A Nagy Háború

A prostitúció köztudottan a nemi betegségek melegágyának számított, ezért az osztrák–magyar csapatok által elfoglalt területeken a katonai hatóságok szigorú higiéniai rendszabályokat vezettek be. A szerb hadtápterületen található bordélyokban példának okáért német, magyar és horvát nyelven tájékoztatták a látogatókat a betartandó előírásokról. Annak értelmében mindegyik örömlány köteles volt a beteg vendéget visszautasítani, részeg és erősen kapatos férfit nem volt szabad a szobájába engedni. A kéjhölgynek a kasszánál megvásárolható kondom használatát kellett megkövetelnie, ha erre a vendég nem volt hajlandó, akkor a hímtagját a kurtizántól kapott bórvazelinnel kellett fertőtlenítenie a közösülés előtt. Aki tudta magáról, hogy nemi beteg és mégis együtt hált valamelyik lánnyal, bűncselekményt követett el, amelyet börtönnel büntettek.

 A Mollináry majális plakátja 1917-ből
(Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat)

A legősibb mesterségként ismert prostitúció története szinte egyidős az emberiségével. Az intézmény népszerűsége az évezredek során töretlen maradt, különösen igaz volt ez a háborús időszakokra, amikor is Mars és Érosz kéz a kézben jártak. A legújabb korban a hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások – amelyek iránt a katonák és a tisztek részéről mindig is nagy volt az igény – szervezett keretek közé szorítására. A Nagy Háború már kitörése után néhány héttel, korábban soha nem látott méreteket öltött, mindegyik hadviselő fél részéről milliós tömegeket soroztak be és küldtek a hadszínterekre, kiszakítva őket megszokott családi környezetükből. 1915 elejétől a kezdeti mozgóháború a legtöbb fronton állásháborúvá alakult át. Kézenfekvő volt, hogy a több hét vagy hónap után a lövészárkokból rövid időre kiszabaduló, a nők társaságát teljesen nélkülöző katonák ösztönösen feléledő vágyaikra a legközelebbi tábori vagy tartalék bordélyban találjanak gyógyírt.

 Korabeli karikatúra
(Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: A bujaság története)

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 3. rész

A visszaemlékezés-sorozat eddig közre adott két részében megismerhettük, mit gondolt B. Sárközy Gergely a Nagy Háborúról, hogyan élte meg a kitörését, s miként vélekedett az okairól. A mai részben a bihari gazda a besorozása történetét meséli el számunkra.

Besoroztatásom

Már a borzasztó háború első heteiben úgy gondolkoztam, hogy ily sok ellenséggel szemben a mi haderőnk kevésnek fog bizonyulni, tehát az itthon levőket is – kik a legénykori sorozáson alkalmatlanok voltak – ismét sorozni fogják, ha a háború netalán elhúzódna. Akkor még senki a világon álmodni sem merte volna, hogy a háború évekig el fog tartani. Sajnos e véleményben az egész világ keservesen csalódott.

 Sorozásra jelentkezők orvosi vizsgálata
(Jalsovszky Katalin – Stemlerné Balog Ilona szerk.: Fénnyel írott történelem)

Se egy jó kis színházi előadás, se egy izgalmas kiállítás. Sebaj, a Filmbox csatornáira bizton számíthatunk: a Fegyverszünet karácsonyra című filmet ezen a héten is többször megnézhetjük. Megjegyzem, aki még eddig nem látta, most már tényleg nézze meg! :-) Csakúgy, mint az örmény népirtásról szóló Pacsirtavár című remek filmet. Én személy szerint még kíváncsian várom a Spektrum műsorából kibogarászott érdekes című dokumentumfilmet, a Brit háborús hősök - szolgálatmegtagadók vetítését is.

Első világháborús hadicélok – 2/2. rész

Az antant hadicéljaiban sem volt konszenzus a háború kezdetén. Angliának nem volt követelése a Monarchiával szemben, Németországot azonban veszélyesnek ítélte az európai status quo szempontjából. Meg akarta fosztani gyarmataitól és flottájától, azonban pont a már említett status quo miatt szüksége volt rá kontinentális hatalomként Oroszország és Franciaország ellensúlyozására.

