magam is olvastam, de most megfogadva a tanácsot ismét leveszem a polcról őket...

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.12.03. 23:31:01

@-kraci-: A történetet már korábban is megírta Somogyváry. A huszonkilences honvédek hadtörténete 1936-ban jelent meg és abban Rimóczi megtérése, Tábori mise a 29-ik honvéd gyalogezrednél címmel jelent meg közel ugyanazzal a szöveggel, mint később az említett regényben. Somogyváry Gyula a 29-es honvédeknél és a népfelkelőknél is harcolt a háború idején, akkor még Freissberger Gyula néven hadnagyi, majd főhadnagyi rangban.

Kiß B. 2010.12.04. 06:48:54

@PintérTamás: Igen, ahogy említettem mostanában több előadást is tartottam róla, alaposan utánajártam az életrajzának. Ha legközelebb Budapesten lesz megint, szólok :)
Azt viszont nem tudtam, hogy külön is megjelent a történet, Így már világos, hogy miért van ilyen kerekre fogalmazva! Köszönöm az információt!

Kiß B. 2010.12.04. 06:52:34

@StencingerNorbert: Én személy szerint azért ajánlom mindenkinek, mert közvetlen hangneme miatt könnyű felkelteni vele az emberek, főleg a fiatalok érdeklődését a téma, vagy csak általában a történelem iránt, amire amúgy tapasztalatból mondom, nem nagyon fogékony a nagy átlag.
Nagyon tetszett a poszt azért is, nagyon keveset lehet olvasni a tábori lelkészek tevékenységéről. Ha jól értelmezem a címben az 1-est, akkor folytatás is lesz, amit már kíváncsian várok!

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.12.06. 21:30:10

@-kraci-: Köszönjük, várjuk, hogy jelezd! :)
A szöveg begépelve nincs meg neked?

Paddyoi 2016.02.21. 14:16:38

@Gonda István: Egy olyan kérdésem volna, hogy azt a papot akinek a története megvan, hogy hívják? Azért kérdezem, mert nekem is volt egy olyan rokonom nagyapám unokatestvére, aki vagy a 17-eseknél szolgált vagy a 69-eseknél. Emléknapos Tábori főlelkész volt. II. osztályú lelkész érdemkereszt, Károly csapatkereszt, Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes díszjelvénynek, karddal és sisakkal díszített háborús emlékérmek tulajdonosa volt. A háború vége felé olasz fogságba került és utolsó hadifoglyok egyikeként ért haza.

Gonda István 2016.02.21. 17:51:23

Ha az első hozzászólásomban említett nagybátyámra gondolsz, akkor őt kisjeszeni Jeszenszky Károlynak hívták, és a háború után, 1923-ig salgótarjáni evangélikus lelkész volt.

Paddyoi 2016.02.22. 12:19:39

@Gonda István: Bocsánat, rosszul címeztem meg, de köszönöm a választ. Kezdő vagyok még itt :)
@StencingerNorbert-nek szerettem volna írni.

StencingerNorbert · http://nagyhaboru.blog.hu 2016.02.24. 09:56:54

@Paddyoi: Jelen tudásom szerint a magyar királyi 17. honvéd gyalogezredben a következő tábori lelkészek szolgáltak: Kun Lajos, majd az 1915 novemberében történt távozása után Hoitsy Pál. A magyar királyi 17. népfelkelő gyalogezredben Weszelowszky atya szolgált. Dr. Rédei Kornél tábori lelkészként vonult be ugyan, de 1916 júniusában csapatszolgálatra jelentkezett, és mint szakaszparancsnok és ezredsegédtiszt teljesített szolgálatot a népfelkelő alakulatnál. A császári és királyi 69. gyalogezredben szolgált lelkészek: Fejes Károly, Dr. Hauser Imre, Dr. Horváth Lajos, Léh atya (a keresztneve sajnos nem derült ki). Az adatok az alakulatok emlékalbumaiból származnak, esetleges egyéb nevek összegyűjtése további kutatást igényel.

Paddyoi 2016.02.25. 12:20:31

@StencingerNorbert: Köszönöm a választ. Rosszul írtam. Feltételezem, hogy a 17-eseknél vagy 69-eseknél volt, mert Székesfehérvári születésű az illető. Az életrajzából kivágok egy részletet:
Marschall László Rafael ocist.:
"1888. november 14.-én született Székesfehérváron. Hittanár, 1906. augusztus 14.-én lép be a ciszterci rendbe. 1908.-ban tette le az első fogadalmat. Teológiai tanulmányait először Bécsben, majd itthon folytatta a Pázmáneumban. 1909-1913 között az innsbrukk-i egyetem hallgatója lett. Itt minden papi életformával találkozott, amely meghatározó volt számára, a papi hivatás elismerő felfogással, a rend értelmének a kifejezéssével, a szilárd akaraterővel, amelyek mellett a végsőkig kitartott. 1913-1914-es években a Herczegfalvi rendi plébánián, lelki gondozói tevékenységet folytatott. 1914.-től Emléklapos tábori főlelkész lett. A háború végén hadifogságba esik az olasz fronton. Csak hosszú betegség és szenvedés után 1919.-ben a betegbajtársai közül utolsóként, mint csere fogoly, rokkantként tért vissza az olasz fogolytáborból. Kitüntetései: II. osztályú lelkészi érdemkereszt, Károly csapatkereszt, Vöröskereszt II. osztályának hadiékítményes díszjelvénye, Karddal és sisakkal díszített háborús érdemrend."

Forrásnak egy német nyelvű ciszterci évkönyvet jelölnék meg, családi forrást, illetve Ciszteci Rend Székesfehévári Szent István Gimnázium évkönyveit. (1943-44ig)

Paddyoi 2016.02.25. 12:26:37

@StencingerNorbert: Illetve azért is bizonytalanított el a dolog, mert a testvére a cs. és kir. 61. gyalogezred 5. géppuskás osztagában szolgált szakaszvezetőként.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása