Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Hősünk egyéves önkéntesi szolgálatra történt bevonulása után 1913 őszén nagy szigorral vette kezdetét előbb a gyakorlati, majd az elméleti kiképzés. Amíg „vorschriftsmäßig” nem tudtak viselkedni, az utcára sem léphettek ki…
Az első világháborús propaganda egyik sajátos eszköze volt a háború gyerekszereplőkkel való ábrázolása. A témáról brit és orosz példákkal illusztrálva Studiolum tavalyi posztjában írt. Most itt a friss bejegyzés a német háborús gyermekmesékről, amely egyszerre jelenik meg nálunk és a Wang folyó versei blogon.
Írásunkban a nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljának 1916 decemberében az Isonzó mentén zajlott karácsonyát idézzük fel.
1913. október 1-jén egyéves önkéntesi szolgálatra vonult be hősünk a szegedi 46-os közös gyalogezredbe. A mai részben az ezred felépítéséről, hadrendi besorolásáról, a bevonulás utáni felszerelésről és önkéntes társairól ad számunkra ismertetést. Leírásából nagyon jó általános képet kapunk a Monarchia közös ezredeinek a felépítéséről is, tovább ismerkedve a korabeli k.u.k. szakzsargonnal…
Egy fotólapon három fezt és három tábori sapkát viselő katona látható. Vajon hol szolgáltak ők? Esetleg egy bosnyákokból álló tábori vadász zászlóaljban, ahogy a postai címzés szövegéből gondolnánk? Vagy máshol? Molnár Tibor állandó szerzőnk kérdésére keressük a választ.
Új sorozatot kezdünk a héten. Dr. Szojka Kornél emlékiratainak első világháborús fejezetéből közlünk részleteket. A jogász doktor 100 éve, 1913. október 1-jén vonult be egyéves önkéntesi szolgálatra a szegedi 46-os közös gyalogezredbe. A szolgálat leteltét megelőzően kitört a háború, így az egy évből öt lett a számára…
Háborús időszak alatt nem könnyű „normális” körülmények közt élni. Az oktatási intézmények mégis megpróbáltak fennmaradni, és igyekeztek fenntartani az oktatás menetét. Miként sikerült ezt megoldani? A rendkívüli körülmények új megoldásokat igényeltek. Hogyan sikerült az idejekorán bevonult diákjaikat megvédeni és esélyegyenlőséget adni számukra az otthon maradottakkal szemben? Egy rövid összefoglalóban bemutatjuk a szegedi kegyesrendi iskola életén keresztül, ahol a blogon futott naplósorozat főszereplője, Kókay László is érettségizett.
1916. május 21-én hősünk szerencsésen lejut a Segeti táborba, ahol folytatódik a búcsúzása és a szabadság kiadási procedúra. Még aznap este vonatra szállnak és elindulnak Magyarország felé. Május 23-án délután Szegedre ér, ahol sikeres hadiérettségi vizsgát tesz. Önkéntesünk naplójának doberdói sorozata a mai résszel véget ér.
A képeslapkiadás aranykorának kedvelt motívuma a krampusz, azaz a Mikulást kísérő ördög figurája. Az eredetileg osztrák területről származó, a Monarchia nagy részében, valamint Németországban is népszerű ördögalak Szent Miklós állandó kísérője, aki a rosszalkodó gyerekeket virgáccsal bünteti. Alakját az I. világháborús képeslapokon sajátos kontextusban kezdték ábrázolni.
Legutóbbi kommentek