Eljön 1916. május 7-e, vasárnap. San Martinónál a szegedi 46-osok izgatottan készülnek a 6. század védőszakaszán tervezett aknarobbantásra. Hősünk dekungját le kell bontani a robbantás után az olasz állásokba való gyors kijutás végett. Az olaszok is befejezték a fúrást, sürgetővé válik a cselekvés…
A huszárság is derekasan kivette a maga részét a Nagy Háborúból, de nem úgy, ahogyan azt a hadvezetőség elképzelte. A haditechnika fejlődése, és az új harceljárások alkalmazása nyilvánvalóvá tették, hogy a kivont kardú lovasrohamok ideje végleg lejárt. A huszárokat leszállították lovaikról, kard helyett gyalogsági ásót és kézigránátot adtak a kezükbe, és gyalogságként vetették be őket…
1916. május 6-a nyugtalansággal telik San Martinónál. Megélénkül az állások lövése és a kézigránátharc is állandósul. Sebesülésekre is sor kerül. A robbantótöltet után a föld alatti aknafolyosóban elkezdődik a fojtás elhelyezése is…
Moticska Tihamér ezúttal az egykori hadszíntereken szerzett élményei helyett a nagyapja személyes történetét osztja meg velünk. Kutatásai nyomán a katonatiszti karrier állomásai mellett a magánéleti, családi események is fontos szerepet kapnak, s ezek összefonódásából egy teljes életút válik megismerhetővé. Ma épp 100 éve, hogy nagyszülei, 1913. július 5-én házasságot kötöttek…
Náfrádi Illés Csanádapácáról vonult be katonának és hősi halált halt a világháborúban. Neve fenn olvasható a katolikus templomon lévő emléktáblán, azonban a család ma már nem tudja, hogy hol szolgált és hunyt el. Testvérének az unokája, Náfrádi Mária szenvedélyesen kutatja ősei történetét. Így küldte el nekünk is a fotóját.
1916. május 4-5-én a föld felett és alatt is harci tevékenység zajlik San Martinónál a Templomdomb környékén: lelőtt léghajóról, rosszul sikerült vállalkozásról, kölcsönös kézigránátharcról olvashatunk a mai részben. S közben elkészül az aknafolyosó is…
Mühlbeck Károly rajza, Új Idők, 1916.
1916. május 2-ától a szegedi 46-osok folyamatosan fegyveres szolgálatot adnak a föld alatt készülő aknafolyosóban. Hősünk raja is sorra kerül, s Kókay László is lent jár az aknában, részletesen leírást adva a tapasztaltakról. A doberdói földalatti hadviselés testközelből…
A XX. századi magyar történelemben szimbolikus jelentősége van a folyóknak. A komor és mégis hősies emlékű Isonzó, vagy a tragikus emlékeket idéző Don mellett különleges szerepet tölt be az olasz Piave. A 95 éve ott zajlott események hatására a folyó neve a magyar katonai hősies helytállás mellett a kudarc, a bukás és az összeomlás szimbóluma is lett. Mi is történt a Piavénál 1918 júniusában és azt követően?
1916. május 1-jén lejár a pihenő 10 napja és újra állásba megy a szegedi 46-os ezred San Martinónál. Vesztét érző, megmagyarázhatatlan jókedv lengi be önkéntesünk századát az indulás előtt, ami felérve elpárolog, különösen, amikor kiderül, hogy az olaszok aknát fúrnak alájuk…
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek