Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 7. rész
Kemény doktor zászlóalja a Mrzli Vrh állásaiból szemléli, ahogy az olaszok egyre jobban megerősítik az 1915. június 16-án elfoglalt Krn-t, ami ez egész frontszakaszt veszélyezteti. A mai részből azt is megismerhetjük, hogyan lehet a lövészárokban tüzérségi tűz közben kolera ellen beoltani a legénységet. Június 19-én leváltják és 11 hónap frontszolgálat után hadtesttartalékba vezénylik az alakulatot. A nyugalmas állapot nem tart azonban sokáig…
[1915. június] 16-án reggel 3-kor tényleg elvették tőlünk az olaszok a Krn nevű magaslatot. Ez uralja pedig itt a Mrzli Vrh és a Sleme csúcsot, amelyek viszont a fontos nyerget, az átjárót őrzik. Ezen csúcs elvesztése nagy baj, vissza kell vennünk, ez pedig sok vérbe fog kerülni. Állítólag aludtak azok, akik fent voltak, amikor az olaszok a Kozlak hegy felől felmásztak. Csak így érthető, hogy elvették tőlünk, mert hiszen puska sem kell a védelméhez, az oldala t. i. olyan meredek, hogy kövek lehengerítésével is pár ember tartani tudja. A mi 15. és 16. századunk a múltkor ott hasalt három napig mozdulatlanul, amikor majd mind odavesztek, innen másztak ők is fel éjjel azon az úton, ahol most az olaszok is felmentek. Tán éppen tőlünk látták ők is, hogy a Krn itt megmászható.
Szemben a Mrzli Vrh, balra mellette a Sleme és a Rdeči Rob a Krn-ről napjainkban
(A képet Négyesi Lajos készítette a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának 2002. augusztusi kutatótábora alkalmával)
A zászlóaljparancsnokságnál vagyunk egész nap, innen nézzük, ahogy az olaszok mennek fel szakadatlanul a Kozlakról a Krn-re. Tüzérségünk lövi őket, de őt is lövi az ellenség 15 cm-ese, éppen a fejünk felett süvítenek le a nyeregbe. Az olaszoknak már több mint 1000 emberük van a hír szerint a Krn-ön. Tőlünk is felment két zászlóalj, egyik a 91-es. Mi is, az olaszok is ágyúk felvontatásával vesződünk. Gyalogsági tűz már vagy egy hete nincs, csak ágyúharc. Ha ők a Krn-ről tovább tudnak a Rudeci Rob, Kuk hegyláncon menni, akkor mi a nyeregben Slemen, Mrzli Vrh-ön egérfogóba jutunk, mert az Isonzó parton a szemben levő hegyeken ők vannak, a tolmeini völgyön át egy visszavonulás lehetetlen lenne, az már ma is állandóan tűz alatt van. Lovak, ágyúk, emberek számára csak egy másfél méteres út van Zatolmin, Tolmein felé, ezen kénytelen mindenki menni a meredek hegyoldalon. Ezért innen a visszavonulás lehetetlen. Ha mégis vissza kellene menni, akkor a második védelmi vonal a Kuk csúcstól jobbra-balra lenne.
Ma, 18-án trónörökösünk Lubinóba érkezett, a hadtesttartalékot szemléli meg. (35. zászlóalj).
A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred kolera elleni védőoltása az olasz fronton, 1916-ban pihenő idején, táborhelyen
(A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány – NHKA – gyűjteményéből)
Kolera ellen kell az embereket beoltani, ezt most bent a fedezékekben rajonként végzem. De nagyon nehéz, mert nappal nem lehet senkinek mutatkozni, mert azonnal lőnek azzal a 15-ös szörnyetegekkel, este, éjjel pedig nem lát az ember, tüzet rakni meg lehetetlen. Így nagyon lassan megy. Azonban érdekes orvosi művelet így a fedezékben gránátzene mellett. Érdekesebb csak akkor lenne, ha éppen az ellenfél támadást csinálna oltás közben.