 Angol szatirikus térkép 1914-ből

Első világháborús hadicélok – 2/1. rész

Az első világháború minden korábbi háborúnál nagyobb mértékben változtatta meg a világ hatalmi viszonyait. A háború kitörésekor ezt nem lehetett előre látni, sőt a nagyhatalmak egyáltalán nem rendelkeztek részletes tervezettel a háború utáni átalakításról. Általános elképzelések léteztek csupán, amik a harci események során változtak, formálódtak, konkretizálódtak.

 Az európai egyensúly 1914, korabeli karikatúra

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 2. rész

Szerkesztőségünk egy hete kezdte meg B. Sárközy Gergely Nagy Háborúról szóló visszaemlékezésének közlését, amit heti részletekben folytatunk. Az előző részből megismerhettük, hogy miként vélekedett a bihari gazda az átélt háború borzalmairól, a mostaniból pedig kiderül, hogy miként élte meg a kitörését és mit gondolt az okairól. Mondatai és annak illusztrálására felhasznált képi és zenei anyagok kordokumentumnak tekintendők, írójuk vélekedését, illetve a korszak hangulatát tükrözik.

A háború kitörése

1914. év június 28-án egész Európát átfutotta az a rémes hír, hogy az osztrák-magyar trón várományosát és feleségét Szarajevóban meggyilkolták. A gyilkosok Szerbia által felbújtatott bérencek voltak, kik Ferenc Ferdinánd trónörökösben Szerbia ellenségét látták.

 A szarejevói merénylet korabeli rajza

A hétre kevés újdonságot tudok a televízió műsorából ajánlani: a gyakran sugárzott játék- és dokumentumfilmek mellett üdítően hat egy-egy ritkábban játszott alkotás, mint például A nagy hadgyakorlat és a Tigris brigád, valamint az 1939-ben készült Toprini nász című magyar film. Igaz, egyik sem az első világháború idején játszódik, hanem a századfordulón, s nem is maga a háború a témájuk. Inkább csak a korszak megidézése miatt tettem be őket az ajánlóba, csakúgy mint Szép Ernő Kávécsarnok című egyfelvonásosát, amely viszont már a háború utáni Budapestre kalauzol el bennünket. A darab bemutatója – stílszerűen – egy kávéházban lesz.

Tábori lelkészek a Nagy Háborúban – 2. rész

„Minden honvéd lelkész tartozik az általános egyházi szabályok előírta kötelmek szigorú szem előtt tartása mellett a katonai szabályok iránt is honvéd lelkészi állásának megfelelő tisztelettel viseltetni és a katonaság különleges viszonyait nemes hivatásbeli tevékenységgel méltó összhangba hozni” – olvasható a honvéd lelkészek számára 1913-ban kis füzet formájában megjelent szolgálati utasítás 19. §-ában, jól összefoglalva a katonai lelkészek összetett szolgálatát. Az alábbiakban a Nagy Háborút megelőző békeévek időszakából idézzük fel a tábori lelkészek tevékenységét.

 Gróf Majláth erdélyi püspök bérmál
(Borovi József: A magyar tábori lelkészet története című kötetéből)

Történetek a Jakabffy család múltjából 1.

Jakabffy Gábor Béla olvasónk a Nagy Háború idejéből származó, családi vonatkozású történeteket küldött számunkra, amiket örömmel teszünk közzé. A most elsőként közreadott kis történet szájhagyomány útján maradt fenn a család emlékezetében.

Nagyszüleim a Nagy Háború idején Tordán éltek 13 gyermekükkel, ahol szálloda és étterem üzemeltetésén kívül fuvarvállalkozást is vittek. Igen elfoglalt üzleti életük ellenére azért gondoskodtak arról, hogy a gyerekek az akkori kornak megfelelő szigorú nevelésben részesüljenek. Jakabffy Árpád fiuk Gátalján született 1898. február 14-én. Az I. világháború kitörésekor önként jelentkezett a hadseregbe. A cs. és kir. temesvári 61. gyalogezred 8. századába osztották be, ahol rövid időn belül zászlós rangig vitte. Tőrrel az oldalán készült díszegyenruhás katonai képét a család nagyon sokáig őrizte. (A kép sajnos nincs a birtokomban.)

 Életkép kutyával