A Nagy Háború

Az 1868-ban indult, és a dualizmus korának egyik legnépszerűbb Deák-párti élclapja hetven éven keresztül, 1938-as megszűnéséig szinte folyamatosan jelent meg. Több kimagasló rajzoló dolgozott a lap számára, például Faragó József, Bér Dezső, Kóber Leó, Vadász Miklós, Major Henrik, Vértes Marcel, Mühlbeck Károly, stb. A világháború idején a lap a béke mellett foglal állást, és jellege megváltozik: korábbi népszerű figurái (Mokány Berci, Sanyarú Vendel, Spitzig Itzig, stb.) eltűnnek, humora már nem csak az úri közönséghez szól. Népszerűsége azonban egyre csökkent, 1920 után pedig lassan elvesztette olvasóközönségét.

A fénykép és ami mögötte van 2.

Ebben a posztban egy Aradon készült felvételt veszünk górcső alá. Gebri Zoltán olvasónk kérdése az volt, milyen alakulatban szolgálhatott dédapja, aki a családi emlékezet szerint az aradi repteret őrizte.
 
 

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója - 8. rész

1916. április 13-a nyugalmasan indul San Martinónál. Az olaszok egyre közelebb igyekeznek férkőzni az állásaikhoz, amivel önkéntesünk alakulata nem nagyon tud mit kezdeni. Délután kezdetben humorosan veszik az olaszok tüzérségi támadását, később azonban egy telitalálatot követően fordulatot vesznek az események.

Kedves Szilárd! Bizony nagyon másként van, mint ahogy sejted; aug. 2. óta én is az angyalbőrben vagyok, sőt a galíciai harcteret is megjártam…
 
 
 
 

A boldog békeidők világát idézi fel az itt bemutatott korabeli fotóalbum, amelynek fényképein az osztrák–magyar hadsereg katonáit láthatjuk viszont. Békés állóképek a Nagy Háború előtti monarchiás világból.
 
 

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója - 7. rész

San Martinónál a kézigránátozás, macskázás, tüzérségi tűz, vaklárma, eltévedt találatok, állásépítés, menázsiosztás körforgásában viszonylag nyugalmasan telnek a napok. Hősünknek így van lehetősége rácsodálkozni egy-egy új fegyverre, vagy bátor katonatársára, s mindezt megörökíteni naplójában. A lövészárokélet mindennapjai 1916. április 11-12-én.

A fénykép és ami mögötte van 1.

A hozzánk érkező levelek jó részében olvasóink az iránt érdeklődnek, hogy az általuk küldött fotón milyen egyenruhát viselnek a rajta szereplő személyek, és milyen egyéb információt lehet még ez alapján a fényképből kiolvasni. Miután úgy tűnik az ilyen „képfejtésekre” nagy igény van, elhatároztuk, hogy új sorozatot indítunk, amelynek gondozását Bálint Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa vállalta. Az új sorozat első darabja az itt következő poszt.

Beszámoló a 2013. március 30-án zajlott kiállítás megnyitó ünnepségről

Szegedről a Móra Ferenc Múzeumból visszaköltözött egy időre szülőföldjére a 46-os gyalogezred által egykor hazaküldött doberdói fa. Az olaszok által is ismert, a közelében harcolt költőjük által meg is verselt háborús emlék fogadtatásáról Murányi Gábor, a társszervező szegedi Meritum Egyesület vezetője küldött a blog számára beszámolót.

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója - 6. rész

Hősünk a nappali munkából visszatérve értesül, hogy este felváltják San Martinónál az állásban a temesvári 61-eseket. 1916. április 10-én éjszaka megtörténik az „abléz”, amit az olaszok is felfedeznek.
 
 

Czimra Csaba gyűjteményéből származnak az alábbi írásban található korabeli fotók. Kassai olvasónk egy kis kutatást is végzett a képeken szereplő két hadifogoly-táborral kapcsolatban, s a fantáziáját megragadta, hogy a fotókon látható emlékművek ma is léteznek...