Este 11-ig oltottam fedezékről fedezékre mászva, lopózva. Csak rajonkint lehet oltani, így is veszélyes. Egy gránátot be is kaptunk közel úgy fél 11-kor, de baja csak egy utászkatonának esett. Egy másik gránát lent alattunk a 80-asokba vágott be, ott aludt 11 ember, abból 4 álmában meghalt, köztük egy kadett is, meg sem mozdultak, úgy haltak meg. 3 súlyosan megsebesült. Borzasztó ez a 15 cm-es ekrazitgránát, az összes környező hegyeket megrázza.
Olasz 15 cm-es gránátok, előttük osztrák-magyar 1895 mintájú 8 mm-es Mannlicher puska töltőlécei
(Az NHKA gyűjteményéből)
Ma, 19-én estefelé itt a parancs, hogy még ma indulás, éjjel megyünk, de nem tűzbe, hanem hadtesttartaléknak. Ilyen sem voltunk még 11 hónap óta. Szakad az eső, koromsötét van, este fél 11 óra. Mindjárt megyünk. Úgy negyed óránként jönnek a 15 cm-esek, megrázzák az éjszaka csendjét.
Olasz 149 mm-es (15 cm-es) ágyú állásba vontatása az Isonzó felső szakaszán
(Guido Alliney: Mrzli Vrh una montagna in Guerra című kötetéből)
Reggel 3 óráig lett készen a zászlóalj a felváltással, közben este 9-től folyton szakadt az eső s így reggelre értünk le a régi táborhelyre. Az éjjeli sötétségben igen sokan eltévedtek s lassan szállingóztak lefelé. Szakadó esőben értünk le déli 11 órakor a kijelölt helyre, Dante Grottéra, itt voltunk délután 2-kor mint hadtesttartalék, de csak estig, mert este 10 órakor ledegradáltak hadosztálytartalékká.
Másnap, 21-én reggel megérkezett a 13. és 14. századunk a Krn-ről. Most tudtuk meg hitelesen hogyan veszett el a Krn. A nagy ködben meglepték a honvédeket, s a nálunk beosztott 39-es századot, amely század sohasem látta a kapitányát fent, amikor csak egy-két lövés is esett (Essenbach százados), alulról pár kilométer távolságról dirigált. Nálánál jobban félni bakát nem láttam soha. Békében a legstrammabb, leglelketlenebb katona volt. Galíciából az első ütközetből ellépett, most jelentette fel a saját volt zászlóaljparancsnoka ezért s pár ezrekért is koronákban. Most is ellépett. Ha a derék Pirschl főhadnagyunk nincs fent, tudja az ég, hogy mi lett volna.
Balogh Barna nagyváradi 4-es honvéd alezredest elfogták az olaszok. Telefonállomásunkat az olaszok Planina Poljuban elfoglalták s a beszélgetést kihallgatták. Balogh alezredes éppen jelentette, hogy veszélyben van, amire idegen hang beleszólt: és két perc múlva fogoly vagyok. Ezt már olasz mondta, s Balogh tényleg fogoly lett. Az olaszok a hegymászásban roppant ügyesek. Szinte lehetetlennek hitt meredek sziklákon, irtó veszedelmes sziklafalakon felkapaszkodnak. Ágyúkban igen nagy fölényben vannak felettünk, szinte túlságosan s itt éppen ez a fontos. A Krn az ellenségé s most ez a legnagyobb baj.
A térség átnézeti műholdas képe
Az éjjel alármíroztak bennünket, mert állítólag az ellenfél támadásra készül, rettentően ágyúzták Tolmeintől jobbra levő állásainkat. De nem lett belőle semmi. Santa Luciát ágyúzzák. 23-án este itt a hivatalos telegram, hogy Lemberg tegnap elesett, bevette a második hadsereg. Most ha az olaszok nem kezdtek volna, tán a háború vége felé járnánk. Tolmein előtt az olaszok a hidat félig összelőtték 15 cm-es gránátokkal, éjjel a mieink kijavították. A Slemen a 30-as zászlóaljparancsnokságba beütött egy 15 cm-es gránát, 30 ember sebesült meg, ebből 8 halott, köztük a segédtiszt főhadnagy, Ocsinszky is. Lembergi fiú, nem érte meg szülővárosa bevételét.
Előző rész: „a legveszélyesebb helyre, a Mrzli Vrhre fel”
Következő rész: „akárhová búvik a zászlóalj, az ellenség felfedezi"
