Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 26. rész
1916. május 10-én minden korábbinál hevesebb összecsapás kezdődik a robbantott aknatölcsérnél, amely az olaszok meg-megújuló támadásai közben sorra nyeli el a szegedi 46-os szakaszokat. Hősünk alig győzi feszegetni a kézigránátos ládákat és adogatni a tölcsér felé a Lakosokat… Újabb harcedzett századparancsnokot veszítenek, akinek a helyét egy gyáva, de annál arrogánsabb tiszt veszi át.























Kajon Árpád azon szenvedélyes gyűjtők közé tartozik, akik igyekeznek kincseiket alaposabban megismerni és más érdeklődőkkel is megismertetni. A világháborús fotók kapcsán így nemcsak az osztrák-magyar haderő felépítésével, hanem az egyenruhákkal és a kitüntetésekkel is közelebbi kapcsolatba került. Sőt, a számítógépes technika segítségével színes képeket varázsol az eredeti fekete-fehérekből…
A minap, egy antikváriumban nézelődve megakadt a szemem egy kisméretű, vékonyka kiadványon, amelynek a címe Vitéz Kókay István dalai. Igazából a rajta szereplő „vitéz … dalai” szókapcsolat volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet. Kíváncsivá tett, hogy miről énekelhet egy vitéz, egy háborút megjárt katona és ki is lehetett ő valójában?
1916. május 9-én San Martinónál folytatódik a küzdelem a robbantott aknatölcsér birtoklásáért. Az olaszok reggel és este is támadásra indulnak a tölcsér ellen. Közben folyamatos tűzben áll a környék. A harcok során Heim Géza főhadnagy, a század legendás parancsnoka is megsebesül…
1914. augusztus 16-án a montenegrói partok előtt blokádot ellátó Zenta cirkáló harcba keveredett a tengeri zár áttörésére induló antant flottával. A harc során a hajót elsüllyesztették. Pachner Pál, a Zenta kapitánya részletes jelentést írt az összecsapásról.
1916. május 8-án San Martinónál az olaszok folyamatos tűz alatt tartják a robbantott aknatölcsért és környékét, aminek a következtében hősünk is elveszti két dekungbeli társát. A tölcsért megpróbálják az olaszok elfoglalni, amelyet a szegedi 46-osok mindenre elszántan védelmeznek…
Az 1915 nyarán zajlott 2. isonzói csata levéltári kutatása során találtam a következő esetre, amely a nyugati front legvéresebb összecsapásaival egyenértékű doberdói harcok helyszíneit és eseményeit ismerve is megdöbbentő volt a számomra, miként egykor az itt harcoló magyar honvédek is így élték azt meg…
1916. május 8-a hajnali 4 óra után virradni kezd San Martinónál. A világossággal együtt megindul az olasz tüzérségi és gyalogsági tűz a robbantott aknatölcsérre, amibe a saját tüzérség is bekapcsolódik... Megrendítő jelenetek zajlanak a tölcsérben és környékén.
Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezekben a napokban Budapest népe örömünnepet ült. Az öröm okát ma már nem könnyű megértenünk: a Monarchia előbb elrendelte a részleges, majd az általános mozgósítást, miután július 28-án a szarajevói merénylet miatt hadat üzent Szerbiának. Natasa és Studiolum (
San Martinónál az 1916. május 8-án hajnali 3 órakor megtörtént aknarobbantást követően, látva a tölcsért, az összeomlott saját és olasz állásokat, gyors cselekvés szükséges. Heim Géza főhadnagynak, a 46-osok 6. százada parancsnokának kell a súlyos döntést meghoznia a továbbiakat illetően…


















Legutóbbi kommentek