A szabácsi hadihíd története

2010.12.13. 07:40 :: RózsafiJános

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 2. rész

1914. augusztus 12-én a Száván történt erőszakos folyamátkelést követően a kaposvári 44. közös gyalogezred 8. százada szilárdan megvetette lábát a szerb oldalon, és lehetővé vált, hogy az utászok a készültségben álló további gyalogegységeket is gyorsan áthajózzák. A pozsonyi 5/2. utászszázad a később beérkezett 5/4. utászszázaddal együtt ezután 10 evezős kompot és két kikötő hidat épített, majd rövidesen egy tábori ágyús üteget is átszállított az ellenséges partra. Az 5/2. utászszázad gyors és határozott cselekvésének az érdeme, hogy a 62. gyalogdandár augusztus 12-én 15 óra 45 perckor elfoglalta Szabácsot (Šabac - Szerbia). A város elfoglalása után az áthajózást már itt folytatták.

A szabácsi hadihíd korabeli képeslapon A szabácsi hadihíd korabeli képeslapon

Az 5/2. utászszázad augusztus 12-én délután, majd 13-14-én evezős tagokkal dolgozva szállította a csapatokat. Az ellenséges tüzérség több esetben tűz alá vette az áthajózási helyet, igyekezett az átszállítást zavarni. A század katonái éjjelente a szerb parton biztosító szolgálatot láttak el. Augusztus 14-én délután a Száva partjára támaszkodva az egész zászlóalj részt vett a gyalogsági harcokban.

Augusztus 15-én megkezdődött a szabácsi hadihíd építése, a feladat végrehajtására hat utászszázadot rendeltek a folyóhoz. A hídverés 7 óra 30 perctől 14 óra 30 percig tartott. Az 5/2. utászszázad 42 mezőnyt, 278,88 métert épített, míg a többi századok átlag teljesítményei 53,12 és 153,70 méter között mozogtak. A század nagy teljesítménye abból is adódott, hogy parancsnoka, Jacobi Ágost százados saját kezdeményezésére a híd zárásához hiányzó mezők megépítését is elvállalta. A híd elkészültét követően a csapatok átkelése alatt a század az 5/1-es századdal felváltva hídőrséget látott el.

A szabácsi hadihíd rajza A szabácsi hadihíd rajza
(Forrás: Hadtörténelmi Levéltár)

Augusztus 17-én a hidat három ellenséges telitalálat érte, amely négy hídmezőnyt teljesen szétrombolt. A megrongált hídon a közlekedés megakadt, amely kritikus helyzetet idézett elő a túlparton, ugyanis ezen a napon a szerbek már a második erős ellentámadást intézték a Szabácsot megszálló csapatok ellen. A városban levő osztrák-magyar tüzérségnek fogytán volt a lőszere, és hiába kértek utánpótlást, a hidat nappal nem lehetett kijavítani, azon nem lehetett szállítani.

Ekkor már Klenakot is lőtte a szerb tüzérség, amelyet igyekeztek elhagyni az ott levő lőszeroszlopok. Az utászszázad egyik tisztjének sikerült egyet visszatartani, és a század tisztjeivel, legényeivel a lőszert pontonokba rakni, majd a heves tüzérségi tűzben a szerb partra átszállítani. Ott már az üteg üres lőszeres kocsijai várták őket. Gyors rakodást követően vitték a lőszert a tüzéreknek, akik így hathatósan tudták támogatni a gyalogságot, és az ellenséges támadás nem járt eredménnyel.

A Szerbiai hadihelyzet 1914. augusztus 19-én a visszavonulást megelőzően A Szerbiai hadihelyzet 1914. augusztus 19-én a visszavonulást megelőzően
(Doromby József - Reé László szerk.: A magyar gyalogság című kötetből)

Az ide-oda hullámzó harcokat követően a hadvezetőség döntése nyomán Szabácsot augusztus 23-ról 24-re virradóra ki kellett üríteni. A visszavonulás után a 694,6 méter hosszú hadihidat augusztus 24-én fényes nappal kellett lebontani. A helyzet kilátástalansága miatt a parancsnokság a híd megmentéséről lemondott, s annak a felrobbantására és elsüllyesztésére adott parancsot. A pozsonyi utászzászlóalj tisztjei a híd megmentését becsületbeli kötelességüknek tartották. Rövid megbeszélés és egyeztetés után a kapott parancs ellenére a századok megkezdték a hadihíd lebontását, s a megmentett anyagnak a magyar partra való átszállítását. Az utászszázadok egymással is versengve végezték az emberfeletti munkát. Amikor végéhez közeledett a bontás, az 5/2. utászszázad utoljára még egyszer átkelt az ellenséges oldalra, hogy az ott állva maradt hídrész anyagát pár szétlőtt elem kivételével megmentse. Ez is sikerült.

Végeztek a bontással, amikor látták, hogy a lebontott híd helyéhez sebesült és lemaradt katonák érkeztek. Ramharter szakaszvezető és Ullrich tizedes az 5/2. századtól önként jelentkező utászokkal ismét áteveztek a túlpartra és megmentették bajtársaikat a szerb hadifogságtól. Megfeszített munkát követelt a következő két éjszaka is, amikor a parton kikötött hídanyagot ki kellett szedni a vízből és fel kellett rakni a hadi kocsikra. A pozsonyi utászok számára ezzel a mozzanattal zárult a szabácsi hadihíd felépítésének, majd lebontásának a története.

2 komment

Címkék: száva ágost jacobi utász šabac klenak kaposvári 44. közös gyalogezred

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr842501143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vhailor · http://tortenelemportal.hu 2010.12.17. 22:03:17

Pozsonyi utászok - ha az ember belegondol, hogy akkor ezeknek a férfiaknak mekkora erőfeszítést kellett kifejteniük, és hogy mi lett ennek az eredménye ...

Most pedig Pozsonyban se utászok, se magyarok, se németek nincsenek. Pedig voltak, sajnos mára már csak voltak :(

Gefraiter 2010.12.20. 21:53:29

@Vhailor: Erre is jó ez a blog, megőrzi ezeket a hajdani emlékeket! Itt is gratulálok a szerzőnek!

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása