Géppuskás tizedes fekete-fehérben és színesben

2013.08.23. 06:32 :: KajonÁrpád

Arcok a Nagy Háborúból 12.

Kajon Árpád azon szenvedélyes gyűjtők közé tartozik, akik igyekeznek kincseiket alaposabban megismerni és más érdeklődőkkel is megismertetni. A világháborús fotók kapcsán így nemcsak az osztrák-magyar haderő felépítésével, hanem az egyenruhákkal és a kitüntetésekkel is közelebbi kapcsolatba került. Sőt, a számítógépes technika segítségével színes képeket varázsol az eredeti fekete-fehérekből…

 

Blogunkat a Facebook oldalunkon is követő olvasóink már többször találkozhattak Kajon Árpád gyűjteményének egy-egy különleges darabjával, az ezekről írt ismertetőivel, valamint sajátos újraszínező technikájával. Ezúttal Pap Corneliu géppuskás tizedes fotóját mutatjuk be a gyűjteményéből az eredeti fekete-fehér és az általa színezett változatban. A valószínűleg az aradi 33. közös gyalogezredben szolgáló katona fotója 1915-1916 körül készült.

 

 

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr965464845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magyaros17 2013.08.23. 08:10:03

Nem vagyok egyenruha-szakértő, de talán kicsit eltérő színt lehetett volna adni az egyenruhának meg a lábszártekercsnek is. Ugyanolyan finoman, mint ahogy az arc, a paroli meg a bakancs is színt kapott.
M

Danku István 2013.08.23. 09:39:50

Tisztelt A Nagy Háború Szerkesztősége!
Tanácsukért írok, de előbb engedjék meg, hogy kicsinyke bevezetővel kezdjek:
mit is jelent már nekem a Doberdó?
Mély megrendülést, tiszteletet és cselekvést az ott szenvedő hős honfitársaink emlékének megőrzésére.
Először 2003-ban jártam a Karszton, pontosabban Triesztben: a monte grisai templomban adtunk koncertet a kórusommal. Ekkor még csak énekeltük az ismert I. világháborús katonanótákat az autóbuszunkban, miközben suhantuk a szemet gyönyörködtető tájon át szálláshelyünkre, Aquileiaba.
2009 júniusában már az akkori osztályommal szalagot mentünk kötni, és hazai földet tenni Foglianoba és Solkanba, de fejet hajtottunk San Martinoba és a San Michelén is.
2012-re már jobban felkészültem, hála az Önök blogjának, kiadványaiknak, Bedécs tanár úr könyvének, a háborús regényeknek, Kemény doktor, Hary József, Kókay és B. Sárközy Gergely naplójának. Így sok adatot megtanulva, összeírva egy hétig jártuk a fennsíkot feleségemmel: szalagot kötöttünk és imádkoztunk a karszti temetőkben: Fogliano,Devetaki,Visintini,Devincina, Aurisina,Solkan, Volcja Draga, Rence, Rence Zigoni, Gorjansko,Klanec pri Komnu, Sveto, Stanjel, Branik I. Branik II., Bovec, de felkerestük: Oslavija,Tolmin, a Javorca-kápolna, Kobarid, San Martino del Carso, San Michele megszentelt helyeit, Opatje Seloban,Nova Vasban,a Segeti táborban, "Boroevic széké"-nél,Konstanjevicaban, előtte a cerjei kilátóban is tisztelettel gondoltunk katonáink véráldozatára.
Megismerkedtünk Gradisca d'Isonzoban Kolláth Évával: beszélgettünk terveinkről, az olcsó szálláslehetőségekről, hiszen ekkorra már egyre jobban megerősödött bennem az a gondolat, hogy iskolámnak, a gödöllői református líceumnak, s főleg diákjainknak fel kell vállalnia valamilyen feladatot a katonai temetőknél.
(Milyen jó volt látni a győri gimnazisták munkálkodását Solkanban, Nova Vasban, vagy a soproniakét Volcja Dragban!)
Augusztus 18-án jöttünk haza 5 nap után egy 17 fős diákcsapattal a fennsíkról. Csodálatos, lélekemelő, olykor megrendítő pillanatokat és találkozásokat éltünk át: pl. San Martinoban a Csongrád megyei küldöttséggel, a velük együtt utazó csíkszentmártoniakkal beszélgethettünk, s nagy örömömre megismerkedhettem Gianfranco Simonit úrral, kit oly sokszor láttam már fotókon, és olvashattam áldozatos munkájáról.
Már odafelé is, de főleg hazafelé zengett áhítatosan mikrobuszunk az énekelt katonanótáktól, s megvallom, nem szégyelltünk sírni az aurisinai temetőben az elhangzott Gyóni-versen, Jámbor Lajos "Búcsújától" és Cseh Tamás énekén: Somogy megye kellős közepében...
Sokat tudnék még írni, hiszen emlékem ezernyi.
Ezek után azt szeretném Önöktől megkérdezni, mit tehet iskolánk diákközössége a karszti temetőkben a koszorúzáson, szalagkötésen kívül?
Lehet-e például újra öntetnük a kereszteket, a sírokról lassan eltünedező névtáblákat és felirítokat pótolni, pl. Volcja Dargaban, vagy Renceben vagy...
Adjanak, kérem, tanácsot,az Önök véleménye nekem nagyon fontos!
Tisztelettel köszönöm áldozatos, nemzetmentő munkájukat, és tisztelettel várom segítségüket is:
Danku István, magyar-ének-zene szakos középiskolai tanár
Gödöllő, Református Líceum Gimnázium és Kollégium
Nagy szeretettel üdvözlöm e blog rendszeres olvasóit és tollforgatóit: igazi csemege számomra írásaik, hozzászólásaik olvasása!

MTi 2013.08.23. 20:15:10

@Danku István: Tanár úr! Gratulálok eddigi munkájukhoz és kérem: folytassák!

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.08.24. 00:41:28

@Danku István: Kedves tanár úr, köszönjük, nagy-nagy örömmel olvastuk a hozzászólását. Jó tapasztalni a munkánk eredményét, s azt a cselekvési szándékot, amit a kérdése takar. Teendő rengeteg van mindenfelé, amerre eleink harcoltak a Nagy Háború során, s amerre a sírjaik domborulnak, vagy már azok sem és az emlékük is kezd feledésbe veszni... Kérem szerkesztőségi e-mail címünkön folytassuk az egyeztetést, ötletünk sok lenne, vizsgáljuk meg a konkrét lehetőségeket mindkét oldalról.

Danku István 2013.08.24. 11:44:02

@PintérTamás: Nagyon szépen köszönöm a gyors reagálást és a lehetőséget!
Hamarosan jelentkezem!
Tisztelettel:
dankuistván

Danku István 2013.08.24. 11:44:48

@MTi: Köszönöm szépen!
dankuistván

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.08.26. 10:21:36

Nagyon szép lett! Egyenruhás szempontból a lábbeli a kép érdekessége, a tizedes ún. könnyű cipőt visel, aminek a felsőrésze vászonból készült.

Ignác Szabó 2014.11.10. 19:52:32

szépen sikerült kép!

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása